Idén 75 éves az 1948-ban alapított WHO, mely az eltelt háromnegyed évszázadban folyamatosan erőfeszítéseket tett, hogy a Föld minden országában egészségesebb és hosszabb életet élhessenek az emberek. Az utat komoly sikerek szegélyezték.
A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet tevékenysége, amelyet az emberek egészségének javítása érdekében folytatott, mind a 194 tagországában tetten érhető. A szervezet célkitűzései között a kezdetektől nemcsak a betegségekkel való küzdelem szerepel, hanem a valóban hosszabb, egészségben töltött élet lehetőségének biztosítása mindenkinek, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él. A szervezet az elmúlt időszakban komoly sikereket ért el, ami annak is köszönhető, hogy a hidegháború idején is együtt tudtak működni a két blokk országai.
WHO a betegségek ellen
1980: nincs többé himlő
A himlő ellen már 1796-ban létezett vakcina, azonban a betegség még a XX. században is több mint 300 millió áldozatot szedett. Miután a Szovjetunióban 1958-ra sikerült ellenőrzés alá vonni a fertőzés terjedését, világméretű kampány indult a szocialista nagyhatalom kezdeményezésére, az USA-val való együttműködésben. A WHO végül 1967-ben kezdte el azt az akciót, amellyel a vakcina eljutott a világ minden pontjára, a háborús zónákba, menekülttáborokba is, melyhez felvilágosítás és az egészségügyi személyzet oktatása is társult. 1980-ban jelenthették be, hogy sikerült a himlőfertőzést megszüntetni (eradikálni). A sikert nemcsak a betegségtől való megszabadulás jelentette, hanem az a rengeteg tapasztalat is, amelyet a szervezet azóta is fel tud használni a különféle betegségek elleni harcban.
A járványos gyermekbénulás elleni küzdelem
A járványos gyermekbénulás még a XX. században is szedte áldozatait, és Európát sem kímélte. A kontinensen szintén a hidegháború ideje alatti összefogással sikerült a megfelelő átoltottság elérésével lényegében eltüntetni a betegséget, amely azonban Afrikában továbbra is terjedt. Az 1988-as intézkedési terv alapján, illetve Nelson Mandela és a WHO közös, 1996-os kampánya során tömeges oltási akciót valósítottak meg. Az egészségügyi dolgozók szinte ajtóról ajtóra jártak, míg végül 2020 augusztusában bejelenthették, hogy Afrika is mentes lett a járványos gyermekbénulás vírusának vad variánsától.
Oltás malária ellen
A melegebb éghajlatú országokban a malária jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot, amely miatt minden második percben meghal egy gyermek. 2019-ben indult el Kenyában, Ghánában és Malawiban a gyermekek oltása az új, 4 dózisból álló vakcinával. Természetesen korábban is voltak törekvések a betegség megfékezésére, melyekkel az elmúlt két évtizedben hétmillió életet sikerült megmenteni.
HIV
A WHO egyik legnagyobb projektje a HIV terjedésének megfékezése. Ehhez többféle eszközt is igénybe vesznek: az ingyenes, anonim, otthoni teszteléstől az olyan kampányokig, amelyben a vírussal élők beszélnek tapasztalataikról, hogy segítsenek a betegséggel járó megbélyegzettség-érzést eloszlatni. A fertőzést kezdetben Európában és az USA-ban a droghasználók és a homoszexuális férfiak betegségének tekintették, ezért is társul hozzá negatív kép.
A korszerű kezelésnek és felvilágosításnak köszönhetően a fejlett országokban már sokat javult a helyzet, míg például Afrikában továbbra is nagy ütemben terjed a fertőzés, amelynek nők és gyermekek is kitettek. A WHO 2022-2030 közötti stratégiai célja, hogy a 2020-ban történt 1,5 millió HIV-fertőzés számát 2030-ra 335 ezerre csökkentse, és a 2020-as 680 ezres halálozást 240 ezerre. Az AIDS-ellenes világnap alkalmával a WHO és partnerszervezetei minden évben december elsején hívják fel a figyelmet a vírus veszélyeire.
Egyéb célkitűzések
A világszervezet e fő irányok mellett természetesen más betegségekkel is igyekszik felvenni a harcot. Az elmúlt évtizedekben sikerült csökkenteni a gyermek- és anyai halálozást, valamint a fertőző betegségek terjedését. A tüdőgyulladás és a hasmenéses betegségek (pl. kolera) egyes országokban súlyos, életveszélyes állapotok, ezért ezek ellen jelenleg is zajlanak kampányok információadással, képzéssel és egészségügyi szolgáltatásokkal.
WHO és az oltások
A WHO-nak fontos szerepe van a világszerte zajló oltási kampányokban. A fejlődő országokban olyan betegségek elleni akciókat is szerveznek, amelyek a fejlett országokban a magas átoltottság miatt nincsenek jelen. Emellett a COVID-19 világjárvány kitörésekor is a WHO vette kézbe az országhatárokat átívelő oltási kampányok szervezését és az oltások biztosítását azokon a helyeken, ahol arra nem volt anyagi- és szervezési háttér.
A COVAX program biztosította, hogy minden országnak jusson a vakcinákból, és hogy el is érjen minden réteghez. A járvány lecsengésével az időközben leállt egyéb oltási programok újraindítása került előtérbe.
Harc a dohányipar ellen
A WHO zászlajára tűzte a dohányáruk és a dohánylobbi elleni harcot. Az egészségre és a környezetre egyaránt káros termékek és az iparág ellen nemcsak kommunikációs munka folyik. 2003-ban született meg az a keretrendszer, amelynek célja, hogy a jelen és jövő generációit megóvja a dohány pusztító hatásaitól. Ennek ajánlásait a kormányokkal együttműködve vezették be (adóemelések, tájékoztatás, leszokást segítő szolgáltatások stb.). A munka nem áll meg, mára az új típusú dohánytermékek is bekerültek a körbe.
Fentieken túl a WHO kiterjedt kutatási tevékenységet végez; többek között azt is vizsgálják, hogy az iskolázottság, a társadalmi- és gazdasági helyzet hogyan befolyásolja az egészségi állapotot. Az elmúlt 75 év projektjeiből leszűrt tapasztalatok segítségével újabb és újabb kampányok indulnak.
A szervezet életében új területnek számít a nők elleni erőszak, a gyógyszerekhez való hozzáférés, a katasztrófaövezetek egészségügyi felszerelésekkel való ellátása, az élelmiszerszabályozás kérdése. Továbbra is fókuszban van a trópusi betegségek kezelése, a tuberkulózis leküzdése és az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelem. A legutóbbi időkben pedig a mentális egészség kérdése is egyre nagyobb szerepet kap a kutatásokban és a projektekben is.
Kapcsolódó tartalom: Boldogság és egészség
