A mellékvese egy páros szerv, amely a vesék felső csúcsán, a 11-12. háti csigolya magasságában helyezkedik el. Számos létfontosságú hormont termel, ezért működési zavara – fokozott vagy elégtelen működés – súlyos hormonbetegségekhez vezethet.
A mellékvese működése
A mellékvesék belső elválasztású mirigyek, a test hormonrendszerének részét képezik. Az általuk termelt hormonok – adrenalin, noradrenalin, kortizol, aldoszteron – a vérnyomás, az anyagcsere és a test stresszre adott reakciójának szabályozásában vesznek részt.
A mellékvesék egy külső rétegből (kéregből) és egy belső rétegből (velőállományból) állnak. A kéreg a hormonális rendszerhez, a velő inkább az idegrendszerhez tartozik. A kéreg működését az agyalapi mirigy szabályozza, amely az agy (hipotalamusz) irányítása alatt áll.
A kéregállománynak három része van:
- első réteg: aldoszteront termel, amely a só- és vízháztartás fő hormonja, a vízháztartás és a vérnyomás szabályozásában van szerepe;
- második réteg: kortizolt termel, amely befolyásolja az anyagcserét (a test energiafelhasználását), változtatja a vércukorszintet, lelassítja az immunrendszert, illetve a stresszre adott reakciókat szabályozza;
- harmadik réteg: férfi és női nemi hormonokat termel, amelyek a herékbe vagy a petefészkekbe jutnak, ahol tesztoszteronná vagy ösztrogénné alakulnak.
A belső réteget, a velőállományt kívülről kötőszöveti tok borítja, amelyből kötőszövetes sövények nyúlnak a kéregállományba, ahol erek és idegek futnak. A velő adrenalint és noradrenalint termel, amelyek szintén a test stresszre adott reakciójában vesznek részt. Olyan változásokat okoznak, amelyek felkészítik a testet a harcra vagy a menekülésre:
- növelik a pulzust és a szívösszehúzódások erejét,
- tágítják a szívkoszorú és a vázizom ereit,
- serkentik a gyomor savelválasztását,
- tágítják a tüdő hörgőit.
A mellékvese betegségei
A mellékvese-rendellenességek kialakulásának több oka is lehet, ezek közül a leggyakoribbak:
- daganatos megbetegedések,
- fertőzések és szövődményeik,
- genetikai rendellenességek,
- az agyalapi mirigy elégtelen működése a hormontermelés szabályozásában.
Cushing-szindróma
A Cushing-szindrómára a mellékvesekéreg túlműködése jellemző, ami miatt megnő a kortizol szintje. Ez a szervezetben többféle tünetet, panaszt okoz. A szindróma kialakulását szteroidgyógyszerek nagy dózisban történő, huzamos szedése, esetleg a mellékvese daganata okozhatja. Bármely életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb 20–50 éves kor között.
Tünetei: a hasi tájékra történő („alma típusú”) zsigeri elhízás (viszcerális elhízás), kipirult arc, cukorbetegség, fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, gerinctáji fájdalom, fejfájás, hangulatváltozás, magas vérnyomás, csontritkulás, menstruációs zavarok, bőrproblémák (striák, pattanások, rossz sebgyógyulási hajlam).
A kortizol immungátló hatású, ezért a Cushing-szindrómás betegek fokozottabban érzékenyek a fertőzésekre.
Kezelése: ha az emelkedett kortizolszint külső hatás következménye, akkor a kezelés célja a kiváltó ok megszüntetése és a normális hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet műtéttel, sugárkezeléssel vagy gyógyszerekkel.
Addison-kór
Az Addison-kórnak két fő típusa van:
-
- elsődleges mellékvese-elégtelenség esetén a mellékvesék nem termelnek elegendő kortizolt és aldoszteront;
- másodlagos mellékvese-elégtelenségben az agyalapi mirigy nem szabadít fel annyi hormont, hogy stimulálja a mellékvesét a kortizol felszabadítására.
Az Addison-kór lassan, általában hónapok alatt alakul ki, és elsősorban fiatalkorban vagy középkorúaknál jelentkezik. Kialakulásának oka általában krónikus stresszhelyzet, autoimmun betegség (az immunrendszer a szervezet saját szöveteinek egy részét támadja meg), ritkábban fertőzés, vérveszteség, mellékvese-daganat, tuberkulózis (tbc), 1-es típusú cukorbetegség, de okozhatja minden olyan elváltozás, amely befolyásolja az agyalapi mirigyet (pl. daganat).
Tünetei: rossz étvágy, fogyás, fáradtság, izomgyengeség, apátia, depresszió, hasi fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, koncentrálási nehézség, nőknél szabálytalan menstruáció, alacsony vérnyomás, néha a bőr elsötétedése, gyermekeknél gyenge növekedés.
Kezelése: a betegség egész életen át tartó hormonpótlást igényel.
Veleszületett mellékvese-megnagyobbodás
A veleszületett mellékvese-megnagyobbodás (Congenitalis Adrenalis Hyperplasia – CAH) ritka, öröklött rendellenesség, amelyben a mellékvesekéreg túl sok androgén hormont (férfihormont), illetve kevés kortizolt és aldoszteront termel.
Tünetei: születéskor a lányoknál nem egyértelmű nemi szervek (nőknél egészséges méh-, de rendellenes hüvelyi fejlődés), szabálytalan menstruációs ciklusok, meddőség, mély hang, túlzott arc- vagy testszőrzet, kóros pattanások; a férfiaknál korai pubertás, megnagyobbodott pénisz. Jellemző a felgyorsult növekedési sebesség és korai csontvázérés, így felnőttkorban alacsony termet alakul ki.
Kezelése: a tünetek és szövődmények kialakulása orvosi kezeléssel megelőzhető, ezért fontos a mielőbbi felismerése. A gyógyszeres terápia célja a hormonok normális szinten tartása
Conn-szindróma
Conn-szindróma (primer hiperaldoszteronizmus) esetén az egyik vagy mindkét mellékvese a normál mennyiségnél több aldoszteront termel. Az aldoszteron a folyadékürítésen keresztül szabályozza a vérnyomást, és segít egyensúlyba hozni a nátrium és a kálium szintjét a szervezetben. A felesleges aldoszteron arra ösztönzi a veséket, hogy megtartsák a sót, és ne ürítsék ki azt a vizelettel. A nátrium (így tulajdonképpen a só) és a víz visszatartása miatt nő a vér mennyisége a szervezetben, ami magas vérnyomást okoz.
A túltermelődés okai lehetnek: a mellékvesekéreg jó- vagy rosszindulatú daganata, a mellékvesekéreg ismeretlen eredetű túlnövése, ritka genetikai okok.
Tünetei: nehezen kezelhető magas vérnyomás, gyakori vizelés (poliuria), fokozott szomjúság (polidipszia), fejfájás, hányinger, izomgyengeség, átmeneti bénulások.
Kezelése: fontos a magas vérnyomás karbantartása a stroke, a szív- és vesebetegségek elkerülése érdekében. Ha a betegséget a mellékvesék túlműködése okozza, akkor az aldoszteron hatását gátló gyógyszerrel kezelhető; ha az állapotot a mellékvese daganata okozza, akkor a műtéti eltávolítás jelenthet megoldást.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a mellékvese-rendellenességek tüneteit tapasztalja, különösen, ha a tünetek súlyosbodnak vagy gyakoribbá válnak, keresse fel háziorvosát, vagy forduljon endokrinológushoz.
A mellékvese-rendellenességek diagnosztizálása
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben húzódó betegségek azonosítására a képalkotó vizsgálatok – egyszerű vagy kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, ultrahang, CT, MRI – nyújtanak segítséget.
