Mióma (Leiomióma)

A méh leiomiómája, (közismertebb nevén mióma) a női szervezet leggyakoribb daganatos betegsége. Jóindulatú, tokkal körülvett elváltozás, mely főként simaizomból épül fel, emellett több-kevesebb kötőszöveti elemet is tartalmazhat (leiomyofibroma). Megjelenhet egyedülálló (szoliter) és csoportos (multiplex) formában is. Mérete széles keretek között mozog: egészen kis, borsónyi méretű és emberfőnyi miómák is előfordulnak.

A leiomióma fogamzóképes korban alakul ki, előfordulási gyakorisága a 35-45 év közötti nők körében a legmagasabb. A változókort (menopauza) követően a korábban kialakult miómák jelentős mértékben visszafejlődnek. A mióma serdülőkori előfordulása igen ritka.

A mióma tünetei

A mióma az esetek többségében nem okoz panaszt, még akkor sem, ha nagyméretű.  A tünetek jelentkezése főként attól függ, hogy a mióma hol helyezkedik el a méhen belül, hogyan érintkezik a környező szövetekkel, illetve mekkora a kiterjedése.

Tünete lehet:

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben vérzési rendellenességet és/vagy alhasi fájdalmat észlel, vizeletürítéssel vagy székletürítéssel összefüggő panaszai vannak, keresse fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelést.

A mióma kiváltó okai

A mióma kialakulásának hátterében az ösztrogénszint változása áll. A daganat növekedésében genetikai, biokémiai és hormonális tényezők is szerepet játszanak.

A mióma diagnosztizálása

Az esetek egy részében a mióma fizikális vizsgálattal kitapintható, képalkotó vizsgálattal pedig pontos információ nyerhető a méretéről és az elhelyezkedéséről.  A hüvelyi és hasi ultrahangvizsgálat, valamint a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) a leiomióma pontos elhelyezkedésének megítélését segíti. A méhtükrözés – vagyis a méh vizsgálata száloptikás csővel (hiszteroszkópia) – révén információ nyerhető a méh ürege felé növekvő gócokról, illetve arról, hogy a méh izomfalában keletkezett elváltozás deformálja-e a méhűrt.

A mióma kezelése

A kisebb méretű, panaszt nem okozó leiomióma nem igényel kezelést. Ebben az esetben rendszeres – félévente-évente végzett – nyomon követésre, nőgyógyászati kontrollvizsgálatra van szükség. Sebészi, nőgyógyászati beavatkozásra akkor kerül sor, ha a daganat mérete eléri vagy meghaladja az ökölnyi nagyságot, hirtelen növekedésnek indul, vagy ha a tünetek jelentős panaszt okoznak.

A kisebb méretű gócokat méhtükrözés (hiszteroszkópia) során távolítják el. A nagyobb leiomióma kezelése elsősorban laparoszkópos műtéti beavatkozással történik, a termékenység (fertilitás) megőrzésének szem előtt tartásával. A laparoszkópia a hasüregben több, kisméretű vágáson keresztül, speciális orvosi eszközzel végzett beavatkozás.

Hagyományos, nyitott hasi műtéti beavatkozásra csak ritka esetben, kiterjedt vagy szövődmény veszélyét magában hordozó helyen lévő leiomióma eltávolítása céljából kerül sor. 

A panaszok számottevően csökkenthetők a leiomióma ún. embolizációjával is. A beavatkozás során katéter segítségével a méhet ellátó erekbe apró szemcséket juttatnak, amelyek eltömítik a kisartériákat, így a daganat vérellátottsága jelentősen csökken, a szövetek elhalnak, megindul a leiomióma zsugorodása. Az összezsugorodott leiomiómát – ha nem okoz panaszokat – nem távolítják el. Az embolizáción átesett nők, szülész-nőgyógyász által szorosan utánkövetve, akár gyermeket is vállalhatnak a későbbiekben.

A sebészi megoldások mellett gyógyszeres kezelés is létezik, ami általában abban az esetben ajánlott, amikor a páciens még tervez gyermeket vállalni, és a méhnyálkahártya nem mutat kóros elváltozást.

A mióma megelőzése

A leiomióma kialakulásában az örökletes tényezők mellett minden olyan állapot szerepet játszik, melyben az ösztrogén szintje növekszik. Fogamzóképes életkorban fontos az egészséges testsúly megtartására törekedni, és kerülni az ösztrogéntartalmú gyógyszerek túlzott használatát.

A mióma várandósság idején

A terhesség során a szervezetben végmenő hormonális változások miatt a leiomióma hajlamos a növekedésre. A méhizomzat erősödésével a leiomióma göbök is megnőnek, vérellátásuk romlik, a szövetek elhalhatnak, és felülfertőződés esetén súlyos szepszis forrásai lehetnek. Amennyiben a terhesség ismert leiomiomás elváltozás mellett jön létre, vagy a daganatot a koraterhességi ultrahangvizsgálat során fedezik fel, a várandósság ideje alatt fokozott ellenőrzésre van szükség. 

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk