egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A mellkasi sérülések – melyek lehetnek fedettek vagy nyíltak – érinthetik a mellkasfalat, a mellhártyát, de megsérülhetnek a mellkasfal által védett belső szervek – a tüdő és a szív – is. A mellkasfalat ért, általában tompa erőbehatásra egy vagy több borda is eltörhet, egy vagy több helyen. A töréseken kívül zúzódások, horzsolások is előfordulhatnak. Valamennyi mellkasi sérülés veszélyesnek minősül, mivel létfontosságú belső szerveket érinthet.

 

A mellkast hátulról a gerincoszlop háti szakasza, oldalról és elölről a 12 pár borda, valamint elöl, a bordák kapcsolódásánál a szegycsont alkotja. A bordák a szegycsonthoz kapcsolódnak, kivéve az alsó kettő, szabadon végződő ún. repülőbordát. A bordák által alkotott, hordó alakú mellkas belégzéskor emelkedik, kilégzéskor süllyed. Ebben a mozgásban fontos szerepet játszanak a bordák és csigolyák közötti ízületek, izmok, valamint a törzs izmai. A tüdő súrlódásmentes elmozdulását a mellüreg belső felszínét borító mellhártyakettőzet és a köztük lévő folyadék teszi lehetővé.

 

A mellkassérülések főbb tünetei

A mellkassérülések tünetei a sérülés helyétől és súlyosságától függenek. A sérülésnek lehetnek helyi, szemmel jól látható tünetei – mint például a horzsolás (ld. még Sebek, vágások, horzsolások) –, de előfordulhatnak szemmel nem látható, valamely belső szervet ért sérülésből eredő tünetek is. A mély lélegzetvételre jelentkező mellkasi fájdalom bordatörésre utalhat. A fájdalom miatt a légzés felszínessé válik. Az egyszerre több helyen történt bordatörést ablakos bordatörésnek nevezzük.

 

A mellkasi sérülés lehetséges tünetei a következők:

 

  • súlyos légszomj;
  • légzéskor habos véres köpet ürül;
  • oxigénhiány jelei: az ajkak lilás elszíneződése;
  • belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom;
  • köhögéskor vagy tüsszentéskor fokozódó fájdalom a sérülés helyén;
  • tapintható deformitások a bordák mentén;
  • mellkas bőrének szivacsos, ropogós tapintata;
  • sápadt, nyirkos bőr;
  • magas pulzusszám;
  • alacsony vérnyomás;
  • aszimmetrikus mellkasi kitérés;
  • véraláfutás a sérülés helyén;
  • duzzanat;
  • vérzés;
  • izgatottság.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Mellkasfali sérülést követően azonnal jelentkezzen a lakhelye szerint illetékes sürgősségi betegellátó osztályon (ahol traumatológia is van) annak érdekében, hogy a sérülés mértékének megállapítását követően minél hamarabb megkezdődhessen sérülése orvosi ellátása. Súlyosabb esetekben hívjon sürgősen mentőt (lásd alább)!

 

A légzés vagy a keringés működését érintő sérülések életveszélyesek lehetnek. A mellkassérülések nyomán olyan, az életet veszélyeztető kórképek is kialakulhatnak, mint amilyen a feszülő légmell, a nyílt pneumothorax (PTX), a nagymennyiségű vérgyülem a mellüregben (masszív haemothorax), a bordaív folytonosságnak megszakadása (instabil mellkas), a kóros folyadékgyülem a szívburokban (szívtamponád) és a légúti elzáródás.

 

Azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, amennyiben az alábbi tüneteket észleli:

 

  • légzési nehézség;
  • vérköpés;
  • magas pulzus és alacsony vérnyomás;
  • hirtelen jelentkező zavartság;
  • mellkasi fájdalom;
  • vér a vizeletben vagy a székletben;
  • rendkívüli szomjúságérzés;
  • ájulásérzet.

 

A mellkassérülések lehetséges okai

A mellkas sérülései, valamint a bordatörések döntő hányada baleset (autóbaleset, magasból leesés stb.), ritkábban erőszakos cselekmény miatt következik be.  Amennyiben szúrás vagy lövés következtében idegen test hatol a mellkasba, nyílt légmell alakulhat ki. Bizonyos betegségek – például csontritkulás, vagy a csontokban áttétet képező rosszindulatú daganat –megléte esetén a borda már nagyon alacsony intenzitású külső behatás esetén is eltörhet.  

 

A mellkassérülések szövődményei

A mellkassérülések szövődményei korai kezeléssel eredményesen megelőzhetőek. A mellkassérülések leggyakoribb szövődménye az oxigénhiányos állapot (hypoxia) és a folyadéktérfogat-csökkenés (hypovolaemia). Bordatörés esetén, a fájdalom miatti felszínes légzés következtében a tüdő nem képes megfelelő mértékben szellőzni, és a hörgők által termelt váladék nem tud kiürülni. Dohányosoknál a mellkasfali sérülés szövődményei hatványozottan jelentkeznek. Amennyiben a több helyen történő ablakos bordatörés nagyobb mellkasfal-részletet érint, ún. inga-légáramlás jöhet létre, ami rövid idő alatt légzési elégtelenséghez vezethet. Tompa, vagy áthatoló mellkasi sérülés hatására mellűri vérgyülem alakulhat ki, amely megalvadhat, és a tüdőt összenyomva légzési nehezítettséget okozhat. Ritka szövődményként bevérezhet a tüdőszövet, tályog alakulhat ki a tüdőben, vagy mellhártyagyulladás jelentkezhet.

 

Tompa erős behatás, vagy nyílt sérülés esetén a mellhártya két lemeze közé levegő juthat (pneumothorax). Ennek következtében a két lemez elválik egymástól, a tüdő összeesik és légzési elégtelenség alakulhat ki.

 

 A szív üregeit megnyitó sérülés esetén nyílás keletkezik a szívburkon. A nyíláson keresztül a vér a mellüregbe folyik, vagy a szívburokban összegyűlve megakadályozza a szív lüktetését, aminek következtében szívmegállás fordulhat elő. A szívsérülést átmeneti vagy végleges szívritmuszavar követheti, és a vérkeringésben is zavar jelentkezhet.

 

A mellkassérülések diagnosztizálása

A mellkassérülést elszenvedett beteg elsődleges vizsgálata arra irányul, hogy felderítse és kontrollálja az életet közvetlenül veszélyeztető sérüléseket. Első lépésként a teljes légúti elzáródás, a súlyos külső vérzés, valamint a traumás légzés- és keringésleállás kizárása, illetve megállapítása történik. Ezt követően a röntgenvizsgálat, EKG (elektrokardiográfia), illetve szükség esetén végzett mellkasi CT-vizsgálat vagy MR-vizsgálat eredménye alapján dönthető el, hogy milyen kezelést igényel a sérült ellátása.

 

A mellkassérülések kezelése

A mellkassérülések kezelését a súlyos sérültek ellátásában jártas, több orvosi szakterületet képviselő orvosokból és szakápolókból álló ún. trauma-team végzi. Legfontosabb feladatuk a fájdalomcsillapítás, a légutak szabaddá tétele és nehezített légzés esetén oxigén adása. Mivel a tompa mellkasi sérülések kevesebb, mint egytizede igényel műtétet, és az áthatoló mellkasi sérülések közül is csak kb. 15-30 százalékban van szükség sebészi beavatkozásra, az esetek többsége egyszerű beavatkozással (mellkasi csövezés, lélegeztetés stb.) kezelhető.

 

Súlyos esetben ún. epidurális fájdalomcsillapítást alkalmaznak, ami teljes fájdalommentességet és a légzési panaszok megszűnését eredményezi. Szegycsonttöréssel párosuló egy- vagy kétoldali, ablakos bordatörés esetén a súlyos légzési-keringési elégtelenség megelőzése érdekében folyamatos gépi lélegeztetés szükséges, ami altatásban, intenzív betegellátó osztályon történik. A bordatörés következtében kialakuló mellűri vér- vagy levegőgyülem mellkasi szívókezelést, vagy a vérzés elállítását célzó műtétet igényel. Tüdővérzés esetén a mellkas sebészi megnyitása (thoracotomia) szükséges a vérzés és légáteresztés megszüntetése érdekében. A műtét után fennmaradó vér és levegőszivárgás a behelyezett mellkasi csöveken keresztül történő folyamatos szívás hatására néhány nap alatt megszűnik. Valamely tüdőfél nagyfokú roncsolódása, a tüdőerek, valamint a főhörgő repedése vagy szakadása miatt a tüdő életmentő eltávolítása válhat szükségessé. A szív sérülésének ellátása általában bal oldali elülső mellkasi feltárásból történik, aminek során a szívburkot megnyitva varratokkal látják el a szíven keletkezett sebet.

 

Mit tehet mellkassérülések esetén?

A mellkas sérülésének ellátása során a mentő kiérkezéséig az alábbi szabályok követése javasolt:

 

  • Amennyiben a mellkas bármely része vérzik, takarja le a területet tiszta ruhával vagy kötéssel, és gyakoroljon nyomást a vérző területre a vérzés elállítása céljából (nyomókötés).
  • Behatoló sérülés (szúrás) esetén ne távolítsa el a mellkasban maradt tárgyat!
  • Nagy erőbehatással járó mellkasi sérülés esetén mindig gondoljon további szervi károsodásokra (hasi szervek) és a gerinc sérülésére is! Ne mozgassa a beteget!
  • Nyugtassa meg a sérültet, segítse őt a számára kényelmes testhelyzet megtalálásában, és védje őt a lehűléstől.
  • Amennyiben a beteg eszméletlen, fektesse stabil oldalfekvésbe úgy, hogy a sérült mellkasfél alul helyezkedjen el.
  • Folyamatosan tartózkodjon a beteg mellett, figyelje a légzését. Amennyiben légzésleállásra utaló jelet észlel, kezdje el az újraélesztést (ld. még Elsősegélynyújtás alapjai).

 

A gyógyulási folyamat során rendkívül fontos a beteg együttműködése. Egy vagy két borda törése járóbeteg szakellátás keretében kezelhető, amennyiben a beteg kora és általános állapota azt lehetővé teszi. A teljes panaszmentesség 5-6 hét után várható, mely idő alatt a megkezdett légzőtorna folytatása, szükség szerint fájdalomcsillapító szedése javasolt. A luftballon fújásával végzett légzőtorna rendkívül fontos a légutak nyitva tartása érdekében. Amennyiben betartja kezelőorvosa utasításait, 3-4 hét elteltével folytathatja szokásos napi aktivitását, de nehéz fizikai munkát csak 6 hét elteltét követően végezhet.

 

A mellkassérülések megelőzése

A mellkas sérüléseit valamint a bordatörések döntő hányadát okozó balesetek megelőzése, például a csúszásmentes otthoni környezet kialakítása alapvető fontosságú. Fontos továbbá a csonttörésekhez vezető csontritkulás megelőzése, ami kalciumban gazdag étrendet (napi 800-1000 mg kalcium bevitele), a D-vitamin szedését, a napi legalább 15 percig történő napfényen tartózkodást, valamint a rendszeres fizikai aktivitást foglalja magában.

 

Mellkassérülések gyermek- és időskorban, várandóság idején

A kisgyermekek mellkasa rugalmas, ezért az ütések rendszerint nem okoznak törést, viszont súlyos belső sérülésekhez vezethetnek, amelyek általában néhány nap elteltével jelentkeznek. Ezért a mellkassérülést elszenvedett gyermekek kórházi megfigyelése ajánlott.

 

Az életkor előrehaladásával a mellkas elmerevedik, mozgásai beszűkülnek, ezért a mellkassérülések fokozott panaszokkal járnak. Időskorban fokozottabb az elesés kockázata, ezért célszerű néhány egyszerű óvintézkedéssel, például csúszásgátló szőnyegek és fürdőszobai kapaszkodók elhelyezésével elejét venni a lakásban előforduló baleseteknek.

 

A mellkas sérülése különösen veszélyes lehet a várandós anyákra és magzatjukra, ezért esetükben még enyhébb sérülés esetén is javasolt orvoshoz fordulni annak érdekében, hogy fény derüljön a belső szervek, illetve a magzat esetleges sérülésére, és sor kerülhessen a megfelelő orvosi ellátásra.

 

KULCSSZAVAK
bordatörés  |   zúzódás  |   horzsolás  |   légzés  |   légzési nehezítettség  |   légmell  |   mellkasi csövezés  |   lélegeztetés  |   műtét
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít