egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

Kóros hazudozás (mitománia) akkor áll fenn, ha az érintett személy számára mások megtévesztése napi rutinná válik. Mivel jelenleg még nem szerepel a pszichiátriai zavarok klasszifikációs rendszerében, nem önálló betegségként, hanem tünetként értékelendő.

 

A kóros hazudozó maga is elhiszi minden egyes hazugságát, vagy bár tudja, hogy valótlant állít, képtelen felhagyni viselkedésével, amely mögött nem húzódik meg nyilvánvaló rosszindulatú szándék vagy haszonlesés. A cselekvés mozgatórugója lehet a figyelemfelkeltés vagy a környezetnek való megfelelés, mások lenyűgözésének vágya. A kóros hazudozás egyes személyiségzavarok tüneteként is megjelenhet.

 

Ezzel szemben a hazug ember nem csupán visszatartja a valódi tényeket, hanem álinformációval áll elő: valótlan dolgokat állít, igazságként beállítva azokat. Meg akar téveszteni másokat, és ebből a szempontból mindegy számára, hogy a hazugság indokolt vagy indokolatlan, és milyen célt szolgál. Ennek értelmében nem tekinthetők hazugnak a kóros hazudozók, akik – akár tisztában vannak azzal, hogy valótlanságot állítanak, akár nem – képtelenek irányítani ilyen irányú viselkedésüket.

 

A kóros hazudozás jelenségének első leírása Anton Delbrueck német orvos nevéhez fűződik, aki 1891-ben a pseudologia phantastica elnevezéssel illette néhány páciense minden igazságalapot nélkülöző történetmesélését.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben gyermeke vagy más közeli hozzátartozója szenved attól, hogy képtelen uralni a hazudozást, kérje pszichiáter vagy gyermek- és ifjúságpszichiáter segítségét annak érdekében, hogy fény derüljön a viselkedés valós okaira és az esetlegesen fennálló, eddig fel nem ismert mentális problémára. A megfelelő szakember felkeresésében kérje háziorvosa segítségét!

 

A mitománia kiváltó okai

A kóros hazudozás pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert, azonban a jelenség hátterében már sikerült kimutatni az agy bizonyos homloklebenyi területének (prefrontális kéreg) működésbeli változását.

 

A kóros hazudozók általában átlagos intellektussal, ugyanakkor kiemelkedő kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Az esetek közel felénél szerepel a kórelőzményben valamilyen idegrendszeri eltérés.

 

A mitománia lehetséges szövődményei

Ha a kóros hazudozó személy minden valóságalapot nélkülöző történetmesélése idővel meghaladja a környezete ingerküszöbét, ha ez a helyzet tartóssá válik, az egyén előbb-utóbb elszigetelődik a külvilágtól, ami magányosságérzéshez, akár depresszió kialakulásához is vezethet. A mitománia jelentős károkat okoz a személyes kapcsolatokban és a munkában.

 

A mitománia diagnosztizálása

A mitománia kivizsgálása a kliens társas, munkahelyi vagy iskolai kapcsolatai terén tartósan jelentkező problémák feltérképezésével (heteroanamnézis) kezdődik. A vizsgáló orvos interjúhelyzetben és különböző tesztek használatával tájékozódik a páciens éberségi, figyelmi és beszédműködéséről, felméri, hogy van-e gondolkodászavar. Mindemellett figyelembe veszi a kliens általános egészségi állapotát, feltérképezi az esetleg meglévő alapbetegség(ek)et (anyagcserezavar, a pajzsmirigyműködés zavara stb.). A kivizsgálás részét képezi az esetleges gyógyszer-, alkohol- és/vagy droghasználatról történő tájékozódás is.

 

Kiemelt odafigyelést igényelnek bizonyos ideggyógyászati állapotok, például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Parkinson-kór, a Lewy-testes betegség, valamint az agyi térfoglaló folyamatok (daganat, ciszta) és a traumás fejsérülések.

 

A mitománia elkülönítendő az egyéb pszichiátriai zavaroktól, amelyek tünetei között szerepel a megtévesztés. Ezek közé tartoznak egyes személyiségzavarok: az antiszociális, a hisztrionikus, a nárcisztikus és a borderline személyiségzavar.

 

A kóros hazudozás nem azonos a szkizofréniában és egyes demenciákban megjelenő kóros meseszövéssel (konfabuláció), és elkülönítendő az ún. Ganser-tünetcsoporttól is, amely az én azonosságának részleges vagy teljes megbomlásával, „melléválaszolással” járó ún. disszociatív zavarok egyike.

 

A mitománia kezelése

A mitománia kezelési lehetőségei egyelőre nem kiforrottak. A kényszeres hazudozás feloldásában hatékonyak lehetnek a pszichoterápia egyes módszerei. Ezek közé tartozik a hipnózis, amely egyszerre veszi célba a tudatos és a tudatalatti elmét. Feltárja a tudatalattiban rejlő folyamatokat, és olyan újfajta gondolkodási mintákat nyújt, amelyek elősegítik a kliens viselkedésének megváltozását és annak révén a további hazudozás kiküszöbölését.

 

Hazugság gyermekkorban

A kisgyermekek képzeletében összekeveredhet a valóság és a mesevilág, ezért nem feltétlenül képesek megkülönböztetni a kettőt egymástól. Ilyenkor a gyermekek nem hazudnak, hanem mesevilágot építenek. Körülbelül ötéves korban értik meg, hogy mit jelent a hazugság, de még akkor is úgy értelmezik, hogy csak a felnőtteknek nem szabad hazudniuk. A hétéves koron túli kóros meseszövés már ritkábban fordul elő.

KULCSSZAVAK
mythomania  |   kóros hazudozás  |   kényszeres hazudozás  |   megtévesztés  |   pseudologia phantastica  |   figyelemfelkeltés  |   hipnózis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít