egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Hazánkban a közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi szempontjait rendelet szabályozza. A szabályokat táplálkozási szakértők alakították ki nemzetközi tapasztalatokat és ajánlásokat is figyelembe véve, hogy az étrend a gyermekek egészséges fejlődését szolgálja. Az iskolai közétkeztetésben nemcsak az a szempont, hogy jóllakjon a gyermek, hanem az is, hogy mivel lakik jól.

 

A táplálkozási szokások gyermekkorban alapozódnak meg (felnőttként jóval nehezebb változtatni a rossz beidegződéseken), ezért is szükséges az egészséges táplálkozásra nevelés az iskolában – és természetesen otthon is.

 

A közétkeztetés fontosabb szempontjai

Az iskola nagyon fontos szerepet tölt be a gyermekek egészséges táplálkozásában, hiszen ha naponta háromszor ott étkeznek, akkor a napi energiabevitelük nagy részét (60-70%-át) is ott fogyasztják el. Gyermekkorban különösen nagy szerepe van az egészséges táplálkozásnak, ennek érdekében az iskolában egészséges étrendet, az iskolai automatákban, büfében pedig egészséges kínálatot kell biztosítani.

 

A közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi szempontjait a 37/2014. (IV.30.) EMMI-rendelet szabályozza, melynek tervezetét az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) munkatársai dolgozták ki 2009-ben, és bevezetése előtt széleskörű társadalmi egyeztetés zajlott a tartalmáról. A 2015. január 1-jén hatályba lépett rendelet betartásért a helyi kormányhivatal munkatársai felelősek, az élelmiszer biztonságával és minőségével kapcsolatos feladatokat pedig a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) látja el.

 

A közétkeztetési rendelet bevezetése nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak minősül, és fordulópontot jelenthet a gyermekkori elhízás és alultápláltság megfékezésében.

 

A rendelet pontosan meghatározza, hogy korcsoportonként mennyi energiát és az egyes nyersanyagokból, ételcsoportokból milyen adagokat kell biztosítani. Természetesen vannak egyéni különbségek a gyermekek energia- és tápanyagigénye között, de ezekre a közétkeztetésben nem tudnak tekintettel lenni (ilyenkor a szülő feladata gondoskodni például arról, hogy egy sportoló gyermek többletenergiához jusson).

 

Az iskolai közétkeztetés révén a gyerekek hozzájutnak a szükséges energiához, tápanyagokhoz, mely segíti őket, hogy jobban és tovább tudjanak figyelni a tanórákon, jobban teljesítsenek a sportban, és az sem mellékes, hogy a szülők – különösen, ha a gyermek a tízórait és az uzsonnát is a közétkeztetésben kapja – időt és pénzt spórolhatnak meg.

 

A napi háromszori iskolai étkezés igénybevétele esetén a gyermeknek alapvetően nincs szüksége arra, hogy ételt, vagy a vízen kívül más italt vigyen magával az iskolába.

 

Fontos tudni: az otthoni reggelire mindig szükség van, kihagyása ronthatja az iskolai teljesítményt.

 

A közétkeztetés legfőbb előnyei:

 

  • a gyermek rendszerességhez szokik,
  • idényjellegű, új típusú élelmiszereket ismerhet meg változatos formában,
  • étkezési kultúrája fejlődhet a tanárokkal, társakkal való együtt étkezés során,
  • ha a gyermek napi háromszori étkezésre van befizetve, akkor a szükséges zöldségből és gyümölcsből már két adagot megkap,
  • nem áll fenn az alultápláltság vagy a túlsúly veszélye,
  • a rendszeres és kiegyensúlyozott táplálkozás jobb iskolai és sportteljesítményt eredményezhet.

 

Az iskolai közétkeztetés formái

Az étkeztetést az iskola többféleképpen biztosíthatja:

 

  • az ételek a helyi konyhán készülnek,
  • az ételeket kiszállítják az intézménybe,
  • a tanulók az intézmény épületén belül az ebédlőben, vagy az arra kijelölt, étkezésre alkalmas helyiségben esznek,
  • a tanulók az iskola épületén kívül, de az előírásoknak megfelelő helyiségben étkeznek.

 

Az étrendet (ha nem kell diétás étrendet is biztosítani), az élelmezésvezető tervezi meg, akinek figyelnie kell arra, hogy az egyes élelmiszercsoportok milyen gyakorisággal fordulnak elő, mekkorák az adagok, tartalmazzák-e az előírt tápanyagokat, illetve megrendeli az alapanyagokat.  

 

A felhasználásra kerülő alapanyagokat a nap elején vagy még előző nap előkészítik. Az egész folyamat során figyelnek a tisztaságra, az élelmiszer-biztonsági és egyéb szabályok betartására, amelyet a minőségért felelős személy ellenőriz.

 

Az iskolai közétkeztetésnek az alábbi elvárásoknak kell megfelelnie:

 

  • legyen egészséges, biztonságos és költséghatékony,
  • megfelelő mennyiségű ételeket kínáljon, lehetőség szerint idényjellegű minőségi alapanyagokból,
  • legyen vonzó alternatívája az otthoni étkezésnek,
  • legyen tradicionális, de új ízeket is kínáló,
  • legyen kevés az ételmaradék, de lehessen repetázni,
  • a sózást minimálisra csökkenteni,
  • víz mindig legyen az asztalokon.

 

Iskolagyümölcs-, iskolazöldség-, iskolatejprogram

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program megvalósulását a 15/2021. (III. 31.) AM rendelet, az iskolatejprogramot a 19/2021. (V. 5.) AM rendelet szabályozza. Az európai uniós társfinanszírozású programok fő célkitűzése az egészséges étkezési szokások tartós kialakítása, melynek érdekében a programban részt vevő intézményekben hetente több alkalommal is kínálnak a tanulóknak zöldséget, gyümölcsöt, illetve tejet és tejtermékeket.

 

Az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) 2022-ben – a rendelet előírásainak megfelelően – plakátokat, tájékoztató anyagokat is készített, melyekkel kifejezetten ösztönzik a gyermekeket az egészséges táplálkozásra, és felhívják figyelmüket a tej és tejtermékek fogyasztásának fontosságára, melyek a teljes értékű fehérje--, vitamin- (B1, B12, D) és ásványianyag-tartalmukkal (kalcium, foszfor, magnézium) hozzájárulnak az egészséges csontozat és fogazat kialakulásához.

 

Szülők közreműködése az iskolák egészségprogramjában

Fontos, hogy a szülők is ismerjék gyermekük iskolájának egészségprogramját, és szükség esetén tegyenek javaslatokat a javítására. Indítványozhatnak például „nyílt napot”, amikor megkóstolhatják a menzán kapott ételeket, ellenőrizhetik, hogy a gyermeknek van-e elegendő ideje az ebéd elfogyasztására, hogy megfelelőek-e az étkezési körülmények (tisztaság, bútorzat, evőeszközök mérete stb.), s kezdeményezhetnek elégedettségmérést, ha a közétkeztető ezt nem méri rendszeresen. Szükség esetén javaslatokat tehetnek az iskolai étel- és italautomata-, valamint a büfé kínálatának egészségesebbé tételére is.

 

Érdemes időt szánniuk arra, hogy minden nap megbeszéljék gyermekükkel, mi volt a menü, mi ízlett és mi nem, illetve hogy elmagyarázzák számára az alapvető különbségeket az otthoni és az iskolai étkeztetés között: az egyik meghittebb és személyre szabottabb, a közétkeztetés során pedig gyerekek százait, ezreit szolgálják ki.

 

A szülők az élelmiszer-pazarlás elkerüléséért is sokat tehetnek. Hiányzás esetén mindig mondják le az aznapi étkezést (ha egy 600 fős iskolában csak a tanulók 5%-a beteg, és a szülők nem mondják le a napi ételt, akkor 30 adag tízórai, ebéd, uzsonna megy a szemétbe). Hívják fel a gyermek figyelmét is arra, hogy az élelmiszer érték, nem szabad pazarolni, és kóstolás nélkül semmit ne hagyjon a tányérján.

 

KULCSSZAVAK
egészséges étrend  |   EMMI  |   Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  |   NÉBIH  |   OÉTI  |   menza  |   egészségprogram  |   OGYÉI
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít