A jóga Indiából származó, több ezer évvel ez előttről eredő, a védikus tanítások részét képező testi és szellemi szabályok összessége. A szanszkrit eredetű „jóga” szó egységet vagy igába fogást jelent. Arra utal, hogy az egyén olyan életmódra vértezi fel magát, amely a minden élővel és élettelennel való egységre törekvést helyezi a középpontba.
A jóga vallástól és kultúrától függetlenül elsajátítható gyakorlati és tapasztalati rendszer. A nyugati társadalmakban a jóga elsősorban fizikai gyakorlást jelent. Ugyanakkor, a „mind-body” típusú testedzések (jóga, pilátesz, tai chi stb.) egyikeként, elmélyült gyakorlás és az életviteli szabályok betartása mellett a fizikális hatásokon túl megtapasztalhatók a lelki egészségre gyakorolt hatásai is.
A jóga, mint személyiségfejlesztő módszer
A jóga nem csak a speciális testtartások gyakorlását jelenti, hanem egyfajta életfilozófiát is, melynek célja a lelki béke és egyensúly megteremtése. Ennek elérését a fizikai gyakorlatokon túl a morális elvek és erények gyakorlása, a légző-, koncentrációs, relaxációs gyakorlatok és a meditáció segítik.
A testtartások átmozgatják és nyújtják a testet, a relaxáció oldja a testi-lelki feszültséget, a légzőgyakorlatok felfrissítenek, a meditáció elcsendesíti az elmét, és a stresszt csökkentve felerősíti a testmozgás kedvező hatásait.
Az évezredek során kialakult életviteli szabályokat nyolc, egymással összefüggő lépcső tartalmazza:
- 1. lépcső (jáma): jógikus erkölcsi elvek, ezek egyike a nem ártás (ahimszá) elve, amelynek kiindulópontja az, hogy az ember ne ártson saját magának, másoknak és a környezetének (ld. lejjebb, a „Nem ártás” c. alfejezetben).
- 2. lépcső (nijama): jógikus erények, morális elvek (tisztaság, megelégedettség, önnevelés, Isten iránti odaadás) gyakorlása és betartása;
- 3. lépcső (ászana): fizikai pózok, a tökéletes testhelyzetek gyakorlása;
- 4. lépcső (pránajáma): kontrollált légzés, speciális légzőgyakorlatok gyakorlása;
- 5. lépcső (pratjahára): érzékek feletti kontroll;
- 6. lépcső (dhárana): koncentráció;
- 7. lépcső (dhjána): meditáció;
- 8. lépcső (szamádhi): a legmagasabb tudatállapot, teljes elcsendesedettség.
A helyesen végzett jóga nyugodttá teszi a gyakorlót. Segíthet elérni egy kiegyensúlyozottabb lelki állapotot, illetve az egyén mélyebb önmegismerését. Mindezeknek az egyénben rejlő, korábban kiaknázatlan képességek kibontakoztatásában is szerepe lehet.
A jóga egészségre gyakorolt hatásai
A rendszeres, megfelelően – az egyén adottságaihoz, készségeihez, képességi szintjéhez, korához és egészségi állapotához igazodóan – végzett jógagyakorlás közvetlen és közvetett módon is jótékonyan befolyásolja az összes emberi szerv, illetve szervrendszer működését.
Számos, egymástól igen eltérő jellemzőkkel bíró jógairányzat (Hatha, Vinyasa, Bhakti, Rádzsa, Iyengar stb.), és azokon belül többfajta iskola létezik, különböző képzettségű oktatókkal, így a jóga egyéni testi és lelki tapasztalásai és hatásai eltérőek lehetnek.
Lásd még: Testmozgás hatása az egészségre
Mozgató és támasztó szervrendszer
A jógagyakorlás erősíti a csontozatot, így alkalmas a csontritkulás megelőzésére illetve kezelésének kiegészítésére. Fejleszti a mozgáskoordinációt, az egyensúly- és testérzékelést, erősíti az izmokat, így csökkenti az elesések kockázatát is. Javítja a testtartást, ami hozzájárul az ízületek karbantartásához.
Az ízületvédelem hatására enyhülhetnek a mozgásszervi fájdalmak (például a derékfájdalom), ennek következtében javulhat az életminőség. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a jógaórákon végzett gyakorlatok során az egyénileg érintett területek, gyenge pontok könnyen megsérülhetnek.
Szív- és érrendszer
A rendszeres testmozgás, így a jógagyakorlás is javítja a szervek oxigénellátását, a vérkeringést, a szív pumpafunkcióját és a nyirokáramlást (lásd: szívműködés és nyirokrendszer). Csökkenti a nyugalmi vérnyomást és a pulzust. Elősegítheti a vérzsírok (koleszterin) szintjének normalizálását. Csökkenti a stresszt, így közvetve a stresszel összefüggésbe hozható kórképek (például a magas vérnyomás, szívinfarktus és stroke) kockázatát és súlyosságát is kedvező irányban befolyásolhatja.
Légzőrendszer
A jógagyakorlás javíthatja a légzőmozgások hatékonyságát. Stresszcsökkentő hatása miatt a jóga ajánlható asztma vagy más idült légúti betegség (például COPD) megléte esetén is. Más dinamikus sportokhoz hasonlóan az immunrendszerre is támogató hatással bírhat, hozzájárulva a heveny légúti fertőzések, illetve az idült kórképek heveny fellángolásának megelőzéséhez.
Idegrendszer
A rendszeres testmozgás, így a jógagyakorlás is pozitív hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Védi az idegsejteket, serkenti az új idegsejtek képződését, segíti az agyi vérkeringést és az agyféltekék kiegyenlítettebb működését. Jótékonyan hat a környéki (perifériás) idegrendszerre is: javítja a testérzékelést, az egyensúly-érzékelést és a mozgáskoordinációt.
Fontos szerepe lehet a testi illetve a pszichés eredetű fájdalmak csillapításában is. Serkenti az agy működését, növeli bizonyos gondolkodással kapcsolatos működések és képességek – mint a memória, a tanulási készség és a kreativitás – hatékonyságát is. Hozzásegít a jó minőségű alváshoz, kedvezően befolyásolja az ún. „boldogsághormonok” (dopamin, oxitocin, szerotonin, endorfin) termelődését.
Lásd még: Boldogság és egészség
Pszichológiai vonatkozásban a jóga szerepet játszik a stresszre adott válasz (distressz) csökkentésében, a szorongás oldásában és a hangulat javításában, a depresszió tüneteinek csökkentésében. Növelheti az önértékelést és az önbizalmat, elősegítheti a társas kapcsolatok erősödését. Javítja a testképet, ezért szerepe lehet a táplálkozási zavarok kiegészítő kezelésében.
Minderről további részletek Testmozgás és mentális egészség c. cikkben olvashatók.
Emésztőrendszer
Stresszcsökkentő hatása révén a jóga enyhítheti egyes lelki tényezők hatására kialakult testi betegségek (pszichoszomatikus betegségek), például az irritábilis bélszindróma, emésztési problémák és egyes gyulladásos bélbetegségek tüneteit, így az orvosilag előírt terápia mellett, kiegészítő terápiaként is javasolható. Megfelelő étrend mellett alkalmazva a jóga hozzájárulhat az aranyér és a székrekedés megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez is.
Anyagcsere és hormonok
Más dinamikus sportokhoz hasonlóan a jóga kedvező hatással lehet a vércukorszintre és annak szabályozására. Emiatt és a stresszkezelés támogatása révén a jóga szerepet játszhat az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kiegészítő terápiaként hasznos lehet azok kezelésében is.
Kedvezően hathat a belső elválasztású mirigyek (például a pajzsmirigy) működésére is, továbbá enyhítheti a változókori (menopauza) panaszokat.
Immunrendszer
Az immunrendszer kiegyensúlyozott működését elősegíti a nem túlzásba vitt fizikai aktivitás – így többek között a jóga is –, az egészséges táplálkozás és stresszkezelés, valamint a szeretetteli kapcsolatok megléte. A jóga enyhítheti bizonyos autoimmun betegségek (például a rheumatoid arthritis) tüneteit, csökkentheti a gyulladásos fellángolások (shub) előfordulását.
Daganatos betegségek
A testmozgás szerepet játszik az emlő, a vastag- és végbél, a tüdő, a máj, a méhnyálkahártya, a petefészek, a prosztata, a fej-nyak és a vérképzőrendszer daganatos megbetegedéseinek megelőzésében is. Lásd még: Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésében
A "nem ártás" elve
A jóga fentebb említett nem ártás (ahimszá) elve összefügg az orvosok hippokratészi esküjének „ne árts!” (nil nocere) elvével is. A kezdő jógagyakorlók számára megszívlelendő, hogy – bár a jógázást bármilyen életkorban, bárki elkezdheti, és a jóga a testi-lelki jóllét elérésének hatékony módszere –, megfelelő irányítás mellett, képzett oktató közreműködésével javasolt jógagyakorlást végezni a sérülések megelőzése érdekében. Amennyiben erre nincs lehetőség, kellő testtudat és odafigyelés mellett, a test határait és a fokozatosság elvét tiszteletben tartva egyszerűbb gyakorlatok otthoni körülmények között is végezhetők.
A jógázás megkezdése előtt kérje kezelőorvosa véleményét az alábbi állapotok vagy betegségek megléte esetén:
- porckorong-betegségek;
- korábbi térd- vagy csípősérülések;
- trombózishajlam;
- szemészeti problémák (például zöldhályog vagy szürkehályog);
- súlyos egyensúlyszervi problémák;
- súlyos csontritkulás;
- magasvérnyomás-betegség;
- várandósság esetén, illetve időskorban.
Megjegyzendő, hogy bár a jógagyakorlás biztonságos és ajánlott a várandósok számára, bizonyos testtartások kerülendőek.
Fontos! Egészségügyi panasszal először mindig orvoshoz kell fordulni, mivel a betegségek kivizsgálása és kezelése orvosi feladat. A jóga nem alternatív orvostudomány, hanem az egészségmegőrzés kiegészítő eszköze. Elsősorban betegségmegelőző, az egészségtelen életmóddal összefüggésbe hozható kórokokat enyhítő módszerként alkalmazható.
Kapcsolódó tartalom: Gyógytorna
