Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik, mert a májsejtek már nem elegendők a máj létfontosságú funkcióinak ellátásához.
A betegség kialakulásának időbelisége alapján megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget. Az akut májelégtelenség heveny módon, napok vagy hetek leforgása alatt alakul ki, megelőző májbetegség nélkül. A krónikus májelégtelenség (májzsugor) ezzel szemben valamilyen májkárosító betegség/állapot miatt alakul ki hosszú idő alatt.
A máj szerepe
A máj testünk egyik legnagyobb szerve. A has jobb felső részében, a jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el, és számos létfontosságú feladatot lát el. Egyrészt sok fontos vérfehérjét termel, így többek között a véralvadáshoz szükséges faktorokat, és fertőzések ellen védő fehérjéket, másrészt szerepet játszik a különböző kémiai anyagok (gyógyszerek, toxinok, mérgező anyagcseretermékek) szervezetből történő eltávolításában, és részt vesz a zsírok, fehérjék, szénhidrátok és aminosavak anyagcseréjében is. A máj termeli továbbá a zsírok emésztéséhez szükséges epét is. Raktárként is működik, például glikogént, B12-vitamint és vasat tárol. Műtét során a máj akár háromnegyede is eltávolítható, mivel kiválóan regenerálódik.
A májelégtelenség tünetei
Májelégtelenségre utalhatnak a következő tünetek:
- jobb bordaív alatti fájdalom, érzékenység;
- étvágytalanság;
- hányinger, hányás;
- levertség, erőtlenség, fáradtság;
- felgyülemlő ammónia (májelégtelenség során károsodik az ammónia szervezetből történő eltávolítása, ami károsítja az idegrendszert, így kézremegés, zavartság, aluszékonyság, hangulat- és viselkedésváltozás, végül pedig kóma léphet fel);
- sárgás bőr, sárgás szem (sárgaság) és bőrviszketés alakulhat ki a bilirubin (epefesték) felszaporodása miatt;
- barnaszínű vizelet a bilirubin egyik bomlásterméke miatt;
- édeskés, kellemetlen szagú lehelet;
- ízérzési zavar;
- vérzékenység, mivel csökken a véralvadási faktorok szintje;
- csökkent vércukorszint;
- testszerte ödémák megjelenése (a vér alacsony albuminszintje következtében);
- haskörfogat növekedése a hasvíz felszaporodása miatt;
- aranyér (véres széklet);
- nyelőcső és gyomortáji visszeresség (vérhányás) a fokozott vénás nyomás miatt;
- vénás rajzolat a hasfalon.
A májelégtelenség kiváltó okai
Májelégtelenséget válthat ki bármi, ami károsítja a májat.
- Az akut májelégtelenség gyakori oka a paracetamol mérgezés, amit kiválthat egy nagyobb dózis bevétele (például öngyilkossági szándék esetén) vagy a napokon keresztül szedett magasabb dózis.
- Vényköteles gyógyszerek, mint például bizonyos antibiotikumok (erythromycin), epilepszia elleni szerek (carbamazepin) vagy az altatógázként használt halothan is vezethetnek májelégtelenséghez.
- Különböző gyógynövények vagy az azokat tartalmazó készítmények: ismert a káva, a csikófark (efedrin), a sisakvirág és a csombormenta májkárosító hatása.
- Vírusok: hepatitis A, B, C, D, E vírusok, az Epstein–Barr-vírus (EBV), cytomegalovírus (CMV), herpesz szimplex vírus.
- Mérgező anyagok, mint a gyilkos galóca toxinja vagy az oldószerként használt szén-tetraklorid.
- Autoimmun májgyulladás, primer biliáris cirrózis (az epeutak ismeretlen eredetű gyulladása és hegesedése).
- Budd-Chiari-szindróma, ami a máj vénáinak elzáródásával jár.
- Réztárolási rendellenesség (Wilson-kór), vastárolási rendellenesség (hemokromatózis).
- Akut terhességi zsírmáj.
- Májrák.
- Sokk, ha a máj vérellátottsága nagyon csökken.
- Alkoholizmus.
- Zsírmájhoz (steatosis hepatis) vezető betegségek, állapotok (elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarai).
A májelégtelenség szövődményei
A májelégtelenség súlyos szövődményekhez vezethet, mint például:
- nagymértékű gyomor- és bélrendszeri vérzés,
- agyödéma,
- veseelégtelenség,
- fertőzések.
A májelégtelenség diagnózisa
A diagnózis felállításában fontos szerepe van a vérvizsgálatnak, amivel meghatározható a máj működőképessége, illetve azonosíthatók az olyan állapotok, amelyek a májelégtelenség hátterében állhatnak. Ha felmerül genetikai betegség gyanúja, akkor annak vizsgálata is szükséges. A máj állapotának és betegségeinek vizsgálatára képalkotó eljárások is szóba jöhetnek: ultrahang, CT, MR. Egyes esetekben a májbiopszia is segíthet a kórisme felállításában.
A májelégtelenség kezelése
Az akut májelégtelenség vészhelyzet, ami intenzív osztályos kórházi kezelést igényel. A kiváltó októl függően az állapotot néhány esetben konzervatív kezeléssel vissza lehet fordítani, sokszor azonban a májtranszplantáció az egyetlen megoldás. Ha a kiváltó okot nem lehet kezelni, a májelégtelenség akár halálhoz is vezethet.
Krónikus májelégtelenség esetén nagy szerepe van a kiváltó ok megszüntetésének és az életmód megváltoztatásának (pl. alkoholfogyasztás elhagyása, testsúly csökkentése). Bizonyos esetekben a májkárosodás nem visszafordítható, ekkor szintén csak a májtranszplantáció az egyetlen kezelési lehetőség.
