A betöltött 24. terhességi hét előtt a terhesség megszakadását vetélésnek nevezzük. Ennek egyik formája a művi vetélés (terhességmegszakítás vagy abortusz), mely külső, orvosi beavatkozás hatására valósul meg.
Magyarországon a terhesség megszakítását jogilag az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szabályozza. A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
A terhességmegszakítás orvosi javallatai lehetnek:
- az anya életét veszélyeztető súlyos betegség,
- genetikai javallat alapján végzett abortusz,
- a magzat élettel összeegyeztethetetlen rendellenessége.
A terhességmegszakításhoz szükséges ügyintézés menetéről külön cikkben olvashat.
Mikor lehet megszakítani a terhességet?
Orvosi megközelítésben a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig embrióról, ezt követően magzatról beszélhetünk. Jogi értelemben az embrió még nem minősül emberi lénynek, a magzat már igen. A terhességmegszakítás szabályai Magyarországon lekövetik ezeket a fejlődéstani és jogi kategóriákat.
A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha:
- a várandós nő egészségét a terhesség súlyosan veszélyezteti;
- az embrió orvosilag valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos vagy károsodott;
- a terhesség bűncselekmény (különösen nemi erőszak) következménye;
- az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.
Tekintve, hogy a súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról. Így biztosított az Alaptörvény által is védett önrendelkezéshez való jog érvényesítésének lehetősége.
Az alábbi esetekben a határidő a 18. hétig terjed ki:
- korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nő esetén;
- ha a terhes nő neki fel nem róható egészségügyi okból vagy orvosi tévedés miatt korábban nem ismerte fel a terhességet;
- a kérelmező hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes határidőt.
A terhesség a 20. hétig (diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hétig) megszakítható, ha a magzat súlyos genetikai károsodásának valószínűsége eléri az 50%-ot.
A terhesség bármikor megszakítható az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességre derül fény.
Orvosi „tablettás” abortusz
A gyógyszeres terhességmegszakítás a műtéti változat alternatívája, mely Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. Kétlépcsős folyamat: az első tabletta blokkolja azoknak a hormonoknak a termelését, melyek a terhesség fennmaradásához szükségesek; a 24-48 óra elteltével adandó második tabletta pedig erőteljes méhösszehúzódást, ezáltal művi vetélést idéz elő. A beavatkozást követően az orvosnak meg kell győződnie az abortusz teljességéről.
A gyógyszeres terhességmegszakítás esetén előfordulhat hiányos, fizikailag nem teljes abortálás; erős vérzés; hasi, esetenként erős, hátban jelentkező fájdalom; illetve a beavatkozást követően felléphetnek bizonyos fertőzések (ennek előfordulása meglehetősen ritka).
Műtéti abortusz
Az eljárás során az embriót és a méhlepényt leggyakrabban vákuum segítségével távolítják el (vákuum-aspiráció). A vákuum-aspiráció elvégzéséhez a méhnyakat fémpálcák segítségével fokozatosan tágítják fel altatásban. A rövid, hozzávetőleg 15 perces beavatkozás a terhesség 12. hetéig hajtható végre, melynek végeztével – néhány órás megfigyelést követően – a nő elhagyhatja a kórházat vagy klinikát. A 12. hét után önmagában már nem alkalmazható a vákuumos eljárás.
Középidős terhesség megszakítása esetén gyógyszeres vetélésindukciót végeznek, ami csak kijelölt szülészeti intézményekben végezhető. Ebben az esetben a nyakcsatorna gyógyszeres (prosztaglandin-E2) tágítását gyakran ozmotikus tágítókkal egészítik ki, és a méhtevékenységet nagy dózisú méhösszehúzó szer (oxytocin) alkalmazásával váltják ki. A vetélés lezajlása után a méhlepényt és a visszamaradó részeket műtéti úton (küret) távolítják el.
Terhességmegszakítás lehetséges szövődményei
A műtéti terhességmegszakítás során előfordulhat a méh falának komoly sérülése, illetve a beavatkozást követő erős vérzés. A magzati részek esetleges visszamaradása a későbbiek során gyulladást okozhat.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a műtéti abortusz befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, emellett néhány esetben kimutatható volt a kapcsolat a korábbi műtéti terhességmegszakítás és a koraszülés között. A több ízben végrehajtott, nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nagyban megnehezítheti.
Kapcsolódó tartalom: Terhességmegszakítás hatásai a lelki egészségre
