Az emlőrák kezelésének egyik módja az emlőeltávolítás, amely lehet részleges, amikor csak a daganat által érintett részt távolítják el (emlőmegtartó műtét), és lehet teljes, amikor az egész emlőt eltávolítják (masztektómia).
A masztektómiát prevenciós (megelőző) célból is végezhetik a rák magas kockázata esetén – ezt profilaktikus műtétnek nevezzük.
Az emlőeltávolítás elvégzésének okai
Az emlőeltávolítás elsődleges oka az emlődaganat eltávolítása és a kiújulás esélyének megakadályozása. A teljes emlőeltávolítást akkor ajánlják, ha a daganat nagy a mell méretéhez képest, vagy ha több daganat is van a mellben. A műtéti javallatot erősíti az is, ha a kemoterápiára vagy a sugárkezelésre nem megfelelő a terápiás válasz.
- Teljes emlőeltávolítást végezhetnek megelőzés céljából is, ha az emlőrákra hajlamosító genetikai mutáció igazolt (BRCA-génmutáció, családi halmozódás), vagy ha az egyik oldali emlőben előforduló rosszindulatú elváltozásnak néhány évvel később az ellenkező oldalon is várható a kialakulása.
- A részleges emlőműtét után általában heti 5 alkalommal van szükség sugárkezelésre 5-7 héten át, ennek elkerülése érdekében is választhatják a nők a teljes emlőeltávolítást.
5 cm-nél kisebb elváltozásnál nem ajánlott a teljes emlőeltávolítás, mert a statisztikák szerint nem magasabb a túlélési arány, mint a részleges műtét után sugárkezelésben részesülőknél. Jelenleg a mellrákműtétek kb. 30-35%-ában végeznek teljes emlőeltávolítást. Ha a környéki nyirokcsomókban nincs kimutatható áttét, akkor a sugárkezelés elhagyható. A műtéttel egyidejűleg – de később is – emlő-helyreállító műtét végezhető.
Az emlőeltávolító műtét előkészítése
A masztektómiát sebész végzi altatóorvos (aneszteziológus) közreműködésével. Ha a műtétet követően rögtön sor kerül a mellhelyreállító műtétre, akkor a beavatkozást onkoplasztikus végzi.
A műtét előtt az alábbi vizsgálatokra van szükség:
- szövettani mintavétellel igazolni kell a diagnózist;
- képalkotó eljárásokkal (mammográfia, ultrahang, MR) meg kell határozni a daganat kiterjedését;
- közvetlenül a műtét előtti időszakban általános vizsgálatokat végeznek (vérvétel, vizeletvizsgálat);
- konzultációra is sor kerül az altatóorvos, a plasztikai sebész, az onkológus, valamint szükség esetén pszichológus közreműködésével.
Az emlőeltávolító műtét menete
A beavatkozást általában regionális vagy általános érzéstelenítésben (altatásban) végzik. A sebész vágást ejt a mell körül, hogy eltávolítsa az emlőt, illetve szükség esetén az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét. A beavatkozás általában kb. 2 órát vesz igénybe. Hosszabb ideig tart, ha emlő-helyreállítást is végeznek a műtét során.
Az azonnali rekonstrukció nem kivitelezhető minden esetben – ha például kemo- vagy sugárterápia szükséges, akkor meg kell várni a kezelések végét.
Az emlőeltávolító műtét után
Az emlőeltávolítást követően – a körülményektől függően – 1-7 napos kórházi tartózkodás szükséges, az emlő-helyreállító műtéttel kiegészített masztektómia esetén általában hosszabb időre van szükség. A seb gyógyulásakor enyhe fájdalom, kényelmetlenség, zsibbadás jelentkezhet a mellben vagy a hónaljban.
Az emlőeltávolítás lehetséges szövődményei
Mint minden műtét esetében, emlőeltávolítás után is kialakulhatnak szövődmények, de arányuk nem jelentős. A beavatkozásra a nők különbözőképpen reagálnak: egyes mellékhatások a többségüknél megjelennek, és vannak ritkábban előfordulók. A tünetek nagy része megfelelő kezeléssel enyhíthető.
Az emlőeltávolítás jellemző mellékhatásai:
- zsibbadás, bizsergés (esetleg enyhe fájdalom) a karban vagy a vállban – idővel enyhülhet, de a nyirokcsomók eltávolítása mellett sérülő idegek miatt a terület érzékelése végleg megváltozhat;
- a mell, a kar, a kéz vagy a mellkas duzzanata a nyiroknedv felszaporodása miatt, ami a nyirokcsomó-eltávolítás következménye (limfödéma);
- folyadékgyülem (szeróma) képződése az emlőben vagy a hónaljban lévő hegben, esetleg a környékén;
- sebfertőzés – ha helyi és antibiotikus kezelésre nem javul, szükség lehet a műtéti terület feltárására, kitisztítására;
- vérzés, vérömleny képződése a műtéti területen – nagyobb mennyiség vagy kiterjedés esetén további műtétre lehet szükség.
Az emlőeltávolítás pszichés hatásai
A mell eltávolítása a nők számára komoly lelki traumát jelenthet, mert úgy érezhetik, hogy a nőiességük már nem teljes. A pszichés megterhelést súlyosbíthatják a műtét utáni mellékhatások, a fáradékonyság, a női nemi hormonok csökkenésével járó szexuális problémák (pl. a nemi vágy csökkenése, hüvelyszárazság). Mindezek együttesen szégyenérzethez, önértékelési és testképzavarokhoz, depresszióhoz, súlyos esetben akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethetnek.
Az önbizalom javításában sokat segíthet az emlő-helyreállító műtét, amely történhet saját testszövet felhasználásával vagy implantátum beültetésével. A plasztikai beavatkozás mellett alternatíva lehet a melltartó alatt viselhető mellprotézis is.
A műtét után jelentkező súlyosabb pszichés problémák, hosszan tartó depresszió esetén érdemes pszichológushoz/pszichiáterhez vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni, aki segítséget nyújthat az énkép erősítésében, az olyan hozzáállás kialakításában, hogy továbbra is teljes értékű emberként tekintsen magára.
Öngyilkossági gondolatok esetén a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról is) ingyenesen hívható a 116-123-as lelkielsősegély-szolgálat.
