egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik, mert a májsejtek már nem elegendők a máj létfontosságú funkcióinak ellátásához.

 

A betegség kialakulásának időbelisége alapján megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget. Az akut májelégtelenség heveny módon, napok vagy hetek leforgása alatt alakul ki, megelőző májbetegség nélkül. A krónikus májelégtelenség (májzsugor) ezzel szemben valamilyen májkárosító betegség/állapot miatt alakul ki hosszú idő alatt.

 

A máj szerepe

A máj testünk egyik legnagyobb szerve. A has jobb felső részében, a jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el, és számos létfontosságú feladatot lát el. Egyrészt sok fontos vérfehérjét termel, így többek között a véralvadáshoz szükséges faktorokat, és fertőzések ellen védő fehérjéket, másrészt szerepet játszik a különböző kémiai anyagok (gyógyszerek, toxinok, mérgező anyagcseretermékek) szervezetből történő eltávolításában, és részt vesz a zsírok, fehérjék, szénhidrátok és aminosavak anyagcseréjében is. A máj termeli továbbá a zsírok emésztéséhez szükséges epét is. Raktárként is működik, például glikogént, B12-vitamint és vasat tárol. Műtét során a máj akár háromnegyede is eltávolítható, mivel kiválóan regenerálódik.

 

A májelégtelenség tünetei

Májelégtelenségre utalhatnak a következő tünetek:

 

  • jobb bordaív alatti fájdalom, érzékenység;
  • étvágytalanság;
  • hányinger, hányás;
  • levertség, erőtlenség, fáradtság;
  • felgyülemlő ammónia (májelégtelenség során károsodik az ammónia szervezetből történő eltávolítása, ami károsítja az idegrendszert, így kézremegés, zavartság, aluszékonyság, hangulat- és viselkedésváltozás, végül pedig kóma léphet fel);
  • sárgás bőr, sárgás szem (sárgaság) és bőrviszketés alakulhat ki a bilirubin (epefesték) felszaporodása miatt;
  • barnaszínű vizelet a bilirubin egyik bomlásterméke miatt;
  • édeskés, kellemetlen szagú lehelet;
  • ízérzési zavar;
  • vérzékenység, mivel csökken a véralvadási faktorok szintje;
  • csökkent vércukorszint;
  • testszerte ödémák megjelenése (a vér alacsony albuminszintje következtében);
  • haskörfogat növekedése a hasvíz felszaporodása miatt;
  • aranyér (véres széklet);
  • nyelőcső és gyomortáji visszeresség (vérhányás) a fokozott vénás nyomás miatt;
  • vénás rajzolat a hasfalon.

 

A májelégtelenség kiváltó okai

Májelégtelenséget válthat ki bármi, ami károsítja a májat.

 

  • Az akut májelégtelenség gyakori oka a paracetamol mérgezés, amit kiválthat egy nagyobb dózis bevétele (például öngyilkossági szándék esetén) vagy a napokon keresztül szedett magasabb dózis.
  • Vényköteles gyógyszerek, mint például bizonyos antibiotikumok (erythromycin), epilepszia elleni szerek (carbamazepin) vagy az altatógázként használt halothan is vezethetnek májelégtelenséghez.
  • Különböző gyógynövények vagy az azokat tartalmazó készítmények: ismert a káva, a csikófark (efedrin), a sisakvirág és a csombormenta májkárosító hatása.
  • Vírusok: hepatitis A, B, C, D, E vírusok, az Epstein–Barr-vírus (EBV), cytomegalovírus (CMV), herpesz szimplex vírus.
  • Mérgező anyagok, mint a gyilkos galóca toxinja vagy az oldószerként használt szén-tetraklorid.
  • Autoimmun májgyulladás, primer biliáris cirrózis (az epeutak ismeretlen eredetű gyulladása és hegesedése).
  • Budd-Chiari-szindróma, ami a máj vénáinak elzáródásával jár.
  • Réztárolási rendellenesség (Wilson-kór), vastárolási rendellenesség (hemokromatózis).
  • Akut terhességi zsírmáj.
  • Májrák.
  • Sokk, ha a máj vérellátottsága nagyon csökken.
  • Alkoholizmus.
  • Zsírmájhoz vezető betegségek, állapotok (elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarai).

 

A májelégtelenség szövődményei

A májelégtelenség súlyos szövődményekhez vezethet, mint például:

 

  • nagymértékű gyomor- és bélrendszeri vérzés,
  • agyödéma,
  • veseelégtelenség,
  • fertőzések.

 

A májelégtelenség diagnózisa

A diagnózis felállításában fontos szerepe van a vérvizsgálatnak, amivel meghatározható a máj működőképessége, illetve azonosíthatók az olyan állapotok, amelyek a májelégtelenség hátterében állhatnak. Ha felmerül genetikai betegség gyanúja, akkor annak vizsgálata is szükséges. A máj állapotának és betegségeinek vizsgálatára képalkotó eljárások is szóba jöhetnek: ultrahang, CT, MR. Egyes esetekben a májbiopszia is segíthet a kórisme felállításában.

 

A májelégtelenség kezelése

Az akut májelégtelenség vészhelyzet, ami intenzív osztályos kórházi kezelést igényel. A kiváltó októl függően az állapotot néhány esetben konzervatív kezeléssel vissza lehet fordítani, sokszor azonban a májtranszplantáció az egyetlen megoldás. Ha a kiváltó okot nem lehet kezelni, a májelégtelenség akár halálhoz is vezethet.

 

Krónikus májelégtelenség esetén nagy szerepe van a kiváltó ok megszüntetésének és az életmód megváltoztatásának (pl. alkoholfogyasztás elhagyása, testsúly csökkentése). Bizonyos esetekben a májkárosodás nem visszafordítható, ekkor szintén csak a májtranszplantáció az egyetlen kezelési lehetőség.

 

KULCSSZAVAK
májelégtelenség  |   hepatitis  |   mérgezés  |   zsírmáj  |   alkohol  |   máj  |   májtranszplantáció
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít