egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A tüdő és a mellhártya között normál esetben is van minimális folyadék, mely biztosítja a tüdő elmozdulását a légzőmozgások alatt. A túlzott mértékben felhalmozódó folyadék azonban valamilyen kóros állapot jele. Térfogata, nyomása megnehezíti a szív és a tüdő munkáját is.

 

A mellkasi folyadékgyülem főbb tünetei

A mellkasi folyadékgyülem fennállása esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

 

  • nehézlégzés, főként hanyatt fekve,
  • köhögés,
  • mély lélegzetvételkor mellkasi fájdalom,
  • láz,
  • csuklás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben kifejezett nyugalmi nehézlégzése vagy mellkasi fájdalma van, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

Enyhébb esetekben minél előbb keresse fel háziorvosát.

 

A mellkasi folyadékgyülem kialakulásának lehetséges okai

Többféle, gyakran súlyos betegség következménye lehet a folyadék felgyülemlése a mellkasban:

 

 

A mellkasi folyadékgyülem lehetséges szövődményei

A mellkasi folyadékgyülem lehetséges szövődményei egyrészt a háttérben álló októl, másrészt az egészségügyi ellátásig eltelt időtől függenek. Legtöbb esetben a betegek orvoshoz fordulnak panaszaikkal mielőtt szövődmények alakulnának ki. Ritkább esetben előfordul, hogy a mellkasi folyadékgyülem következtében a tüdőszövet tartósan károsodik, vagy a mellhártyán megvastagodások, hegesedések jönnek létre. Fertőzések esetén kialakulhat a mellhártya gennyesedése vagy tályog.

 

A mellkasi folyadékgyülem diagnosztizálása

A mellkasi folyadékgyülem jelenlétére a kezelőorvos fizikális vizsgálat alapján is következtethet. Pontos megítélése képalkotó eljárások (röntgen, CT-vizsgálat, ritkán ultrahang) segítségével történik. A diagnózis során nagyon fontos a háttérben álló ok feltárása, mely további vizsgálatokat tehet szükségessé: például vérvételt vagy mellkascsapolással történő mintavételt a folyadékgyülemből.

 

A mellkasi folyadékgyülem kezelése

A mellkasi folyadékgyülem kezelése a súlyosságától és a kiváltó októl is függ.

 

Kisebb mértékű, és jelentős panaszokat nem okozó folyadékgyülem esetén a fő cél a háttérben álló ok kezelése, pl.: a szívelégtelenség terápiája a megfelelő gyógyszerekkel, a fertőzések kezelése antibiotikummal vagy a daganatos elváltozások kezelése. Megfelelő terápia mellett a folyadékgyülem magától felszívódik és eltűnik.

 

Ha a folyadékgyülem nagy, és jelentős zavart okoz a légzésben, a folyadékot le is csapolhatják. Ez azonban csak tüneti terápia és ilyenkor sem szabad eltekinteni a háttérben álló ok kezelésétől, különben a folyadékgyülem kiújulhat.

KULCSSZAVAK
nehézlégzés  |   mellkasi fájdalom  |   köhögés  |   csuklás  |   szívelégtelenség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít