Nőgyógyászati hormonpótlás

A menopauza során vagy a női nemi hormonok termelődésének egyéb szervi okból bekövetkező csökkenése kellemetlen tünetekhez és szövődményekhez vezethet. Ezek kezelésének leghatékonyabb módja a hormonpótlás.

A menopauza kezdetekor a petefészkek működése csökkenni kezd, majd csaknem teljesen inaktív lesz. A petefészkek hormontermelésének csökkenése és a tüszőérés elmaradása miatt a nők szervezetében idővel ösztrogén- és progeszteronhiány alakul ki, melynek következtében kellemetlen változások kezdődnek: növekszik az érelmeszesedés, a szív-érrendszeri betegségek, a csontritkulás kialakulásának esélye, valamint fizikális tünetek jelentkezhetnek.

A menopauzán kívül egyes állapotok (pl. interszexualitás) vagy betegségek (pl. méh- és petefészek-eltávolítás) következményei is okozhatják a női nemi hormonok alacsony szintjét vagy hiányát. Ha a petefészek eltávolítása fogamzóképes korban történik, akkor átmenet nélkül alakul ki a menopauza, ráadásul a mesterségesen előidézett állapot miatt a tünetek erőteljesebbek is lehetnek.

A menopauza szindróma tünetei

A női nemi hormonok termelődésének menopauza során bekövetkező csökkenése a nők mintegy háromnegyedénél okoz kellemetlen tüneteket, de szerepet játszhat a csontritkulásban és a késői szövődményként jelentkező szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is.

Az ún. menopauza szindróma változókori tünetegyüttes, amelynek jellemzői a következők:

  • vazomotoros tünetek: hőhullámok, kivörösödés, erős szívdobogás, éjszakai izzadás, fejfájás (a nők kb. 75%-át érinti);
  • a szöveti sorvadás (atrófia) tünetei: hüvelyszárazság, közösülés alatti fájdalom, inkontinencia, fájdalmas vizelés, hajhullás, haj-köröm törékenység, a bőr ráncosodása, szemszárazság;
  • ízületi fájdalmak, ízületi kopás;
  • fokozott gyulladáshajlam;
  • hirtelen megemelkedő vérnyomás és koleszterinszint;
  • izomsorvadás;
  • súlygyarapodás, a testzsír eloszlásának megváltozása (leginkább a hasra rakódik le);
  • csontritkulás és következményes törések;
  • pszichológiai tünetek: ingerlékenység, depresszió, memóriazavarok, a koncentrálóképesség, a libidó és az orgazmuskészség csökkenése, alvászavar;
  • a szív- és érrendszeri betegségek növekedése (késői szövődmény). 

Az enyhe menopauzális tünetek kezelése

Az ösztrogénhormon szintjének csökkenése következtében kialakuló tünetegyüttes, az ún. menopauza szindróma tüneteinek kezelésére, illetve a későbbi egészségkárosodások megelőzésére a hormonpótlás a leghatékonyabb gyógymód, különösen a viszonylag fiatal, 60 év alatti nők esetében.

Enyhébb menopauzális tünetek esetén az életmódváltás javasolt, különösen az alábbiak:

Menopauzális hormonterápia (MHT)

A súlyosabb menopauzális tünetek esetén az ösztrogén és a progeszteron hormonok gyógyszeres úton történő pótlása szükséges. A hormonpótló kezelés előtt általános állapotfelmérésre van szükség, mert a terápia kizárólag azoknál a nőknél alkalmazható, akiknél korábban nem fordult elő:

  • trombózis,
  • hormonérzékeny daganat,
  • májbetegség.

A Magyar Menopauza Társaság ajánlása a hormonpótló kezelések általános alkalmazásáról:

  • javasolt a 60 év alatti nőknek, ha az utolsó menstruáció óta kevesebb mint 10 év telt el;
  • 60 és 70 életév között egyéni mérlegelés szükséges;
  • 70 éves kor felett nem javasolt a hormonterápia megkezdése.

A menopauzális hormonterápia (MHT) során alkalmazott készítménytípusok:

  • kizárólag ösztrogént tartalmazó készítmények (a méheltávolításon átesett páciensek számára);
  • progesztogénnel kiegészített ösztrogénkészítmények – a progesztogének a méhnyálkahártya-hiperplázia és a rák ellen nyújtanak védelmet.

A hormonterápiát a tünetek jelentkezésekor javasolt megkezdeni és a megszűnésükig folytatni a lehető legkisebb, de maximálisan hatékony dózisban, egyénre szabott módon. 

A kezelést célszerű évente újraértékelni, és dönteni a folytatásáról vagy leállításáról.

A hormonpótlás hatásai

A hormonterápia a menopauzális szindrómában szenvedő nők esetében egyértelmű minőségi javulást eredményez.

A hormonpótló kezelés egészségügyi előnyei:

  • segíti a stresszoldást (a stressz jelentős rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak és a gyomor-bél rendszeri fekélyeknek);
  • hatékony a szenilis csontritkulás és a törések megelőzésében;
  • növeli az inak és egyéb szövetek rost- és kollagéntartalmát, csökkenti az inak feszességét;
  • jelentős szerepe van a bőr egészségének fenntartásában;
  • növeli a libidót és a szexuális válaszkészséget;
  • csökkenti a szív- és érrendszer-eredetű halálozást (panaszmentes nőknél a hormonkezelés nem indokolt kizárólag a szív- és érbetegségek megelőzése céljából).

A menopauza szindrómában szenvedő nők egy részének fenntartásai vannak a hormonkezeléssel szemben az emlőráktól való félelem miatt.

A Magyar Menopauza Társaság szakmai állásfoglalása ezzel kapcsolatban:

  • a csak ösztrogént használóknál az emlőrák kockázata nem nő;
  • a hormonpótlással kapcsolatba hozható kockázatnövekedés nagyon kis mértékű, hosszú távú alkalmazás esetén áll fenn, és a kezelés abbahagyása után gyorsan megszűnik;
  • az emlőrák egyéb kockázati tényezőinek hiányában a hormonpótlás biztonsággal adható.

A menopauza szindróma megelőzése

A szakemberek szerint a nőknek 45-50 éves kora körül érdemes felkeresniük egy menopauza-ambulanciát, ahol speciális képzettségű szülész-nőgyógyász szakorvosok végeznek olyan laboratóriumi és műszeres vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy kik rendelkeznek hajlamosító tényezővel az ösztrogénhiányos betegségekre.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk