A tüdő és a mellhártya között normál esetben is van minimális folyadék, mely biztosítja a tüdő elmozdulását a légzőmozgások alatt. A túlzott mértékben felhalmozódó folyadék azonban valamilyen kóros állapot jele.
Térfogata, nyomása megnehezíti a szív és a tüdő munkáját is.
A mellkasi folyadékgyülem főbb tünetei
A mellkasi folyadékgyülem fennállása esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben kifejezett nyugalmi nehézlégzése vagy mellkasi fájdalma van, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Enyhébb esetekben minél előbb keresse fel háziorvosát.
A mellkasi folyadékgyülem kialakulásának lehetséges okai
Többféle, gyakran súlyos betegség következménye lehet a folyadék felgyülemlése a mellkasban:
- szívelégtelenség;
- fertőzések (pl.: tüdőgyulladás vagy TBC);
- veseelégtelenség;
- néhány májbetegség;
- rosszindulatú daganatok;
- autoimmun betegséghez társulva;
- szívsebészeti beavatkozásokat követően;
- illetve fizikai sérülések.
A mellkasi folyadékgyülem lehetséges szövődményei
A mellkasi folyadékgyülem lehetséges szövődményei egyrészt a háttérben álló októl, másrészt az egészségügyi ellátásig eltelt időtől függenek. Legtöbb esetben a betegek orvoshoz fordulnak panaszaikkal mielőtt szövődmények alakulnának ki. Ritkább esetben előfordul, hogy a mellkasi folyadékgyülem következtében a tüdőszövet tartósan károsodik, vagy a mellhártyán megvastagodások, hegesedések jönnek létre. Fertőzések esetén kialakulhat a mellhártya gennyesedése vagy tályog.
A mellkasi folyadékgyülem diagnosztizálása
A mellkasi folyadékgyülem jelenlétére a kezelőorvos fizikális vizsgálat alapján is következtethet. Pontos megítélése képalkotó eljárások (röntgen, CT-vizsgálat, ritkán ultrahang) segítségével történik. A diagnózis során nagyon fontos a háttérben álló ok feltárása, mely további vizsgálatokat tehet szükségessé: például vérvételt vagy mellkascsapolással történő mintavételt a folyadékgyülemből.
A mellkasi folyadékgyülem kezelése
A mellkasi folyadékgyülem kezelése a súlyosságától és a kiváltó októl is függ.
Kisebb mértékű, és jelentős panaszokat nem okozó folyadékgyülem esetén a fő cél a háttérben álló ok kezelése, pl.: a szívelégtelenség terápiája a megfelelő gyógyszerekkel, a fertőzések kezelése antibiotikummal vagy a daganatos elváltozások kezelése. Megfelelő terápia mellett a folyadékgyülem magától felszívódik és eltűnik.
Ha a folyadékgyülem nagy, és jelentős zavart okoz a légzésben, a folyadékot le is csapolhatják. Ez azonban csak tüneti terápia és ilyenkor sem szabad eltekinteni a háttérben álló ok kezelésétől, különben a folyadékgyülem kiújulhat.
Ajánlott tartalmak:
Folyadék a szívburokban
Tüdőödéma
Mellkassérülések
Ascites (Hasvízkór)
