egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A majomhimlő Afrika bizonyos területein endémiás betegségnek számít – jellemzően ezekre a területekre korlátozódott a terjedése és máshol csak e területről behurcolt esetek, és azok szoros kontaktjai körében fordultak elő esetek. A regisztrált esetek száma azonban 2022. május elejétől több kontinensen, leginkább Európában és Amerikában jelentősen megemelkedett. Jelenleg több száz megerősített majomhimlős esetet tartanak számon világszerte.

 

A betegség terjedésének módjáról és lefolyásáról külön cikkben olvashat részletesen.

 

A majomhimlő zoonózis (vagyis állatról emberre terjedő fertőzés), bár régóta ismert, hogy szoros kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet. A közelmúltban megbetegedettek többsége a fertőzést megelőzően nem járt endémiás területen, mely szintén alátámasztja, hogy a fertőzés emberről emberre is terjed.

 

A majomhimlő és a koronavírus

A COVID-19 járványt követően sokakban felmerül, hogy mi a különbség a két fertőzés között, várható-e, hogy a majomhimlő is olyan világméretű járványhelyzetet teremt, mint amilyet az elmúlt években tapasztalhattunk.

 

A majomhimlőt okozó vírus és a koronavírusok közötti, a fertőzőképességüket alapvetően meghatározó különbség már a felépítésükben megjelenik.

 

A vírusok olyan fertőző ágensek, amelyek felépítésüknél fogva nem tekinthetők élőlénynek. A vírusoknak ugyanis nincs anyagcseréjük, szaporodásukhoz pedig a megfertőzött gazdasejtet/gazdaszervezetet használják fel, mivel mindössze egy fehérjekapszulába zárt örökítőanyagból – dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy ribonukleinsav (RNS), esetenként még egy lipidburok – állnak.

 

A SARS-CoV-2 az RNS-vírusok, míg a majomhimlőt okozó vírus a duplaszálú DNS-vírusok közé tartozik.

 

A DNS- és az RNS-vírusok közötti különbségek:

 

  • a DNS-vírusok örökítőanyaga DNS, az RNS-vírusoké RNS;
  • a DNS-vírusok a gazdasejt sejtmagjába juttatják az örökítőanyagukat, az RNS-vírusok csak a gazdasejt sejtplazmájáig;
  • a DNS-vírusok esetén a mutációs ráta (képesség a genetikai állomány megváltoztatására) alacsonyabb, mint az RNS-vírusok esetén;
  • a DNS-vírusok a gazdasejt magjában replikálódnak (szaporodnak), az RNS vírusok a gazdasejt sejtplazmájában.

 

A majomhimlő – DNS-vírus mivolta miatt – jóval kevésbé változékony, mint  a koronavírusok, emellett jóval lassabban és nehezebben is (lásd még: Majomhímlő).

 

Általános tulajdonságaik és a terjedésükben fennálló különbségek miatt a majomhimlő várhatóan nem okoz világjárványt, mint az új koronavírus. Szükség esetén pedig a fekete himlő elleni védőoltás az esetek nagy részében a majomhimlő ellen is védettséget biztosíthat.

 

A majomhimlő és más, kiütéseket okozó vírusok

A majomhimlő által okozott tünetek laikus szemmel nehezen különíthetők el más, kiütéssel járó betegségek tüneteitől. Könnyen összetéveszthető például a bárányhimlővel vagy a vele egy víruscsaládba tartozó fekete himlővel (annál azonban sokkal kevésbé veszélyes betegségről van szó). Bár a fekete himlő is hasonló tüneteket okozó betegség, azonban a védőoltások segítségével sikerült teljesen eradikálni (eltüntetni) a Föld színéről, így annak megjelenésével nem kell számolni.

 

A bőrkiütésekről bővebben itt olvashat.

 

A legfontosabb különbségek a bárányhímlő és a majomhímlő között:

 

Tulajdonságok

Majomhimlő

Bárányhimlő

Lappangási idő

5-21 nap

10-21 nap

Kiütések periódusa

14-28 nap

10-21 nap

Terjedése

lassabb

gyors

Láz

előfordulhat
(jellemzően 38,5–40 fok között)

van
(38,8 fokig)

Nyirokcsomó-duzzanat

van

van

Kiütések a tenyéren és a talpon

van

ritkán

A kiütések elhelyezkedése

centrifugális
(a végtagok felé gyakoribbak)

centripetális
(a test közepe felé gyakoribbak)

A kiütések kinézete

kemény és mély,
jól körülhatárolt, köldökös
(behúzódás a közepén)

felületes, szabálytalan határokkal

A kiütések állapota

jellemzően ugyanolyan érési stádiumban vannak testszerte

különböző érési állapotok fordulnak elő testszerte

Halálozási arány

feltehetően 1-10% (afrikai adatok)

ritka

 

 

A legfontosabb különbség tehát a majomhimlő és a bárányhimlő között a bőrtünetek elhelyezkedése a test felszínén. A bárányhimlőre a centrifugális elhelyezkedés jellemző (kiütések jellemzően a test közepén, a háton és a hason találhatóak); a majomhimlőre pedig a centripetális elhelyezkedés (a kiütések inkább a végtagokon, kézfejen, talpon találhatók).

 

Emellett a majomhimlő esetén a kiütések ugyanolyan érési stádiumban találhatók meg testszerte, míg bárányhimlő esetén mindenféle érési állapot előfordul (tehát egyszerre van kifakadt és olyan, amelyik éppen kezd érni). Ugyanakkor a jelenleg a nem endémiás területeken előfordult majomhimlős esetek jelentős részéről a kiütések a genitális régióban (nemi szervek és környéke) jelennek meg, és onnan terjednek tovább, illetve egyes betegeknél csak a genitális régióban találhatók.

 

A diagnózis felállítása során az alábbi betegségeket is érdemes számításba venni:

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

Teendők majomhímlő gyanúja esetén

A majomhímlő betegség története

Gyakran ismételt kérdések a majomhímlővel kapcsolatban

 

KULCSSZAVAK
himlő  |   bőrkiütés  |   hólyag  |   kiütés  |   járvány  |   pandémia  |   világjárvány  |   hímlő
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít