egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


A stressz az élet normális velejárója, bizonyos mennyiségű stresszel mindenki találkozik. A mértéke és az egyén stressztűrő képességének romlása az, ami miatt károssá válhat.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a stresszt századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. Az egyik legfőbb stresszforrás a munkahelyi környezet. Kutatások igazolják, hogy a tartós munkahelyi stressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezése és a stresszkezelési módszerek gyakorlása.

 

A munkahelyi stressz okai

A munkahelyi stresszt kiváltó tényezők alapvetően két típusra oszthatók:

  • a munka jellege miatt kialakuló stressz: monoton vagy az egyén számára értelmetlennek tűnő tevékenységek, túl sok vagy túl kevés feladat, időnyomás, a döntéshozatalból való kirekesztettség stb.;
  • a munkahelyi körülményekből fakadó stressz: bizonytalan munkahelyi kilátások, az előrejutási lehetőségek hiánya, átláthatatlan vagy igazságtalan bérezés, alul- vagy túlképzettség, tisztázatlan vagy rendezetlen munkakör, rossz viszony a kollégákkal, elszigeteltség, a munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása stb.

 

A felmérések szerint a legfőbb problémát a munka mennyisége jelenti, ezt követi a magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartásának nehézsége.

 

A munkahelyi stressz következményei

A munkahelyi stressz hazánkban minden negyedik munkavállalót érinti nemtől és gazdasági ágazattól függetlenül, illetve a szervezet minden szintjén megjelenik.

 

A munkahelyi stressz és következményei egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések) és társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek (a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban évi 1000 milliárd forintra tehető).

 

A túlzott munkahelyi stressz következményei lehetnek:

  • kiégés (burn-out),
  • hiányzás,
  • elvándorlás.

 

Kiégés (burn-out)

A kiégés (angolul: burn-out) egyre gyakoribb jelenség. Jellemzője a tartós érzelmi megterhelés és stressz miatt kialakuló fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Reménytelenséggel, inkompetenciaérzéssel, a célok elvesztésével, valamint a munkára és másokra vonatkozó negatív hozzáállással jár. A munkavállalók belefáradnak a munkába, közömbössé, intoleránssá válnak, elvesztik motivációjukat, csökken a teljesítményük.

 

A kiégés szempontjából a leginkább azok veszélyeztetettek, akik emberekkel foglalkoznak, nagyfokú érzelmi megterhelésnek vannak kitéve, sokat túlóráznak, illetve kevés a sikerélményük (egészségügyi dolgozók, tanárok, ügyfélszolgálatosok, eladók, üzletkötők stb.).

 

Hiányzások megnövekedése

A testi-lelki megbetegedések a hiányzások megnövekedéséhez is vezetnek: hazánkban a munkából való távollét 50-60 százaléka tulajdonítható a stressznek közvetve vagy közvetlenül. Ez jelentős probléma a munkáltató számára, mert ilyen esetekben a helyettesítést végzők is nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

 

A munkaerő nagymértékű elvándorlása

A tartós munkahelyi stressz elvándorláshoz (fluktuáció) is vezethet. Az elvándorlás hátránya, hogy a kilépő munkatársak helyére újakat kell felvenni, illetve betanítani, ami egyrészt költségekkel jár, másrészt rontja a vállalat külső megítélését és a szervezeten belüli hangulatot.

 

A munkahelyi stressz tünetei

A munkahelyi stressz az egyén szintjén jelenik meg először, de hatásai az egész szervezet működését befolyásolják.

 

A munkahelyi stressz negatív következményei egyéni szinten:

  • ingerültség, lehangoltság,
  • fáradtság, türelmetlenség,
  • gyakoribbá váló hibák, koncentrációs zavarok, tévedések,
  • a munka iránti érdeklődés, motiváció csökkenése,
  • szaporodó fegyelmi problémák, konfliktusok,
  • agresszív megnyilvánulások,
  • balesetek.

 

A viselkedésbeli tünetek a legtöbb esetben testi és lelki tünetekkel is párosulnak:

  • mellkasi fájdalmak,
  • magas vérnyomás,
  • fejfájás,
  • emésztési problémák,
  • alvászavar,
  • ingerlékenység,
  • depresszió,
  • koncentrációzavar,
  • menstruációs zavarok,
  • étvágytalanság,
  • egészségkárosító magatartások (mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás),
  • csökkent védekezőképesség a betegségekkel szemben.

 

A munkahelyi stressz negatív következménye szervezeti szinten:

  • egyre gyakoribb nézeteltérések,
  • szaporodó betegszabadságok,
  • megnövekedett fluktuáció,
  • csökkenő teljesítmény,
  • rendszeres késések.

 

A munkahelyi stressz társadalmi következménye az egészségügyi ellátás fokozott mértékű igénybevétele.

 

A munkahelyi stressz kezelése

Nem szükségszerű, hogy a munkahelyi stressz káros hatásokat gyakoroljon a testi-lelki egészségünkre. A munkaadók és a munkavállalók is sokat tehetnek azért, hogy a stresszre mint egyfajta erőforrásra tekintsenek.

 

Néhány módszer a munkahelyi stressz kezelésére:

  • ne vállaljon túl sok stresszel járó feladatot egyszerre,
  • próbáljon ki valamilyen relaxációs technikát (például autogén tréning vagy meditáció);
  • szánjon időt a rendszeres nyaralásra, az élvezetes dolgokra (hobbi, sport),
  • kérjen segítséget orvostól vagy mentálhigiénés szakembertől,
  • beszélje meg problémáit bizalmas baráttal, ismerőssel,
  • beszéljen a munkáltatójával.

 

A munkahelyi stressz megelőzése

A munkahelyi stressz jelentős anyagi és időbeli megterhelést jelenthet a munkavállalók és a munkáltatók számára is, ám kellő odafigyeléssel és időben történő beavatkozással a negatív hatások csökkenthetők.

 

A munkatársak motivációjának és elkötelezettségének javítása érdekében érdemes odafigyelni az alábbiakra:

  • munkahelyen belüli jobb kommunikáció,
  • hatékonyabb munkaszervezés,
  • a dolgozók bevonása a munkavégzésük megszervezésébe,
  • a munkavállalók ösztönzése a rendszeres mozgásra és az egészséges életmódra (pl. a számítógép előtti gyors ebéd helyett közös ebéd, rövid séta, egészséghez kapcsolódó közösségi kihívások szervezése stb.),
  • folyamatos odafigyelés (érdemes megfontolni egy coaching vagy stresszkezelő program, esetleg egy átfogó egészségprogram bevezetését),
  • rugalmas munkaidő, otthoni munkavégzés.

 

Az otthoni munkavégzés (home office) lehetősége jelentősen növeli egy cég vonzerejét. A munkavállalók nagy részének meggyőződése, hogy otthonról gyorsabban és hatékonyan tudja elvégezni a munkáját.

 

A 2019-ben kezdődött koronavírus-válság átrendezte a munkahelyi viszonyokat. Miután bebizonyosodott, hogy szükség esetén működőképes a home office, egyre többen szeretnének továbbra is távmunkában dolgozni. A távmunka hátránya, hogy sokszor nehéz meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között, és előfordul, hogy a kollégákkal való kommunikáció is akadozik, de a távmunkában dolgozók kiegyensúlyozottabbak, több idejük marad a hobbijukra, a családra.

 

Ahol lehetséges, érdemes a távmunkát a munkahelyen töltött munkával váltakozva végezni, így nem sérülnek a társas kapcsolati igények sem.

KULCSSZAVAK
munkahely  |   stresszforrás  |   stresszkezelés  |   kiégés  |   burn-out  |   távollét  |   hiányzás  |   távmunka  |   otthoni munka  |   home office

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít