A tejben található tejcukor, más néven laktóz emésztésének zavara a laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység). A betegségben szenvedőknél a laktóztartalmú élelmiszerek fogyasztása enyhébb vagy súlyosabb emésztési és egyéb panaszokat okoz.
A laktóz a legtöbb tejtermékben megtalálható, de a feldolgozott élelmiszerek egy része is tartalmazza. Ezt a cukrot az emésztés során a vékonybélben termelődő laktáz enzim bontja le. Mivel a laktózérzékenyek szervezete nem termel elegendő laktázt, a végtermékek nem tudnak felszívódni a vékonybélben, így a vastagbél baktériumflórája bontja le a laktózt, ami zsírsavak és gáz képződéséhez vezet.
A laktózintolerancia nem allergia, mivel a tünetek hátterében nem az immunrendszer túlérzékenységi reakciója áll.
A laktózérzékenység jól diagnosztizálható, és a tünetek kialakulása elkerülhető a laktóz fogyasztásának kerülésével. A tejtermékek diagnózis nélküli elhagyása nem javasolt, mivel számos értékes tápanyag vihető be általuk.
A laktózintolerancia főbb tünetei
A betegség tüneteinek súlyossága attól függ, mennyi laktózt tud az adott ember szervezete feldolgozni, vagyis hogy rendelkezik-e még valamennyi bontóenzimmel vagy nem. Éppen ezért van, aki számára a laktóztartalmú ételek teljes elhagyása ajánlott az erős tünetek miatt, míg mások csak nagyobb mennyiség elfogyasztása után tapasztalnak tüneteket.
Jellemző tünetek:
- hasmenés, hascsikarás;
- hányinger, hányás;
- gyomorgörcs, hasi fájdalom;
- puffadás.
A tünetek általában a laktóztartalmú táplálék fogyasztása után 30-120 perccel jelentkeznek.
A laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia közti különbségek
Sokan nincsenek tisztában a tejfehérje-allergia és a tejcukorra való érzékenység közti különbséggel, pedig a két betegség nagyon is különbözik egymástól.
A tejfehérje-allergia az immunrendszer túlzott, téves reakciója a tejben található fehérjékre. A laktózintolerancia viszont egy emésztési zavar, amelynek hátterében az áll, hogy a vékonybélben nem termelődik elég laktáz enzim, ami a tejben lévő cukrot, a laktózt bontja le.
A két betegség tünetei nagyrészt szintén különböznek. A laktózintolerancia emésztőszervi tünetekkel jár, amelyek nagyon kellemetlenek lehetnek, de alapvetően nem veszélyesek. A tejfehérje-allergia is kiválthat emésztőszervi tüneteket, de kiütéseket, bőr- és légúti tüneteket is okozhat. Ezek közül a legsúlyosabb, az anafilaxia, ami az életet is veszélyezteti.
Laktózintolerancia esetén a tejtermékek fogyasztása nem tilos, de azok laktózmentes változatát kell választani. Tejfehérje-érzékenység esetén semmilyen tejtermék nem fogyasztható!
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha tejtermékek fogyasztása után emésztést érintő panaszai vannak, keresse fel háziorvosát, és kérje a laktózintolerancia irányába történő kivizsgálás megszervezését.
Mivel a laktózintoleranciát is jellemző tüneteket többféle betegség és állapot is okozhatja, diagnózis nélkül ne hagyja el végleg a tejtermékek fogyasztását, mert a bennük lévő értékes tápanyagokra szervezetének szüksége van!
Lásd még: fehérjék és szénhidrátok
A laktózintolerancia kiváltó okai
A laktózérzékenység oka az, hogy a vékonybélben nem termelődik elegendő laktáz enzim. Ez az enzim elengedhetetlen a laktóz lebontásához, a folyamat ideális esetben a vékonybélben zajlik. Az enzim által lebomlott laktóz végtermékei a vékonybélben fel tudnak szívódni. Megfelelő mennyiségű laktáz híján viszont a vastagbél baktériumflórája bontja le a laktózt, ami puffadást okozó gázképződéssel és egyéb emésztési panaszokkal jár.
A laktáztermelés alacsony szintjének többféle oka lehet.
Elsődleges laktózintolerancia
A legtöbb ember szervezetében születéstől fogva termelődik laktáz enzim, amely szükséges az anyatej megfelelő emésztéséhez is. Ahogy másféle táplálékok is az étrendbe kerülnek, a laktáztermelés csökken, de a megmaradó mennyiség gyakran elég ahhoz, hogy egy normál felnőtt étrenddel a szervezetbe kerülő laktózmennyiséget lebontsa. Az elsődleges laktózintolerancia azoknál fordul elő, akiknél ez a megmaradó mennyiség túl kevés.
A jelenségnek genetikai hátterét is azonosították, az ázsiai, afrikai, dél-amerikai, dél-európai és őshonos ausztrál embereknél sokkal gyakoribb a laktózintolerancia, mint például az észak-európaiaknál. Magyarországon a közép-európai genetikai állomány alapján 30%-osra tehető laktózintolerancia gyakorisága, de csak nagyjából minden tizedik embernél okoz a csökkent laktázmennyiség tüneteket.
Másodlagos laktózintolerancia
A laktáz termelődését egyes betegségek is befolyásolhatják. A Crohn-betegség, colitis ulcerosa, a lisztérzékenység (cöliákia), a vékonybelek sérülése (pl. műtét, trauma, kemoterápia vagy sugárkezelés miatt), illetve a gyomor- és bélfertőzések hatására is csökkenhet a laktáz enzim mennyisége. Az esetek egy részében ez azonban csak átmeneti állapot, amely javulásával újra lehet tejterméket fogyasztani.
Veleszületett laktózintolerancia
Ritkább esetben a laktózintolerancia veleszületett tulajdonság is lehet. Ilyenkor az érintett gyermek mindkét szülőtől örökli a laktózintoleranciára hajlamosító géneket. Veleszületett formában a szervezet már újszülött korban sem tudja a tejet megfelelően lebontani (ez azért jelent gondot, mert az anyatej is tartalmaz laktózt). Szintén ritkább esetekben a koraszülöttség egyik szövődménye is lehet a túl alacsony laktázszint.
A laktózintolerancia szövődményei
Ha érzékeny a tejcukorra és tejterméket fogyaszt, kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. Ezek azonban hosszú távon nem károsítják a szervezetet, a laktózintoleranciának nincs ismert szövődménye.
A tej és tejtermékek értékes tápanyagok a bennük lévő fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, és azok jó hatásfokú felszívódása miatt. A laktózintolerancia szövődménye éppen ezek hiánya lehet, ha valaki teljesen kiiktatja az étrendjéből a tejféléket, és nem fordít fokozott figyelmet a tápanyagok más forrásból történő bevitelére (lásd még: Étrend-kiegészítők). Ennek hiányában kóros fogyás, alultápláltság, csontritkulás alakulhat ki.
A laktózintolerancia diagnosztizálása
A laktózintolerancia jól diagnosztizálható. Orvosa első körben arra kérheti, hogy egy-két hétre iktassa ki étrendjéből a laktóztartalmú élelmiszereket, és figyelje meg, javulnak-e tünetei.
A diagnózis megerősítésére kétféle teszt is rendelkezésre áll, melyet jellemzően gasztroenterológián végeznek el. A teljesen fájdalommentes hidrogén kilégzési teszt a leggyakoribb eszköz, ez a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát vizsgálja, ami annak függvénye, hogy a normálflóra baktériumok bontják-e a laktózt. A laktóztolerancia teszt pedig magas laktóz tartalmú oldat elfogyasztása utáni vérvétellel és vérvizsgálattal jár.
A laktózintolerancia kezelése
A laktózintolerancia kezelése több dologtól is függ. Ha a laktózintolerancia másodlagos, vagyis valamilyen más probléma okozza, annak kezelése magát a tejcukorra való érzékenységet is megszüntetheti.
Ha a laktózintolerancia nem másodlagos, akkor a laktóz kerülése vagy a laktáz enzim pótlása lehet a megoldás. A két módszer egymást nem zárja ki.
A laktáz enzim pótlására cseppek és rágótabletták is rendelkezésre állnak, ezeket nem állandóan kell szedni, csak laktóz fogyasztása esetén, azt megelőzően. Ezek az étrendkiegészítők általában vény nélkül kaphatók a gyógyszertárakban.
A laktóz mennyiségének csökkentésére választhat laktózmentes tejtermékeket, amelyekben előre lebontott állapotban van jelen a laktóz, vagy fogyaszthat növényi tejből készült „tejtermékeket” is, melyeket általában ásványi anyagokkal, vitaminokkal is dúsítanak.
Mit tehet laktózintolerancia esetén?
Ha igazoltan érzékeny a tejcukorra, tapasztalja ki, szervezete milyen mennyiségben képes tolerálni a laktózt. Egyszerre kisebb mennyiségeket fogyasztva sokaknak nem kell a tejtermékekről teljesen lemondaniuk.
Válasszon laktózmentes termékeket! Magyarországon laktózmentes jelölést az az élelmiszer kaphat, amiben legfeljebb 10mg/100g vagy 100 ml mennyiségű laktóz található.
A tejtermékek nem egyforma mennyiségű laktózt tartalmaznak. A legtöbb laktóz a tejben van, a túróban, joghurtban, tejfölben kevesebb. A kefírben még kisebb a laktóz mennyisége. A friss sajtok (krémsajtok, gomolya stb.) minimális mennyiséget tartalmaznak, míg az érett sajtok (ementáli, trappista stb.) az érlelési folyamatnak köszönhetően lényegében laktózmentesek.
Figyeljen rá, hogy a juh- és a kecsketej is tartalmaz laktózt!
Mindig olvassa el az élelmiszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők feliratait, mivel ezek közül sok tartalmazhat segédanyagként laktózt!
Figyeljen a tejben található tápanyagok bevitelének fenntartására, főként a kalcium mennyiségére!
A laktóz visszavezetését az étrendbe mindig fokozatosan, kisebb mennyiségekkel kezdje!
Adókedvezmény laktózintolerancia esetén
Az orvosi igazolással igazoltan tejcukorérzékenyek úgynevezett személyi kedvezményt igényelhetnek, amely az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap-kedvezmény.
A kedvezmény mértéke a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának felel meg (száz forintra kerekítve).
