egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik, néha mindkét oldalát érinti. A migrén viszonylag gyakori egészségügyi probléma, a teljes népesség 12 %-át érinti.

 

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati szakrendeléseken. Több mint háromszázféle betegség tüneteként (szekunder fejfájás) vagy önálló betegségként jelentkezhet. Ez utóbbi csoportba tartozik a migrén, amelyben hosszabb-rövidebb fájdalommentes intervallumok választják el egymástól a kezelés nélkül 4-72 órán át tartó, havonta 1-4 alkalommal jelentkező fejfájásrohamokat. A migrén legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik, nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. 

 

A migrén főbb tünetei

A migrén fontos ismérvei a visszatérő, hasonló módon lezajló fejfájásrohamok, amelyek általában nem tartanak három napnál tovább. Féloldali, lüktető, erős intenzitású fájdalom jellemzi, amelyen tovább ront a szokásos napi aktivitás vagy testedzés. Migrén áll fenn, ha e jellegzetességek közül kettő teljesül, és a beteg fokozott érzékenységet tapasztal a fény- és/vagy hangingerekre, illetve mindehhez émelygés, hányás is társul.

 

Azok a betegek, akik már több migrénes fejfájást megéltek, bizonyos előjelekből már sejtik, hogy újabb rohamuk közeleg. Ásítoznak, megkívánnak bizonyos ételeket, fokozottan érzékennyé válnak egyes hangokra és szagokra, és a vízvisszatartás jeleit tapasztalhatják. A közelgő rohamra hangulatváltozás is felhívhatja a figyelmet. A migrén e kezdeti, bevezető szakaszát prodromának nevezik.

 

A migrénes betegek egynegyede tapasztal ún. aurajelenségeket, amelyek az idegrendszer átmeneti működési zavarára utalnak. Ezek leggyakrabban a látással kapcsolatosak – villódzó, cikcakkos vonalak, látótérkiesés –, de ritkábban előfordulhat féloldali zsibbadás, gyengeség, beszédzavar vagy szédülés is. Mindez fél-, legfeljebb egy órán át tart, fejfájás nélkül vagy minimális fejfájással. Ezt követi a roham, amely többnyire féloldali, a betegek egynegyedénél kiterjedt, nem lokalizálható fejfájással jár. A rohamszerű, görcsös, lüktető jellegű fejfájás hányingerrel, hányással, fény-, hang- és szagtúlérzékenységgel jár, a fizikai igénybevétel, alkoholfogyasztás fokozza. A rohamhoz a vegetatív idegrendszer működési zavara –  sápadtság, rendellenes bélmozgások, hasmenés – társulhat.

 

A migrénroham kísérő tünete lehet az általános levertség, gyengeség, koncentrációzavar és szédülés. A roham oldódásakor néhány beteg bőségesen ürít vizeletet. A fejfájás elmúltával még órákon át (esetleg egy egész napig) kimerültség, a hajas fejbőr túlérzékenysége, nyak- és válltáji izomfájdalom, izomláz maradhat vissza.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A fenti tünetek észlelése – különösen havi öt vagy annál több fejfájásroham – esetén forduljon háziorvosához, aki indokolt esetben ideggyógyászati szakrendelésre fogja irányítani.

 

Amennyiben a végtagokban fél- vagy kétoldali gyengeséget érez, vagy korábban nem tapasztalt erősségű, hirtelen jelentkező, gyötrő fejfájása van, vagy elmosódott a beszéde, vagy lázzal kísért fejfájást, merev nyakat, tudatzavart, kettős látást észlel, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

A migrénes fejfájás kiváltó okai

A migrén pontos kóreredete jelenleg nem ismert.

 

Migrénes rohamot válthat ki:

 

  • alkohol,
  • bizonyos élelmiszerek (például a csokoládé és egyes sajtfajták),
  • szagingerek,
  • erős fény,
  • túl sok vagy túl kevés alvás,
  • rendszertelen táplálkozás,
  • alacsony vércukorszint,
  • időjárási frontok,
  • stresszhelyzetek mennyiségének változása.

 

A táplálkozási tényezők – az alkoholt kivéve – egyénenként jelentős eltérést mutatnak. Szerepet játszhatnak a migrén kialakulásában egyes hormonális változások is: nőknél a migrén gyakran a menstruációt megelőző napokban lép fel, ugyanakkor a várandósság és a szoptatás ideje alatt kevésbé vagy egyáltalán nem tapasztalható. A migrénre való hajlam öröklődhet.

 

A migrén lehetséges szövődményei

Egyes fájdalomcsillapítók túl gyakori használata fokozhatja a migrén gyakoriságát.  Ritkán a migrén szövődményeként hosszasan fennálló (perzisztáló) aura, migrénes agyi infarktus és migrén kiváltotta epilepsziás roham alakulhat ki.

 

A migrén diagnosztizálása

A fejfájások kivizsgálása elsősorban arra irányul, hogy megállapítást nyerjen: átmeneti működészavar vagy olyan betegség, illetve károsodás áll fenn, amelynek egyik tünete a fejfájás.  Ezért a kórelőzmény felvétele során az orvos arról tájékozódik, hogy újonnan fellépő vagy hosszabb ideje meglévő fejfájásról van-e szó. Tisztázza továbbá, hogy milyen életkorban jelentkeztek először a panaszok, milyen gyakorisággal, mennyi időn keresztül és pontosan hol fáj a beteg feje, milyen jellegű és intenzitású a fájdalom, kísérik-e egyéb tünetek, vannak-e a fejfájást provokáló, illetve enyhítő tényezők, melyek voltak az eddig használt gyógyszerek, és azok mennyiben voltak hatásosak, és van-e a családtagok között fejfájós személy.

 

Vérvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok szükségesek a kórisme felállításához. Amennyiben a kórelőzmény, illetve az ideggyógyászati vizsgálat alapján sürgősségre utaló adatok merülnek fel, a gerincvelő-folyadék vizsgálatára is szükség lehet. A képalkotó vizsgálatok – CT- vagy MR-vizsgálat – a fejfájás egyéb lehetséges okának kizárásához nyújtanak hasznos információt.

 

Amennyiben a betegnek legalább két olyan rohama zajlott le, amely alatt auratünetek jelentkeztek, és az aura időtartama 4 percnél hosszabb volt, vagy a betegnek két egymás utáni rohamban volt aurája, és az aurát 60 percen belül fejfájás követte, a fejfájás teljesíti az aurával járó migrén diagnosztikus feltételeit.

 

A fejfájás teljesíti az aurával nem járó migrén diagnosztikus kritériumait, amennyiben a betegnek legalább öt, 4-72 órán át tartó fejfájásos rohama volt, amelyhez hányinger és/vagy hányás, illetve fény- és hangérzékenység társult, valamint az alábbiak közül legalább két tünet kapcsolódott:

 

  • lüktető fejfájás,
  • féloldali fejfájás,
  • mérsékelt vagy súlyos fokú fejfájás, amely akadályozza a megszokott mindennapi aktivitást,
  • a fizikai aktivitás súlyosbítja a fejfájást.

 

Előfordulhat migrénes aura fejfájás nélkül is, ilyenkor csak a látászavar, esetleg féloldali testfél zsibbadása lép fel, melyet nem követ fejfájás, vagy csak minimális fejfájás követi. Az ilyen eseteket nagyon fontos elkülöníteni az agyi keringészavartól!

 

Lásd még: Stroke.

 

A migrén kezelése

A migrén nem gyógyszeres kezelésének elve az egyénre jellemző provokáló tényezők lehetőség szerinti kiiktatása. Ez különösen fontos akkor, ha a gyógyszeres kezelés lehetőségei jelentősen korlátozottak (például súlyos betegség megléte vagy várandósság). A nem gyógyszeres kezelés hatékony módja a relaxáció.

 

A gyógyszeres kezelés a migrénes roham megszüntetésére (rohamterápia) és megelőzésére (intervallumkezelés) irányul. A migrén kezelésére léteznek nem specifikus gyógyszerek (fájdalomcsillapító gyógyszerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők, hányáscsillapítók), valamint specifikus migrénroham elleni szerek. A rohamkezelés célja a rohamok minél hamarabbi, hatékony oldása.

 

A rohamkezelés mellett megelőző kezelést akkor javasolt kezdeni, ha egy hónapban négy vagy annál több roham jelentkezik, illetve ha ennél kevesebb, ám a rohamkezelés nem hatékony, vagy ha a rohamok elhúzódók, és jelentősen akadályozzák a beteg mindennapi aktivitását.

 

A migrén kialakulását csökkentő gyógyszert kúraszerűen kell szedni. A megfelelő gyógyszert és annak adagját a kezelőorvos választja ki személyre szabottan, figyelembe véve a beteg egyéb betegségeit és a lehetséges mellékhatásokat is.

 

Mit tehet migrén esetén?

A migrénes roham ideje alatt lehetőleg sötét, csendes szobában pihenjen. A roham jelentkezésekor törekedjen arra, hogy minél hamarabb vegye be a kezelőorvosa által felírt gyógyszert, ne pedig akkor, amikor a roham már több órája tart és kiteljesedett, mert ilyenkor jóval kisebb az eredményes kezelés esélye.

 

Tartsa szem előtt, hogy a kombinált fájdalomcsillapítók rendszeres (heti többszöri) szedése mindennapossá teheti a fejfájást a gyógyszerhez való hozzászokás miatt. Ne használjon specifikus rohamgyógyszert havi 8 alkalomnál többször, mert az ennél gyakoribb rohamkezelés tartóssá teheti a fejfájást.

 

A migrénes roham megelőzése

A migrénes fejfájás megelőzése érdekében javasolt beazonosítani és kerülni a rohamokat provokáló tényezőket (ld. A migrén kiváltó okai alfejezetben). Vezessen fejfájásnaplót, ezzel megfigyelheti a rohamot kiváltó tényezőket, melyek tudatos kiiktatásával csökkentheti, megelőzheti a rohamok előfordulását. Ezek mellett az alvás-ébrenlét ritmusának megtartásával és rendszeres étkezéssel is csökkenthető a migrén kialakulásának esélye.

 

Migrén gyermekkorban és várandósság idején

Gyermekkorban, ha a migrén ritkán ismétlődik, a fájdalom nem erős, és/vagy a roham rövid, elegendő a rohamkezelés alkalmazása. A rohamgyógyszer megválasztását a hányinger, hányás jelentkezése és a roham erőssége határozza meg. Megelőző kezelés szükséges, amennyiben a rohamok havonta többször (4 vagy több alkalommal) ismétlődnek, a fájdalom erős és/vagy elhúzódó. Gyermekkorban különösen fontos a rohamot kiváltó tényezők elkerülése.

 

Várandósság ideje alatt jelentkező migrén esetén különösen javasolt a migrén nem gyógyszeres kezelése (relaxáció). Egyes specifikus migrénellenes szerek szedése kizárólag orvosi javallatra és szoros ellenőrzés mellett lehetséges.

KULCSSZAVAK
fejfájás  |   prodroma  |   aura  |   intervallumkezelés  |   látótérkiesés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít