A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy lebenyei mögött szimmetrikusan elhelyezkedő, négy darab, borsószem nagyságú endokrin mirigy, melyek feladata a parathormon termelése, ami a kalcium- és a foszforanyagcsere, ezáltal a csontanyagcsere szabályozásáért felel. Ha csökken a vér kalciumkoncentrációja, a mellékpajzsmirigyek több hormont termelnek, ha pedig emelkedik, akkor kevesebbet.
A mellékpajzsmirigy fokozott működése (hiperparatireózis) lehet elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) vagy harmadlagos (tercier).
Elsődleges hiperparatireózis
Ha egy vagy esetleg több mellékpajzsmirigy a szabályozó hormonok hatásától függetlenül, fokozottan működik (a szükségesnél több hormont termel), akkor elsődleges (primer) hiperparatireózisról beszélünk. Ilyenkor annak ellenére, hogy magas a vér kalciumszintje (hiperkalcémia), nem csökken a parathormon kiválasztása. A mellékpajzsmirigy fokozott működésének hátterében a mellékpajzsmirigy
- jóindulatú daganata (adenóma),
- megnagyobbodása (hiperplázia),
- rosszindulatú daganata (karcinóma) állhat.
Az elsődleges hiperparatireózis főbb tünetei
A betegség általános tünetei az émelygés, hányinger, a bő vizelés és fokozott szomjúságérzés. Az elsődleges hiperparatireózis jellemző következménye a csontritkulás, a vesekőképződés, ritkábban pedig a veseműködés romlása.
Előfordulhatnak különböző idegrendszeri bántalmak (pl. zavartság, depresszió), vagy kialakulhat fekélybetegség vagy ritkábban hasnyálmirigy-gyulladás is.
Másodlagos hiperparatireózis
Amennyiben valamilyen egyéb betegség miatt a vér kalciumszintje lecsökken, a mellékpajzsmirigy fokozott működéssel igyekszik azt ellensúlyozni. Ilyen állapot veseelégtelenségben, illetve különböző felszívódási zavarokban, D-vitamin-hiányban vagy elégtelen kalciumbevitel mellett fordulhat elő.
A másodlagos hiperparatireózis főbb tünetei
A másodlagos hiperparatireózis tünetei lehetnek a viszketés, ízületi fájdalmak és egyes idegrendszeri bántalmak, illetve jellemző következménye a csontritkulás, a vérszegénység (anémia) és az érrendszert érintő meszesedés.
Harmadlagos hiperparatireózis
Amikor a másodlagos hiperparatireózis már hosszú ideje fennáll, az egyik mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata (adenoma) alakulhat ki. Ilyenkor az érintett mellékpajzsmirigy autonóm módon termel a szükségesnél több parathormont. Ez a kóros állapot szinte kizárólag idült veseelégtelenségben fordul elő.
A harmadlagos hiperparatireózis főbb tünetei
A mellékpajzsmirigy fokozott működésének ebben a formájában a másodlagos hiperparatireózis fentebb említett tünetei még kifejezettebb módon észlelhetők.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a hiperparatireózis fentebb részletezett tüneteit észleli, keresse fel háziorvosát. A tünetek hátterében sokféle betegség állhat, ezért fontos az alapos kivizsgálás.
A mellékpajzsmirigy fokozott működésének diagnosztizálása
A betegség kórisméjének megállapításához alapvető a vér laboratóriumi vizsgálata, mely során ellenőrzik többek között a vér kalcium-, foszfor- és hormonszintjeit. Sor kerülhet még röntgenvizsgálatra és csontsűrűség-vizsgálatra is. A kivizsgálás során szükséges a vesekövesség meglétének, valamint a hiperkalcémia egyéb okainak kizárása. Minden esetben elvégzendő a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy ultrahangvizsgálata.
A mellékpajzsmirigy fokozott működésének kezelése
Az elsődleges hiperparatireózis kezelését a mellékpajzsmirigy műtéti úton történő eltávolítása jelenti.
A másodlagos hiperparatireózis kezelése elsősorban gyógyszerek adásával, az alapbetegség kezelésével történik, ritka esetekben a műtéti megoldás is szóba jöhet.
A harmadlagos hiperparatireózis kezelése az autonóm módon működő mellékpajzsmirigy műtéti úton történő eltávolításából áll.
