egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A has jobb-felső negyedében elhelyezkedő máj kulcsfontosságú a szervezet egyensúlyának fenntartásában. Működése összetett és nélkülözhetetlen az élethez. Fontos szerepet játszik a tápanyagok emésztésében, felszívódásában és feldolgozásában, a vércukorszint szabályozásában, illetve a különböző, akár szervezeten belül keletkező, akár a kívülről bevitt anyagok méregtelenítésében. A máj emellett számos olyan anyagot is termel, amelyek létfontosságúak a megfelelő hormonműködéshez, illetve véralvadáshoz.

 

A máj és az emésztőrendszer

A táplálkozás során felvett tápanyagok felszívódását követően a máj segíti a szénhidrátok, aminosavak, zsírok és vitaminok feldolgozását. A májban nagy mennyiségű szénhidrát raktározódik glikogén formájában, mely biztosítja az étkezések között a megfelelő vércukorszint fenntartását.

 

A máj termeli az epét is, mely a zsírok emésztését és felszívódását segíti elő a benne található epesavaknak köszönhetően. Az epével választódnak ki továbbá az anyagcsere során képződött káros anyagok, illetve toxinok is.

 

A máj és a véralvadás

A máj termeli a véralvadáshoz szükséges alvadási faktorokat (köztük a K-vitamin függő alvadási faktorokat is: a II., VII., IX. és X. faktort, valamint a protein S és protein C-t). Ezen faktorok hiányában a vér alvadás ideje (protrombin idő) megnő, vagyis a vérvádas folyamata lelassul, ami adott esetben akár vérzékenységhez is vezethet.

 

A máj és a fehérjék

A máj termeli az albumint és számos szérumfehérjét is, melyek többek között hormonokhoz is kötődnek, és azok szállításában segítenek. Az albumin és az összefehérje csökkent mennyisége felborítja szervezet egyensúlyát, beleértve a hormonhatásokat, az immunvédekezést, valamint a vízháztartást is. Ez utóbbi talaján alakul ki az egyes májbetegségekhez kapcsolódó vizenyő is.

 

A máj méregtelenítő funkciója

A máj méregtelenítő funkciójával hatástalanítja a káros anyagcseretermékeket, (pl. az ammónia) vagy a kívülről bejutott toxinokat, (pl. az alkohol). Ezen fontos funkció hiányában a sejteket számos ártalom érheti, amelyek a sejtek pusztulását és a szervezet károsodását eredményezi.

 

A vörösvértestek bomlásából származó bilirubin szabad formában káros a szervezet számára. A májnak köszönhetően viszont a bilirubin is kiválasztódik, és a széklet útján távozik a szervezetből.

 

A máj működésének vizsgálata

A vérvétel által nyert vénás vérből számos máj működését jellemző paraméter vizsgálatára nyílik lehetőség.

 

Abban az esetben érdemes elvégezni ezt a vizsgálatot, ha felmerül májkárosodás veszélye, alkoholbetegség, májkárosító gyógyszerek használata, hepatitis vírusfertőzés vagy családi halmozódást mutató májbetegség.

 

A májfunkció vizsgálatára leggyakrabban vizsgált paraméterek a következők:

  • Alanin transzamináz (ALT), másnéven glutamát-piruvát-transzamináz (GPT): egy olyan enzim, melynek segítségével a szervezet a fehérjékből energiát nyer; a máj károsodása esetén ez az érték megnőhet; normálértéke: 7-55 IU/l (laboronként eltérő).
  • Aszpartát transzamináz (AST), másnéven glutamát-oxálacetát aszpartát aminotranszferáz (GOT): egy olyan enzim, mely segít metabolizálni  az aminosavakat; a máj károsodása esetén értéke megnőhet; normálértéke: 8-48 IU/l.
  • Alkalikus foszfatáz (ALP): a fehérjék lebontásában játszik szerepet; a májon kívül a csontokban is megtalálható; emelkedett értéke májkárosodásra is utalhat, valamint epeúti elzáródásra, illetve csonteredetű anyagcserezavarra; normálértéke: 40-129 IU/l.
  • Albumin és összefehérje: az albumin egy olyan fehérje, melyet a máj termel; a máj által termelt más fehérjéknek az immunvédekezésében játszanak fontos szerepet; csökkent mennyiségük máj károsodásra utalhat; az albumin normálértéke: 35-50 g/l, míg az összefehérje normálértéke: 63-79 g/l.
  • Bilirubin: a bilirubin a vörösvértest lebontás egyik terméke, melynek eltávolításában a májnak központi szerepe van; a bilirubin emelkedett értéke (ami a sárgaság mértékét is elérheti) csökkent májfunkcióra, illetve a vérszegénység bizonyos formáira utalhat; normálértéke: <20 mikromol/l.
  • Gamma-glutamil-transzferáz (GGT): egy olyan enzim, melynek emelkedett értéke máj- vagy epeúti károsodásra utalhat; normálértéke: 8-61 IU/l.
  • Laktát dehidrogenáz (LDH): egy enzim, melynek emelkedett értéke májkárosodásra utalhat; normálértéke: 200-400 IU/l.
  • Protrombin idő (PI): a vér alvadásához szükséges időt mutatja; emelkedett értéke májkárosodásra is utalhat, de értéke szintén megemelkedhet véralvadásgátlók (pl. warfarin) alkalmazása esetén; normálértéke: 11-15 másodperc.

 

A leggyakoribb májbetegségek

A máj leggyakoribb betegségei a következők:

  • túlzott alkoholfogyasztás talaján létrejövő májzsugor;
  • túlsúly, illetve az ennek következtében a májban felszaporodó zsír okozta nem alkoholos eredetű zsírmáj;
  • vírusos fertőzés talaján létrejövő májgyulladás;
  • máj elsődleges vagy áttétes daganatai;
  • haemochromatosis következtében a májban kialakuló túlzott vaslerakódás;
  • egyes immunbetegségek hatására károsodó epeutak.

 

A máj regenerációja

A máj hatalmas funkcionális tartalékkal rendelkezik, ezért a máj 60%-ának eltávolítása egészséges emberben mindössze enyhe, átmeneti zavart okozhat. Éppen ezért sok esetben a májkárosodás és ennek következtében a máj működésében bekövetkező romlás igen későn, már csak súlyos állapotban okoz tüneteket.

KULCSSZAVAK
máj  |   epe  |   glikogén  |   méregtelenítés  |   albumin  |   alvadási faktorok  |   bilirubin
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít