egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A madárinfluenza a házi és vadon élő madarakat érintő állatbetegség, kórokozója az influenzavírus egyik altípusa. A madárinfluenza ritkán okoz emberi megbetegedést, azonban a kórokozó igen változékony, ezért kialakulhatnak olyan vírusváltozatok is, amelyek képesek embereket megfertőzni és súlyos betegséget okozni. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a madárinfluenza az embert könnyen megfertőzni képes influenzavírussal találkozik. A kórokozó állatról közvetlenül emberre való terjedését és megbetegítését zoonózisnak nevezzük.

 

A szezonális influenzától eltérően a madárinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedéseket szokatlanul súlyos lefolyás, gyors állapotromlás és magas arányú halálozás jellemzi.

 

 

A madárinfluenza főbb tünetei

 

A madárinfluenzával fertőzött szárnyas állatok és emberek tünetei eltérőek.

 

A madárinfluenza tünetei szárnyasokban

 

A madárinfluenzával fertőzött vadmadarak gyakran tünetmentesek maradnak. A házimadarak esetében a tünetek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeitől függnek. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése, amit az állatállomány viszonylag kismértékű elhullása kísér.

 

Más esetben a betegség sokkal súlyosabb formában nyilvánul meg: ilyenkor igen nagymértékű az állatállomány elhullása, amit általános tünetek (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) előzhetnek meg, de akár bevezető tünetek nélkül is jelentkezhet. Madárinfluenza-fertőzésre utalhat továbbá a tojástermelés vagy a testtömeg-gyarapodás csökkenése is.

 

A madárinfluenza tünetei emberekben

 

Az emberre átterjedő madárinfluenza jellegzetes tünetei gyorsan alakulnak ki, a fertőzés utáni harmadik-ötödik napon jelennek meg, és az alábbiak lehetnek:

 

  • magas láz és borzongás,
  • izomfájdalom,
  • fejfájás,
  • köhögés,
  • hasmenés,
  • émelygés,
  • hányás,
  • gyomorfájdalom,
  • mellkasi fájdalom,
  • orr- vagy fogínyvérzés,
  • kötőhártya-gyulladás.

 

 

Mikor forduljon orvoshoz?

 

Ha a fentebb felsorolt tüneteket tapasztalja, és a megelőző tíz napban madárinfluenzával fertőzött területen járt, telefonon értesítse háziorvosát.

 

Influenzaszerű tüneteivel mindenképpen forduljon orvoshoz, ha fokozottan veszélyeztetett személynek számít a szövődmények tekintetében, az alábbiak szerint:

 

  • 65 évnél idősebb,
  • várandós,
  • a következő idült betegségek valamelyikében szenved: daganatos betegség, a vérképző rendszer zavara, cukorbetegség, idült szív-, vese- vagy májbetegség, idegrendszeri betegség, immunhiányos állapot, ideg-izomérintettséggel járó betegség (például izomsorvadás, szklerózis multiplex).

 

 

A madárinfluenza kiváltó okai

 

A madarak influenzáját az ún. A-típusú influenzavírusok okozzák. Az influenzavírussal fertőzött madarak nagy tömegben ürítik a vírust a testváladékukkal és az ürülékükkel. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben egy-két hétig életképesek maradnak, így fertőzni is képesek.

 

Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékkal szennyezett takarmány felvételével, valamint ivóvízzel is. A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak terjesztik, elsősorban a bélsaruk útján. A szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan (ipari körülmények között) tartott csirkeállományoké, ami a vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét támasztja alá.

 

Ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát tartalmazó port, előfordulhat, hogy a madárinfluenza vírusa közvetlenül meg tudja betegíteni. A madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azon személyek között fordulnak elő leginkább, akik hivatásszerűen foglalkoznak madarakkal, és a munkavégzés során nem használnak védőmaszkot.

 

A madárinfluenza a fertőzött élő állattal vagy állattetemmel való szoros érintkezés útján is átterjedhet az emberre, mégpedig az alábbi módokon:

 

  • fertőzött madár érintésével,
  • madárürülék vagy az ürülékkel szennyezett szalma, takarmány érintésével,
  • a szálló por és tollpihék belégzésével.

 

 

A madárinfluenza lehetséges szövődményei

 

Gyakori szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, a heveny légzési elégtelenséggel járó ún. akut respirációs distressz szindróma (ARDS) és több létfontosságú szerv egyidejű elégtelen működése.

 

 

A madárinfluenza diagnosztizálása

 

A madárinfluenza kórisméjének megállapítása a kórelőzmény felvételével kezdődik. Az orvos kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban a beteg járt-e madárinfluenzával fertőzött területen, érintkezett-e madárral vagy madártetemmel, illetve tartózkodott-e annak egyméteres körzetén belül. Megkérdezi továbbá, hogy a beteg érintkezett-e súlyos légzési megbetegedésben szenvedő személlyel, vagy olyannal, aki madárinfluenzával fertőzött területen járt. Ezt követően laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor, melyek révén a vérből kimutathatók a beteg szervezetében termelődött ellenanyagok.

 

 

A madárinfluenza kezelése

 

A madárinfluenza ellátása fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményben, a többi betegtől elkülönítve zajlik. A kezelés során a beteg valamint a környezetében élő személyek (a családtagok és az őt ellátó egészségügyi személyzet) vírusellenes gyógyszereket kapnak. A madárinfluenza nem gyógyítható antibiotikummal, de a szövődmények megjelenése esetén szükség lehet antibiotikum-kezelésre is.

 

Fontos, hogy azok a családtagok, illetve ismerősök, akikkel közvetlenül a fertőzés előtt szorosan érintkezett, értesüljenek a megbetegedéséről, és megelőző orvosi ellátásban részesüljenek.

 

 

A madárinfluenza megelőzése

 

A madárinfluenza megelőzésének hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése. Azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható, a baromfitelepen dolgozóknak ajánlott az orrot és szájat takaró maszk, valamint védőszemüveg, kezeslábas, kesztyű és csizma viselése. Fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra és kézfertőtlenítésre is.

 

A baromfitelepeken a sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. Az állattartók felelőssége, hogy betartsák az általános járványvédelmi szabályokat, amelyek az alábbiak:

 

  • a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése stb.);
  • az állományok egyszerre történő ki- és betelepítése, alapos istállófertőtlenítés;
  • biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
  • a gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
  • a személyi higiénia fokozott betartása;
  • az állattartó telepek természetes vizeinek (belvíz, pocsolyák, mocsarak) felszámolása;
  • a takarmány biztonságos, zárt helyen történő tárolása.

 

A lakókörnyezetben madártetem észlelése esetén értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy a járási főállatorvost, aki intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. Különösen ügyelni kell a higiénés szabályok betartására: kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést. Ez – függetlenül a madárinfluenzától – az egyéb fertőzések esélyét is nagyban csökkenti.

 

A madárinfluenza-fertőzéssel érintett területeken megoldható a baromfihús és az abból készült termékek biztonságos fogyasztása a megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával. Fontos tudni, hogy a madárinfluenza-vírus nem terjed a kellően megfőzött, illetve megsütött ételek útján.

 

A biztonságos ételkészítés alapszabályai a következők:

 

  • a konyhai munkafelületek és eszközök tisztán tartása;
  • a nyers alapanyag elkülönítése a kész ételtől;
  • a hús minimum 70oC maghőmérsékleten történő alapos főzése, átsütése (nem maradhat nyers, rózsaszín rész az elkészített húsban);
  • a készétel biztonságos hőmérsékleten történő tárolása (hűtve vagy 60oC felett melegen tartva);
  • tiszta víz és biztonságos alapanyag használata a konyhai műveletek során;
  • baromfijárvány sújtotta területen a nyers, hőkezelés nélküli tojás fogyasztásának kerülése.

 

Nagyon fontos az emberi influenza elleni védőoltás évről évre történő beadatása, különösen a kockázati csoportokba tartozó személyek, valamint a baromfitelepen dolgozók esetében. Az influenza elleni védőoltás nem véd a madárinfluenzától, de beadásával megelőzhető az emberi influenza kialakulása, és ezzel csökkenthető a két vírus találkozása, a víruskereszteződés esélye.

 

Az emberek csak ritkán betegednek meg közvetlenül a madárinfluenza vírusától, így a fertőzést sem terjesztik; ezért nincs szükség tömeges, madárinfluenza elleni védőoltásra a lakosság körében.

KULCSSZAVAK
állatbetegség  |   zoonózis  |   vírus  |   fertőzés  |   maszk  |   védőöltözék  |   kézfertőtlenítés  |   személyi higiénia  |   védőoltás  |   madárinfluenza  |   víruskereszteződés  |   akut respirációs distressz szindróma (ARDS)
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít