A radioaktív sugárzás a Föld keletkezése óta jelen van a bolygón. A természetes sugárzást nagyrészt a földben található, hosszú felezési idejű, le nem bomlott, természetes eredetű radioaktív izotópok okozzák: a radon és a belőle keletkező bomlástermékek.
A radon a talajból, valamint közvetlenül az építőanyagból juthat be az épületekbe. Már az épület tervezésekor javasolt a radonnal szembeni védekezés, de utólagos radonmentesítésre is van lehetőség.
A radon mennyiségének csökkentési lehetőségei:
- helyiségek szellőztetésének növelése (akár mesterségesen is, pl. légcserélő berendezéssel, mely termosztált kültéri levegőt fúj az épületbe);
- a talajból az épületbe jutásának megakadályozása;
- a nagy radonkibocsátású építőanyagok (pl. salakbetonfal) eltávolítása vagy kiváltása más anyagokkal.
Védekezés a talajból bejutó radon ellen
Már az épületek tervezésekor érdemes megmérni az építési terület talajának radonpotenciálját (radonkibocsátó képességét). Ha túl magas, vagyis a radonkoncentráció meghaladja a 30-40 ezer Bq/m3 értéket, akkor már tervezésekor javasolt a radonnal szembeni védekezés. (A Bq a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége: egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el.)
A radon épületbe jutását többféle módon lehet megakadályozni. Egyik legjobb módja pince építése az épület alá, mert a radon elsődlegesen ott dúsul fel, a földszinten lévő helyiségek légterébe csak kisebb mennyiség jut.
A már kész épület alól is elvezethető a radonos levegő. Ennek hatékony módszere az épület alá előre perforált szellőztető csövek (dréncsövek) elhelyezése nagy áteresztőképességű (pl. kavics) rétegbe, ami csökkenti az épület alatti talajban a légnyomást. Ilyenkor a vízszintes csővezetékrendszerhez egy függőleges csövet kell csatlakoztatni, amelynek feladata az összegyűjtött levegő kivezetése a ház teteje felett vagy a háztól távolabb (a talajszint felett legalább 1 méterrel). A rendszer a kéményhatás miatt kiegészítő elem nélkül – azaz passzív módon – is jól működhet, azonban a rendszer aktívvá tételével (levegőszivattyú beszerelésével) még nagyobb hatékonyság érhető el.
A talajból jövő radon épületbe jutásának megakadályozása túlnyomás létrehozásával is lehetséges: az épületbe kültéri, friss, termosztált levegő befújásával.
A levegő számára könnyebben átjárható talajok esetében alkalmazható megoldás, ha a ház mellett úgynevezett radongyűjtő zsompot (vagy kutat) hoznak létre, azaz egy nagyobb, függőleges üreget mélyítenek le. Ennek funkciója a környezetében lévő (épület alatti) talajban a légnyomás csökkentése, és a levegő elvezetése az üreg irányába. A folyamat hatékonysága növelhető az épület alá befúrt dréncsövezéssel és ventilátor alkalmazásával.
Kisebb mértékű radonszintcsökkenést eredményez a radon bejutását gátló fóliák alkalmazása az épület talajjal érintkező részeinél, vagy akár beltérben, a padló kialakításakor, valamint a házba bevezető csövek belépési pontjainak tömítése.
Radont tartalmazó építőanyagok kiváltása
A korábban használt építőanyagokban – például a födémek feltöltésére használt kohósalakban – magas lehet a rádiumtartalom, így az épületek beltereiben magasabb radonszint alakulhat ki. Ilyenkor megoldást jelent a salak eltávolítása, és más, alacsony radontartalmú anyagokkal történő helyettesítése. Az eredeti építőanyagok helyettesítése építészeti szakértelmet kíván!
Ha a radon fő forrása a falazat anyaga (pl. kohósalak felhasználásával készült beton), a lakás szellőztetésének mesterséges növelése jelenthet megoldást.
Egy másik lehetőség, ha a falakat belülről speciális felületszivárgó lemezzel (membránnal) vonják be, amely a falból kilépő radont felfogja, és összegyűjti. A lemezben (membránban) lévő légteret egy ventilátorral ellátott csővezetékkel kötik össze, és a felgyülemlő radont így vezetik el. Fontos, hogy a membrán sértetlen és a csatlakozási pontoknál megfelelően szigetelt maradjon, ami viszont korlátozza a helyiség bútorozását.
További lehetőség a közfalak eltávolítása, illetve kiváltása, bár a közfalak hozzájárulása a beltéri radonszinthez kisebb, mint a főfalaké.
Épületek felújítása
Az épületek energetikai felújításakor szintén gondolni kell a radon problémájára is, mivel a rosszul záródó nyílászárók kicserélésével a korábbinál magasabb radonkoncentráció alakulhat ki az épület beltereiben. Erre megoldást jelent résszellőzők beépítése az ablakok keretébe, amelyek fokozzák a levegő természetes cserélődését.
Kapcsolódó tartalmak:
A radon felfedezése és hatásai
A radon előfordulási helyei és forrásai
