Az AIDS elleni küzdelem jegyében 1988-ban egészségügyi világnappá nyilvánították december 1-jét. E jeles nap, a World AIDS Day alkalmából az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és partnerszervezetei a HIV-fertőzés és az AIDS-szel összefüggő megbetegedések elleni közös fellépést, a betegséggel élők támogatását és az elhunytakról való megemlékezést szorgalmazzák.
Az AIDS (acquired immunodeficiency syndrome) az immunrendszer betegsége. Olyan szerzett immunhiányos tünetegyüttes, amely a humán immundeficiencia-vírus (HIV) okozta fertőzés következtében, évek alatt alakul ki (ld. még HIV-fertőzés és AIDS).
Nemzetközi kitekintés
Az Egészségügyi Világszervezet 2022. július 27-én közzétett jelentése szerint 2021-ben világszerte 1,5 millió embert fertőzött meg a humán immundeficiencia vírus, és 650 ezren haltak meg a fertőzés okozta betegség következtében. A WHO becslése szerint 2021 végén a világon 38,4 millióan éltek HIV-fertőzéssel, kétharmaduk (25,6 millió fő) Afrika országaiban. 2021-ben a HIV-vel élők közül 28,7 millióan részesültek vírusellenes ellátásban, ami egyben azt is jelenti, hogy az összes fertőzött 25 százaléka nem kapott kezelést. A szervezet azt is megállapította, hogy míg a HIV-fertőzött felnőttek háromnegyede (76%) hozzájutott az életmentő terápiához, addig a 0-14 év közötti gyermekek mindössze fele (52%) részesült kezelésben. Ezért a WHO társszervezeteivel (UNAIDS, UNICEF) karöltve célul tűzte ki annak elérését, hogy az évtized végére minden HIV-fertőzött gyermek megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. További célkitűzés, hogy a 2022-től 2030-ig terjedő időszakban stratégiai válasz születhessen az AIDS, a hepatitisz A-vírus okozta májgyulladás, a hepatitisz B-vírus okozta májgyulladás és a nemi úton terjedő fertőzések felszámolása érdekében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) HIV/AIDS-szel foglalkozó közös programja, az UNAIDS az esélyegyenlőség megteremtésére fókuszál 2022-ben. Mint az UNAIDS honlapján olvasható, Afrika országaiban, ahol a fiatal nők igen nagy kockázatnak vannak kitéve a HIV-fertőzés szempontjából, csekély számú program szolgálja e célcsoport egészségének védelmét. Aggasztó továbbá, hogy a kiemelten veszélyeztetett populáció – a homoszexuálisok, a transzneműek, a droghasználók, a szexmunkások és a börtönkörnyezetben élők – tagjainak mindössze egyharmadához jut el a célzott megelőző program. E jelenség hátterében – mint azt a közlemény leszögezi – a kriminalizáció, a hátrányos megkülönböztetés és a megbélyegzés érhető tetten. „Fel tudnánk számolni az AIDS-t, ha véget vetnénk az egyenlőtlenségnek. (…) Esélyegyenlőségre van szükség ahhoz, hogy minden embernek megvédhessük az egészségét” – nyilatkozta Winnie Byanyima, az UNAIDS igazgatója.
Hazai helyzetkép
A HIV-fertőzés jelenleg nem gyógyítható, de a szövődmények kialakulása megelőzhető. Az ún. antiretrovirális terápia (ART), majd annak továbbfejlesztett változata, a nagy hatékonyságú antiretrovirális terápia (HAART) bevezetése jelentősen csökkentette az AIDS-szel összefüggő megbetegedések és halálozások számát. A betegség így ma már kordában tartható, aminek köszönhetően a HIV-fertőzöttek hosszú és teljes életet élhetnek.
Magyarországon a HIV-betegek elsődleges vírusellenes ellátása a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) országos centrumában történik. A szerzett immunhiányos állapot (HIV/AIDS) esetén 100%-os támogatásban részesülő gyógyszerek felírására jogosult továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, valamint a Pécsi Tudományegyetem. A diagnosztizált HIV-betegek gondozását, illetve a vírusfertőzés által kiváltott szövődmények kezelését – a fenti centrumok mellett – az országos lefedettséggel elérhető infektológiai szakmakódú ellátóhelyek hivatottak ellátni.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kimutatása szerint 2019-ben hazánkban összesen 2129 HIV-beteget kezeltek az egészségügyi ellátórendszerben. Az ellátott HIV-betegek közül legtöbben a 30-49 éves korosztályba tartoztak, és a fertőzöttek többsége (88%) férfi volt.
A rendszeres szűrés és a korai felismerés az egyetlen módja, hogy a HIV-fertőzés esetén idejekorán megkezdődhessen a vírusellenes kezelés a súlyos szövődmények és a vírus továbbadásának megelőzése érdekében. Minden szexuálisan aktív személy számára javasolt az évenként egyszeri szűrésen való részvétel. A HIV-szűrés térítésmentesen vehető igénybe a bőr- és nemibeteggondozó intézményekben, valamint a kormányhivatalok és a Nemzeti Népegészségügyi Központ HIV/AIDS tanácsadójában.