egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A méhtestrák (endometrium carcinoma) a méhtest nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat. A méhtestből kiinduló daganatok többségét ez a daganattípus adja.

 

A méhtestrák főbb tünetei

A méhtestráknak nincs specifikus tünete. A leggyakoribb panasz a rendellenes, gyakran csak pecsételő jellegű hüvelyi vérzés, amely többnyire a korai megbetegedés jele. A vérzést eltérő erősségű, kellemetlen szagú vizes folyás előzheti meg. Menopauza után minden hüvelyi vérzés rendellenesnek tekintendő. A menopauza előtti életkorban rendellenes hüvelyi vérzésnek tekintendő az erős menstruációs vérzés (menorrhagia), valamint a ciklus közben bekövetkező hüvelyi vérzés.

 

Kevésbé gyakori tünet az alhasi fájdalom és a szexuális együttlétek alatt jelentkező fájdalom (dyspareunia). Elzáródott méhszáj esetén vér halmozódik fel a méh üregében, később gennyes méhgyulladás alakulhat ki, amely alhasi görcsöket, lázas állapotot eredményezhet.

 

Előrehaladott stádiumban a méhtestrákot az alábbi tünetek is kísérhetik:

  • a hátban, medencében vagy az alsó végtagban jelentkező fájdalom,
  • étvágytalanság,
  • fáradtság,
  • hányinger,
  • fogyás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha rendellenes hüvelyi vérzést tapasztal, különösen a menopauzát követő időszakban, forduljon nőgyógyász szakorvoshoz.

 

A méhtestrák kiváltó okai

A méhtestrák kialakulásában kiemelt szerepet játszik az ösztrogén női hormon. Hosszan tartó ösztrogénhatás következtében megnagyobbodik a méhtest nyálkahártyája (endometrium), majd abból daganatos burjánzás alakulhat ki.

 

A méhtest nyálkahártyájának átalakulásában egyéb hormonális változások és hajlamosító tényezők is közrejátszhatnak, amelyek a következők lehetnek:

  • elhízás,
  • cukorbetegség,
  • magasvérnyomás-betegség,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • cikluszavarok,
  • korai menstruáció,
  • késői menopauza,
  • családi hajlam (Lynch-szindróma),
  • meddőség,
  • a méhnyálkahártya megnagyobbodása,
  • korábbi hormonkezelés,
  • korábbi sugárkezelés.

 

A méhtestrák lehetséges szövődményei

A méhtestrák áttéteket adhat a közvetlen környezetébe és a test távoli részeibe is. Ráterjedhet a méhnyakcsatornára, a petevezetéken keresztül a petefészkekbe, a méhet környező szövetekre. A nyirokrendszeren keresztül, illetve a vérárammal a test távoli részeibe is eljuthat, és ott áttétet képezhet.

 

A méhtestrák diagnosztizálása

A méhtestrák kórismézésének első lépéseit képezi a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a méhnyálkahártya vastagságának hüvelyi ultrahangvizsgálattal történő megállapítása. A méhnyálkahártya megvastagodása esetén szövetmintavétel elvégzése szükséges, amire aspirációs biopszia, altatásban végzett egészségügyi kaparás vagy hiszteroszkópia keretében kerülhet sor. A kinyert szövetminta szövettani vizsgálata alapján felállítható a méhtestrák kórisméje.

 

A méhtestrák kórismézését követően az alábbi kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet:

  • mellkasröntgen,
  • képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI),
  • hiszteroszkópos vizsgálat,
  • hólyagtükrözés (cisztoszkópia),
  • érvizsgálat (arteriográfia),
  • nyirokérfestés (limfangiográfia),
  • csontszcintigráfia,
  • vastag- és végbéltükrözés (rektoszkópia, kolonoszkópia),
  • laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, süllyedés, vese- és májfunkció, vércukorszint-, vércsoport-, hormonreceptor-meghatározás).

 

A méhtestrák kezelése

A méhtestrák elsődleges kezelését a sebészi beavatkozás jelenti. A méhtestrákok döntő többségét első stádiumban ismerik fel, amelyben a méheltávolítás (hysterectomia) elegendő. Bizonyos esetekben szükség lehet a petevezetékek és a petefészkek műtéti eltávolítására, illetve a medencei és ritkábban a verőér melletti nyirokcsomók eltávolítására is. A műtétet megelőzően, illetve azt követően besugárzásra kerülhet sor.

 

Amennyiben a beteg általános állapota vagy a daganat kiterjedése miatt nem végezhető műtét, a kismedence kívülről történő besugárzása (definitív radioterápia), valamint meghatározott esetekben gyógyszeres kezelés (hormon- vagy kemoterápia) történik.

 

Mivel az esetek túlnyomó többségében korai stádiumban fedezik fel a méhtestrákot, a betegség jó eredménnyel gyógyítható. Az onkológiai kezelést követően két éven át háromhavonta, majd öt éven át félévenként, öt év elteltével évenként szükséges orvosi ellenőrzésre járni.

 

A méhtestrák megelőzése

A méhtestrák kialakulása nem megelőzhető, de a nőgyógyászati szűrővizsgálaton történő rendszeres részvétellel a betegség korai stádiumban felfedezhető és jól gyógyítható.

 

 

 

KULCSSZAVAK
méhtest  |   endometrium  |   hüvelyi vérzés  |   pecsételő vérzés  |   menopauza  |   haematometra  |   pyometra  |   ösztrogén  |   méheltávolítás  |   hysterectomia  |   menorrhagia  |   dyspareunia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít