Már hozzánk is megérkezett az ötödik generációs technológia. Az 5G gyorsabb internetezést biztosít, de ez szükséges az önvezető autók, kommunikáló városok működtetéséhez is. De kell-e félnünk tőle? Dr. Thuróczy Györggyel, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának osztályvezetőjével beszélgettünk.
Amióta mobiltelefon van, ott a kérdés is, hogy hogyan hat ránk a telefonok sugárzása. Hol kezdődött a történet?
A technológiát először a harctéri kommunikáció miatt találták ki, és a 80-as években még azt gondolták, hogy polgári alkalmazása nem is lehetséges, mivel nincs elegendő frekvencia. Aztán kiderült, hogy ez nem probléma, először megjelentek a táskás telefonok, majd az igazi nagy áttörést a második generációs technológia hozta el, a GSM. Ez itthon 1994-ben indult el két szolgáltatóval, és nagyon gyorsan nőtt az előfizetők száma.
Ez volt tehát az 1G és a 2G?
Igen. Aztán a 3G iránti igényt az hívta elő, hogy egyre többen használtak laptopot, amivel internetezni is akartak. Az új technológiával adatot is lehetett továbbítani, de ezt hamar felülírta az olcsóbb wifi. A harmadik generációs mobiltelefon gyorsan eltűnt, nálunk idén nyáron vezették ki a technológiát. Aztán jött a negyedik generációs telefon, ami érdekes módon nem okozott nagy aggodalmat a lakosságnál. Ezt már az okostelefonok hívták életre, és sokkal több technológiai újdonsággal járt, mint a 3G. Az 5G ehhez képest nem hoz sok újat. Természetesen ezt is a felhasználói igények miatt fejlesztették, már nem csak e-mailt olvasunk, hanem elkezdtünk filmeket is nézni. A fő motiváló mégis az ipar volt. Az új technológia két lényeges tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű adatot képes továbbítani, minél kisebb késleltetési idővel. Ez az olyan fejlesztések miatt fontos, mint például az önvezető autók, ahol veszélyes lenne a késleltetés, mert közben jöhet egy másik kocsi. Szintén kellhet az olyan szolgáltatásokhoz, mint például az orvosi távoperálás.
Másként hathat ránk az 5G jelenléte?
Kutatóként két dolog hatásai foglalkoztatnak minket. Egyrészt az ötödik generációs mobiltelefon új frekvenciákat is használ. A másik, hogy olyan optimalizáló rendszerrel működik, ami odairányítja az erőforrásokat, vagyis a bázisállomásból származó sugárnyalábokat, ahol szükség van rá. A rendszer érzékeli, hogy valahol nagy igény van, és amíg szükség van rá, ide koncentrálja a nyalábokat.
A kutatók szemével
Egy-egy új technológia bevezetésénél annak hatásait is meg lehet és kell is vizsgálni. A mobiltelefonok esetében milyen kérdések merültek fel?
Már a 2000-es évek elejétől folytak kutatások arról, hogy a mobiltelefon okoz-e agydaganatot. Hiszen a készüléket a fejünknél tartjuk, ahol elnyelődik a sugárzás. A besugárzottság egyébként nagyon sok mindentől függ, például a telefon méretétől. Minél kisebb a telefon, annál jobban elnyelődik a fejben a sugárzás. Viszont az sem mindegy, hogyan beszélünk vele, ha kihangosítva magunk elé vesszük, videócsetelünk, kábeles vagy bluetooth-os fülhallgatót használunk, máris csökkentjük a hatást. A bluetooth egyébként szintén sugároz a fülnél, de sokkal kevésbé, mint maga a telefon.
Milyen eredményt hoztak ezek a kutatások?
Egy 2000-2010 közötti vizsgálat csak egy kis gyanúra okot adó összefüggést talált az agydaganat és a mobiltelefon használata között. Ezért a WHO 2011 májusában a rádiófrekvenciás sugárzást 2B kategóriába sorolta, ami a lehetséges rákkeltő kategória. Ez azért óvatosságra int, és további kutatásokat is elindított. Az állatkísérletek nagyon gyenge összefüggést mutattak ki a daganat és a sugárzás között. Szintén téma, amivel mi is foglalkozunk, hogy ha okoz betegséget, akkor hogyan. Mi arra fókuszálunk, hogy különböző sejttípusokon megnézzük, okozhat-e DNS-károsodást a rádiófrekvenciás sugárzás, és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen humán vizsgálatokat is végzünk arról, hogy amikor valaki telefonál, akkor hogy változik meg az agyi elektromos tevékenysége.
A gyerekekre másként hat a sugárzás?
A gyerekek kérdése valóban speciális. Mivel kisebb a fejük, ezért arányában mélyebbre hatol a sugárzás. A koponyacsontjuk is vékonyabb, a telefon közelebb is kerül az agyhoz. Ezen kívül náluk az egész élettartamra vonatkozó expozíció is nagyobb lesz, mivel egész életükben használják a telefont. És egy fejlődő szervezet, főként az agy, mindig érzékenyebb mindenféle behatásra. Egy most lezárult nagy kutatás egyébként nem talált összefüggést a gyerekek mobilhasználata és az agydaganatok között, de a WHO is azt javasolja, hogy a nem szükségszerű telefonálást lehetőleg kerüljék el.
Hogyan csökkenthetjük a minket érő sugárzást?
Erre sokféle megoldás lehet. Egyrészt a már említett kihangosítás vagy fülhallgató használata. Másrészt jó tudni, hogy ha jó a vétel, akkor a telefon kevésbé sugároz, hogy kímélje az akkumulátort. Viszont ha rosszabb a vétel, például pincében, autóban, akkor nagyobb a sugárzás, ráadásul ez az autóban még fel is erősödik. Éjjelre, ha nem várunk fontos hívást, tegyük repülő módba a telefont és a wifit is kikapcsolhatjuk. A gyerekeknél pedig korlátozzuk a használatot, ami nyilván nem egyszerű feladat.
Nem kell félni az 5G-től!
Az 5G bevezetése világszerte hisztériát váltott ki. Mi lehet ennek az oka?
Talán az is közrejátszott, hogy éppen a COVID-19 alatt jött az 5G technológia, és mivel ez is Kínából jött, a konteók is elszaporodtak. Külföldön tényleg extrém reakciókat váltott ki, épülő tornyokat, toronynak vélt épületeket gyújtottak fel, azt terjesztették, hogy terjeszti a vírust stb. A megfelelő kommunikáció és a kutatások előzhetik meg az ilyen reakciókat. Itthon öt évvel ezelőtt jött létre az 5G Koalíció az ipar, a kormányzati szervek, és kutatóhelyek részvételével, ennek az NNK is tagja.
A kutatásokban is új irányok indultak el?
Igen, a két fő téma, hogy a szolgáltatás elindulásával a lakossági kitettség növekszik-e, és hogy a szolgáltatás felhasználójának besugárzottsága hogy változik. De az Európai Közösség felhívására több kutatás is folyik, mi is benne vagyunk egy nemzetközi konzorciumban, többféle területen is. Azzal, hogy megnézzük, itthon a lefedettség növekedésével a különböző típusú helyeken az expozíció hogy alakul, mi is hozzájárulunk az európai adatbázishoz. A másik terület az 5G technológia rádiófrekvenciás sugárzásának az egészségre gyakorolt hatása.
Várhatóan más lesz a hatása az emberi szervezetre, mint a korábbi generációknak?
Sok kérdés van még, amelyet tisztázni kell. Az 5G egyik fontos tulajdonsága, hogy magasabb frekvenciát használ, mint a korábbiak. A 2G-nél ez 900 MHz volt, aminek a hullámhossza 30 cm, vagyis nagyjából egy felnőtt fejének mérete. Ez az agyba 3-5 cm-re hatol be. Viszont minél magasabb a frekvencia, a sugárzás annál kevésbé hatol be a fejbe. Az 5G két új frekvenciát vezet be, ezek behatolási mélysége egyre kisebb. A már elindult 3,5 GHz frekvenciájú szolgáltatás mellett használni fogja a 26 GHz-es tartományt, ahol már csak 1 cm a hullámhossz, ez már szinte csak a bőrben nyelődik el. Itt például felmerült egy új kutatási téma, az, hogy az UV-sugárzás és a rádiófrekvencia együttesen hogy hat, amikor például napozás után telefonálunk. A két hatás össze is adódhat, de akár ki is olthatja egymást.
Kezdetben itt is a kitettségünket kell felmérni?
Már elkezdtük a méréseket azokon a helyeken, ahol működik az 5G. Azt feltételezzük, hogy a személyek kitettsége átlagosan nem fog növekedni, mert bár az adott pillanatban egyszerre nagyobb sugárzást kap a felhasználó, de a nagy adatátviteli sebesség miatt az expozíciós idő is rövidebb. Más kérdés, hogy az 5G tömeges elterjedésénél is így lesz-e? Például azt is mérjük, hogy milyen távolságig hat el a sugárzás mondjuk a mellettünk ülő ember 5G-s mobiltelefonálása során.
A bázisállomásoktól kell félnünk?
A bázisállomás szükséges ahhoz, hogy a mobil kommunikáció egyáltalán működjön , a fővárosban például 500 méterenként biztosan van egy ilyen. Ezek környezetében is mértünk már sugárzást drónokkal, és a helyzet az, hogy az állomásokból keletkező kitettség jelentősen kisebb, mint amit magunknak a mobiltelefonunkkal generálunk. Az 5G-nél ez a kitettség annyiban lesz új, hogy aki nem használ 5G szolgáltatás, azt a a célzott sugárnyaláb nem találja meg, mivel ez a technológia képes odairányítani a nyalábot, ahol a felhasználó van. A korábbi mobil generációk viszont egy területet sugaraztak be folyamatosan.
Az egyik közkeletű tévhit szerint a madarakat is megzavarja az 5G.
A zöld mozgalmak jogosan tesznek fel kérdéseket, bár a leeső madarak esete is konteó. De az EU is odafigyel a környezeti hatások kutatására. Valós kérdés a méheké, mivel a 26 GHz-es frekvencia hullámhossza nagyjából az ő méretük. Jelentek meg olyan tanulmányok, hogy a méh képes jobban elnyelni ezt a sugárzást, viszont az már kérdés, hogy ez hogyan hat rá.
