egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A majomhimlő a zoonózisok közé tartozó fertőzés – vagyis a koronavírushoz hasonlóan, állatról emberre terjedő betegség. Az emberi megbetegedések elsősorban közép- és nyugat-afrikai országokhoz köthetőek (Kongói Demokratikus Köztársaság, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Nigéria stb.).

 

A majomhimlő víruscsaládjába (Poxviridae, Orthopoxvirus genus) tartozik például a fekete himlőt okozó variola vírus is. A rokonság miatt a majomhimlő a fekete himlőhöz hasonló lefolyású betegség, a korábbi fekete himlő elleni immunizáció ezért részleges védelmet nyújthat ellene. Védőoltás és kezelés hiányában

 

a betegség lefolyása változó, bizonyos esetekben súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet.

 

Bár a majomhimlőről sokan mostanában hallhatnak először, maga a vírus rég nem ismeretlen az emberiség számára. Először 1958-ban azonosították, amikor kísérleti majmok között tört ki majomhimlőjárvány, a legelső emberi megbetegedést pedig 1970-ben regisztrálták.

 

Lásd még: Majomhimlő története

 

A majomhimlő főbb tünetei

A majomhimlő lappangási ideje (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig tartó időszak) átlagosan 7-14 nap, ritkán akár 21 nap is lehet. Ebben az időszakban a fertőzött nem fertőz.

 

A majomhimlő tünetei hasonlóak (de szerencsére sokkal enyhébbek), mint a fekete himlőé. A fő különbség a két fertőzés között, hogy a majomhimlő jellemzően nyirokcsomó-duzzanatot okoz, ami a nyak, hónalj vagy az ágyék területén jelentkezhet csak az egyik, vagy mindkét testfélen. Ez egyben a két betegség fontos megkülönböztető jele is: a fekete himlőre a nyirokcsomó-duzzanat nem jellemző.

 

A majomhimlő általános, kezdeti tünetei az alábbiak:

 

 

Általában a láz megjelenését követő 1-3 napban jelennek meg a himlőre jellemző bőrelváltozások. Ezek először jellemzően az arcon alakulnak ki, majd a test többi részére is átterjednek. A bőrön megjelenő elváltozások ún. macula (még lapos felületű), papula (kiemelkedő), vesicula (nedvvel feltelt) és pustula (gennygyülem a hám rétegei között) stádiumban követik egymást és maradandó hegeket is okozhatnak a bőrön.

 

A majomhimlőre jellemző, később kialakuló tünetek az alábbiak:

 

  • a kiütések (léziók) jól körülhatároltak, mélyen fekszenek és gyakran ún. „köldökképződés” látható rajtuk (a hólyag tetején pötty jelenik meg);
  • a bőrléziók nagyjából azonos méretűek és azonos fejlődési stádiumúak a test különböző területein;
  • a kiütések centrifugális megjelenésűek (több lézió van az arcon és a végtagokon, mint a háton, mellkason, hason);
  • a léziók megjelenhetnek a tenyéren és a talpon is;
  • a léziók fájdalmasak, a gyógyulási fázisban pedig erősen viszketnek.

 

A betegségből való felgyógyulás jellemzően 2-4 hétig tart.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A majomhimlő lefolyásának súlyossága igen változó lehet: befolyásolja az egyén általános egészségi állapota, társbetegségei és a korábban kapott oltásai. Sok fertőzött enyhe tünetekkel átesik a betegségen és kezelés nélkül, szövődménymentesen gyógyul. Bizonyos esetekben azonban a fertőzés súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet.

 

Majomhimlőre gyanakodhat, ha tünetek mellett az alábbiak közül valamelyik igaz:

 

  • a tünetei kezdete előtti egy hónapon belül olyan területeken járt, ahol majomhimlő eseteket jelentettek;
  • szoros kontaktusba került olyan egyénnel (vagy állattal), aki (vagy ami) igazoltan vagy feltételezhetően majomhimlő-fertőzött volt.

 

A majomhimlő súlyos lefolyásának kockázata magas lehet az alábbi esetekben:

 

  • amennyiben a majomhimlő tünetei nagyon súlyos formában jelentkeznek (pl. ha a kiütések nagy, összefüggő területeket alkotnak, szepszis vagy agyvelőgyulladás, vagy egyéb súlyos, kórházi ellátást igénylő tünet megjelenése esetén);
  • az immunrendszert érintő megbetegedések vagy azt gyengítő gyógyszeres kezelések esetén (pl. HIV-fertőzés és AIDS, leukémia, limfóma, egyéb előrehaladott rosszindulatú daganatok, transzplantációt követő immunszuppresszív terápia, bizonyos kemoterápiás kezelések, sugárkezelés, magas dózisú kortikoszteroidok stb.);
  • kisgyermekek (8 év alattiak) esetén;
  • terhesség vagy szoptatás ideje alatt;
  • a majomhimlővel egyidőben más fertőzés (felülfertőződés) jelenléte esetén (pl. másodlagos bőrfertőzés, gastroenteritis súlyos hányással és kiszáradással)
  • ha a kiütések olyan – nem megszokott – helyen jelentkeznek, ahol veszélyesek lehetnek vagy további szövődményeket okozhatnak (pl. szem, száj, végbélnyílás, nemi szervek).

 

Fontos! Ha majomhimlő-fertőzésre gyanakszik, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával!

 

A majomhimlő terjedése és kiváltó okai

A majomhimlő testnedvek (pl. a bőrelváltozásokból, hólyagokból származó folyadék, genny, nyál, vér vagy egyéb nedvek) útján terjed. A vírus a sérült bőrön (fertőzött állat harapása, karmolása), a légutakon vagy nyálkahártyán keresztül (szem, orr, száj) juthat be a szervezetbe.

 

A majomhimlő terjedése a korábbi években jól megismert koronavírushoz képest nehezebb és lassabb – az emberről emberre való terjedéséhez viszonylag szoros kontaktus szükséges. Az átvitel módjai közé tartozik a közvetlen (pl. szexuális úton) vagy közvetett (pl. szennyezett ágyneművel, ruházattal, törölközővel, edényekkel stb.) történő érintkezés.

 

A majomhimlő szövődményei

A majomhimlő súlyos eseteinek szövődményei főleg a betegség felülfertőződéséből adódnak.

 

A majomhimlő leggyakoribb szövődményei az alábbiak:

 

 

Az endémiás országokban az utóbbi időben a bejelentett esetek mintegy 3-6%-a vezetett halálhoz, főleg gyermekek vagy más, egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén.  Fontos megjegyezni, hogy ez a szám erősen túlbecsült lehet, mivel az endémiás országokban a járványügyi felügyelet korlátozott.

 

A majomhimlő diagnosztizálása

A majomhimlőt okozó vírus laboratóriumban a kiütésekből (léziókból) nyert mintából valós idejű PCR-vizsgálattal mutatható ki – a COVID-19 szintén ezzel a módszerrel diagnosztizálható. A vizsgálathoz lehetőleg több, a test különböző helyein lévő, eltérő állapotú és kinézetű lézióból szükséges mintát venni.

 

A majomhimlő kimutatására alkalmas PCR-vizsgálat jelenleg még nem érhető el nagy tömegek számára, de a feltételei és a laboratóriumi körülmények Magyarországon is adottak hozzá.

 

A majomhimlő kezelése

A majomhimlő tünetei az esetek nagy részében kezelés nélkül, maguktól megszűnnek – azonban ilyen esetben is fontos a kiütések megfelelő ápolása, hogy ne hagyjanak maradandó hegeket. Ha lehetséges, hagyja kiszáradni a bőrelváltozásokat, vagy szükség esetén nedves kötéssel fedje le a területet. Kerülje a kiütések, bőrsérülések érintését és vakarását – különösen a szájüregben vagy a szemben található sebekét.

 

Kortikoszteroidot nem tartalmazó szájöblítők és szemcseppek használhatók a kényes területeken megjelenő kiütésekre (a kortikoszteroidok kedveznének a fertőzés továbbterjedésének).

 

Jelenleg nincs specifikus protokoll a majomhimlő kezelésére – a fekete himlő kezelésére fejlesztett antivirális (vírus elleni) hatóanyagok azonban hatékonyak lehetnek majomhimlő ellen is.

 

Jelenleg az alábbi hatóanyagok lehetnek hatékonyak a majomhimlő ellen:

 

  • tecovirimat (ST-246) – fekete himlő, majomhimlő és tehénhimlő kezelésére hatékony antivirális szer, mely Európa egész területén érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik (tehát nem kísérleti szer). A hatóanyag gátolja az említett vírusok ún. V37 fehérjéjének interakcióját egyéb fehérjékkel, ami a vírus gazdasejtekből való kijutásához lenne szükséges. Így a vírus terjedését akadályozza meg.
  • brincidofovir (CMX001) – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2016-ban fogadta be a hatóanyagot a fekete himlő kezelésére (tehát szintén nem kísérleti szer). Bár a majomhimlővel szembeni hatékonyságáról humán vizsgálati eredmények jelenleg még nincsenek, de sejttenyészeteken (in vitro) és állatokon végzett kísérletekben hatékonynak bizonyult. A brincidofovir a vírus ún. DNS-polimeráz enzimét gátolja, amely a DNS megkettőződésében játszik szerepet – így gátolja a vírus szaporodását és ezzel a terjedését.

 

Figyelem! Ez nem kezelési útmutató, csak ismeretterjesztés!

 

A majomhimlő megelőzése

A vírusfertőzések megelőzéséhez szükséges általános óvintézkedéseket a koronavírus-járványt követő években valószínűleg mindenki nagyon jól ismeri. Ilyen általános óvintézkedés például a helyes kézmosási gyakorlat betartása, a gyakori kéz- és felületfertőtlenítés, szellőztetés, takarítás és egyéb általános higiéniai rendszabályok betartása.

 

A fekete himlő elleni védőoltás hatékony lehet a majomhimlő ellen is, a vírusok nagyfokú rokonsága miatt. Magyarországon ez a vakcina 1979-ig kötelező volt. A himlő volt az első olyan emberi fertőzés, amelyet sikerült eradikálni (eltörölni) a Földről, eltűnését követően pedig feleslegessé vált a kötelező védőoltás.

 

A fekete himlő (és a majomhimlő) a DNS-vírusok közé tartozik (a koronavírussal ellentétben). Ezek a típusú vírusok nehezen és ritkán mutálódnak, így lehetséges az, hogy élethosszig tartó védettség alakul ki az oltást követően ellene. Azok, akik a kötelező oltás megszüntetése előtt születtek, feltehetően védettek a fertőzéssel szemben, vagy legalábbis részleges védelmük van ellene.

 

A majomhimlő megelőzésére több olyan vakcina is rendelkezésre áll, amelyet korábban a fekete himlő megfékezésére használtak. Egy újabb, a himlő ellen kifejlesztett vakcinát (MVA-BN, más néven Imvamune, Imvanex vagy Jynneos) 2019-ben engedélyeztek a majomhimlő megelőzésére. Ebből az Európai Unió 109 000 adagot vásárolt, melyet lakosságarányosan osztott el a tagállamok között térítésmentesen. Magyarország 2560 adag vakcinát kapott, amely 1280 ember oltására elegendő.

 

Részletek az oltás elérhetőségével kapcsolatban: Majomhimlő elleni védőoltás 

KULCSSZAVAK
himlő  |   járvány  |   világjárvány  |   fertőzés  |   vírus
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít