Nehéz szembesülni a ténnyel, hogy valaki áldozattá válhat a kapcsolatában. Egyesek szégyellik a történteket, mások attól tartanak, hogy őket fogják hibáztatni, ezért nem mernek segítséget kérni. Holott nem a bajba kerültnek kellene szégyellni magát, és az áldozatok soha sem hibáztathatók.
Van számukra segítség, ám a támogatáshoz nekik kell megtenniük az első lépéseket.
Kapcsolati erőszak
Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
Ha a párkapcsolatában vagy a családjában valaki fizikai, lelki sérülést okoz, megalázó módon viselkedik, gazdaságilag ellehetetleníti, kontrollálja vagy nemkívánatos, megalázó szexuális cselekedetekre kényszeríti, akkor az illető súlyosan visszaél fizikai vagy szellemi erejével, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható.
Annak a személynek, aki akár szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak áldozata, joga van a segítségre.
Merjen segítséget kérni!
Az áldozattá válás lépésről lépésre valósul meg: a partner először csak apróbb dolgokat tilt meg, majd fokozatosan erősíti fölényét a másik fél felett, míg végül teljesen uralma alá hajtja. Ennek kapcsán fizikai bántalmazás is előfordulhat, de az nem minden esetben történik meg. Erőszaknak nemcsak a bántalmazás fizikai formája tekintendő, hanem szóbeli, lelki és egyéb megnyilvánulása is.
Lásd még: Bántalmazás: van segítség!
Az érintettek közül sokan abban reménykednek, hogy erőszakos családtagjuk vagy partnerük idővel megváltozik, és abbahagyja a bántalmazást. Többnyire azonban ennek az ellenkezője történik. Éppen ezért érdemes minél előbb szembenézni a problémával, és segítségért folyamodni. Ennek sokszor gátat szab a bántalmazó fenyegető fellépése: sokan attól tartanak, hogy a bántalmazás még drasztikusabbá válik, ha erőszakoskodó hozzátartozójuk tudomást szerez a segítségkérésről.
Annak, aki emiatt aggódik, érdemes tudnia, hogy számos olyan intézkedés van érvényben, amely hathatós védelmet jelent az áldozatnak, illetve az érintett hozzátartozóknak. Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás intézménye átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
Szükség esetén akár védett szálláshelyet is kaphat az, aki áldozattá vált. Országszerte mintegy 300 olyan védett szálláshely áll rendelkezésre, amelyet az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn.
A segítségnyújtás színterei
Kiemelt kormányzati cél, hogy az áldozatsegítő rendszer minél közelebb kerüljön a bajba jutott személyekhez.
Az Áldozatsegítő Szolgálat a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés során közvetlenül (sértettként) vagy közvetett módon (pl. tanúként vagy családtagon keresztül) áldozattá vált személyek számára az elszenvedett bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült érzelmi, lelki, anyagi és más problémák megoldásához nyújt térítésmentes segítséget:
- felvilágosítást ad jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről;
- érzelmi támogatást nyújt;
- jogi tanácsot ad és gyakorlati segítséget biztosít;
- ügyvédi segítség igénybevételéhez is hozzásegít;
- igazolja az áldozati státuszt;
- krízishelyzet fennállása esetén azonnali pénzügyi segélyt adhat (a bűncselekményt, vagy tulajdon elleni szabálysértést követő 8 napon belül beadott kérelem alapján);
- személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és a halálos áldozatok hozzátartozói számára mindezen túl állami kárenyhítést is adhat.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett több nagyvárosban is működnek áldozatsegítő központok, amelyek elérhetősége az alábbi internetes oldalon található.
A kríziskezelő hálózat elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt válsághelyzetbe került áldozatok azonnali befogadása, valamint közreműködés a fenyegetettség megszüntetésében. Az az érintett, akinek menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres, a nap 24 órájában hívhatja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot: +36 80 20 55 20.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) célja a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni fellépés. Az az érintett, aki szeretné megbeszélni a helyzetét és a lehetőségeit, vagy családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozata, vagy szexuális erőszak, zaklatás érte, hívja a NANE segélyvonalát: +36 80 505 101.
A családon belüli erőszakkal, párkapcsolati erőszakkal, vagy a nők és gyerekek elleni erőszak egyéb formáival kapcsolatos, kifejezetten jogi természetű kérdések felmerülése esetén a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálata nyújt információt. Szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig ingyenesen hívható telefonszáma: +36 80 80 80 81.
Külföldről hívható (nem ingyenes) vonal: +36 21 20 22 083.
Az elszenvedett trauma feldolgozásában és az erőszakos kapcsolatból kivezető kiút megtalálásában érdemes pszichológus szakember segítségét kérni (ld. még: Lelkisegély-szolgálatok). A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya, köztük az öngyilkosságé is nő. Ebben a tekintetben Magyarország még ma is előkelő helyet foglal el a világranglistán.
Az öngyilkosságok számának növekedése miatt világszerte alakultak szervezetek a megelőzésre, hogy segítsék azokat, akik úgy érzik, önerejükből képtelenek kilábalni nehézségeikből: válsághelyzetbe jutottak. Ilyen megelőző szervezetek a lelki elsősegély telefonszolgálatok, amelyek önként vállalt feladata az öngyilkosság-megelőzés, a krízis-intervenció és a mentálhigiénés prevenció.
E szolgálatok működésének alapelvét képezi a névtelenség (anonimitás), az állandó elérhetőség, a beleérző támasznyújtás, valamint az élet, mint érték képviselete. A Magyar Lelki Elsősegély (LESZ) segélyszámai: 116-123, +36 80 810-600 a nap 24 órájában minden hálózatról ingyenesen hívhatók. További információ a LESZ honlapján.
A budapesti kerületi önkormányzatok információs- és segélyvonalainak számai pedig az alábbi oldalon érhetők el.
Az általános segélyhívás telefonszámai az alábbiak:
- Mentők: 104 vagy a 112;
- Rendőrség: a 107 vagy a 112;
- Általános segélyhívó telefonszám: 112.
A rendőrség köteles kivonulni a helyszínre minden családon belüli erőszakkal kapcsolatos hívás esetén, és külön-külön meghallgatni a feleket. Továbbá meg kell győződnie arról, hogy az áldozat biztonságban van, és tájékoztatnia kell az érintettet a jogérvényesítés lehetőségeiről.
Kapcsolati erőszak megelőzése
A törvényben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik.
Törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el az alábbi intézmények:
- egészségügyi szolgáltatók, különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos;
- személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona;
- köznevelési intézmény, szakképző intézmény és nevelési tanácsadó;
- gyámhatóság;
- rendőrség;
- ügyészség;
- bíróság;
- pártfogó felügyelői szolgálat;
- az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek;
- menekülteket befogadó állomások, átmeneti szállások;
- egyesületek, alapítványok.
Gyermekkori bántalmazás
A kormányhivatalok rendszerében működő gyámhivatalok fontos szerepet töltenek be abban a munkában, amely arra irányul, hogy minden áldozat védelmet kapjon, ideértve a gyermekeket is. A vonatkozó jogszabály (Gyvt.) alapján, ha a szülő vagy más törvényes képviselő nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
Ha a szülő, a törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében nem működik együtt, a gyámhatóság elhelyezheti a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, gyermekvédelmi nevelőszülőnél, vagy – ha ezekre nincs lehetőség – akár gyermekotthonban is. Fontos hangsúlyozni: nem az a cél, hogy elvegyék a gyermeket a szülőtől, hanem az, hogy a gyermek nevelése és ellátása megfelelően biztosított legyen. Ennek értelmében, amennyiben az érintett szülő változtat korábbi magatartásán, nem szükségszerű a gyermek elhelyezése. Ugyanakkor ebben az esetben érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy az áldozat minden védelmet megkapjon.
Ha tudomására jut, hogy a környezetében egy gyermek bajba jutott, felmerül a bántalmazás gyanúja és aggódik a gyermek biztonságáért, a nap 24 órájában, akár névtelenül is hívhatja a +36-80-21-20-21 gyermekvédő hívószámot.
Kapcsolódó tartalmak:
Szexuális bántalmazás és kizsákmányolás
Jogszabályi háttér
- 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
