A méhlepény (placenta) a magzatburokból és a méh nyálkahártyájából kialakuló szerv, amely átlagosan 40 héten át összeköti az anyát és növekvő magzatát.
A méhlepény a magzat megfelelő oxigén- és tápanyagellátásáért felelős. Emellett számos hormont (hCG, ösztrogén, progeszteron) is termel, amelyek segítenek fenntartani a várandósságot, felkészíteni a méhet a szülésre, a melleket pedig a szoptatásra.
A méhlepény kialakulása és feladata
A méhüregbe érkező, megtermékenyített petesejt folyamatos fejlődésen megy keresztül. A méhlepény a megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezd kialakulni, és nagyjából a terhesség 14-16. hetére éri el végleges formáját.
A méhlepény tápanyagokat és oxigént szállít az anyától a magzat vérébe, a magzattól pedig salakanyagot (kiürítendő anyagokat) az anya keringésébe. A magzat a köldökzsinórral kapcsolódik a méhlepényhez. A méhlepényen keresztül bizonyos ellenanyagok is átjutnak az anya véréből a magzatéba, ami így a magzat számára védelmet jelent egyes fertőzésekkel szemben (passzív immunizáció).
Az egypetéjű ikreknél sokszor csak egy méhlepény alakul ki, amelyhez külön köldökzsinórral kapcsolódnak. A többpetéjű ikrek saját méhlepénnyel rendelkeznek, bár ha egymáshoz nagyon közel ágyazódnak be, a méhlepények összeolvadhatnak.
A méhlepény a szülés után
Az újszülött világrajövetele után körülbelül 20 perccel a méhlepény is megszületik. A kifejlett méhlepény korong alakú, átmérője 15-25 cm, vastagsága 2,5-3 cm, tömege 500-600 gramm. A szülészorvos ellenőrzi, hogy a méhlepény nem töredezett-e, és szükség szerint eltávolítja a méhből a bennmaradt lepényszöveteket a fertőzések elkerülése érdekében.
A méhlepény rendellenességei
A méhlepénnyel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol tapad meg a méhen belül.
Rendellenes tapadásnak, illetve beágyazódásnak tekintendők az alábbiak:
- elölfekvő méhlepény;
- a méh falához nőtt méhlepény;
- méhlepényleválás.
Az elölfekvő méhlepény (placenta praevia) erős vérzést okozhat, ezért ilyen esetben a várandós anya kórházi megfigyelésére lehet szükség.
A méhlepény beágyazódásának másik rendellenessége a méh falához nőtt méhlepény. Ez azt jelenti, hogy a lepény bolyhai túl mélyen hatolnak be a méh kötőszövetébe, akár a méh izomzatába is eljutnak, extrém esetben a méh falán is áttörnek. Ilyen esetben szüléskor a méhlepény nem vagy csak nehezen tud távozni, ami súlyos vérzést okozhat, ezért az anya életének védelmében szükség lehet a méh eltávolítására. A méh falához nőtt méhlepény ezer terhességből két esetben fordul elő.
A várandósságok körülbelül 1 százalékában fordul elő, hogy a méhlepény idő előtt részben vagy egészen leválik, amit vérzés és fájdalom kísérhet. Ebben az esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség, mert az anya és a magzat élete is veszélybe kerülhet!
