A téli időszakban gyakoribbak a fertőző, főként felső légúti megbetegedések, járványok. A gyakoriság növekedésének egyik oka, hogy az emberek többet tartózkodnak zárt térben, kevésbé aktívak, mint a melegebb időszakokban. Sokan ilyenkor vitaminokat és más táplálékkiegészítőket kezdenek szedni, de ezek nem helyettesítik az egészséges életmódot; túlzott bevitelük pedig kockázatokkal járhat.
A legtöbb ember számára a kiegyensúlyozott, vegyes étrend elegendő, hogy megfelelő legyen a szervezete vitamin- és nyomelem-ellátottsága. Előfordulhatnak azonban olyan élethelyzetek és állapotok, amikor szükséges lehet étrendkiegészítőkkel pótolni egyes vitaminokat, nyomelemeket. Fogyókúra, egyoldalú étrend, stresszes, megterhelő élethelyzet, betegség utáni lábadozás esetén lehet szükség pótlásra.
D-vitamin
Ez a vitamin a csontok egészsége mellett az utódnemzés és az immunrendszer megfelelő működésének is kulcsa. A magyar lakosság nagy százaléka szenved a téli hónapokban a D-vitamin hiányától. Ennek oka, hogy a vitamin nagyobb részben a napfény hatására képződik a szervezetben, és csak kisebb részben vihető be táplálékkal. Mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, és a legtöbben keveset tartózkodnak a szabadban, D-vitamin-hiány alakul ki. A hiány gyakrabban alakul ki elhízottak, a zsír emésztését akadályozó betegségben (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) szenvedők, vegetáriánus és vegán étrendet követők esetén.
A jelenlegi ajánlások szerint októbertől márciusig a felnőttek számára napi 2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén ezt ajánlott 4000 NE-re megemelni.
A D-vitamin túladagolható; tünetei akkor jelentkeznek, ha valaki hosszabb ideig napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed. Ennek leggyakoribb következménye a hiperkalcémia (túl sok kalcium van a vérben), melynek tünetei közé tartozik az émelygés, kiszáradás, székrekedés. Túladagolás nem fordul elő étellel bevitt D-vitaminból vagy túl sok napfény által.
C-vitamin
A citrusfélék és a zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak természetes forrásból eredő aszkorbinsavat. A legjobb természetes források: csipkebogyó, petrezselyem, brokkoli, kivi, citrusfélék, karfiol, savanyú káposzta, bogyós gyümölcsök, paprika, paradicsom.
Sokan a betegségek megelőzése érdekében a C-vitamint is étrendkiegészítőkkel pótolják. Az ajánlások szerint egyes fertőzések esetén a C-vitamin bevitele is megemelhető napi 500-1000 mg-ra egy ideig, azonban a napi 4000 mg-ot meghaladó mennyiség hosszú távon káros következményekkel (pl. vesekő-képződés) járhat.
B6-vitamin
A B6-vitamin támogatja az immunrendszer működését is. A B6-vitamin hiánya ritka, mert a legtöbb étel tartalmazza; egyes állapotok és betegségek azonban megnövelhetik a hiány kialakulásának kockázatát. Ilyenkor táplálékkiegészítőkkel pótolhatók a vitaminok. A B-vitaminok komplexen, a vitamincsalád több tagját egyszerre tartalmazó B-komplex formában is elérhetők, ezek azonban nem mindig tartalmazzák a család mind a nyolc tagját. A B6-vitamin legjobb forrásai a marhamáj, tojássárgája, banán, zöld leveles zöldségek.
E-vitamin
Az E-vitamin zsírban oldódik, a szervezetben fel nem használt E-vitamin a zsírban raktározódik. Pótlására a legtöbb embernek nincs szüksége. A nagy dózisban, hosszú ideig szedett E-vitamin panaszokat okozhat. Ajánlások szerint az 1000 mg-nál nagyobb napi bevitel nem javasolt, de a túladagolás tünetei már kisebb mennyiségnél is felléphetnek.
Szelén
A szelén esszenciális nyomelem, támogatja az immunrendszer működését is. Szelénben gazdag élelmiszereket is tartalmazó, változatos diéta tartása esetén a szelén pótlására általában nincs szükség. Ez alól kivételek lehetnek a teljes élelmiszercsoportokat kihagyó diéták (pl. vegetáriánus és vegán étrend) – ilyen esetben érdemes dietetikussal konzultálni, hogy mely élelmiszerek többletfogyasztásával vihető be a megfelelő mennyiség.
Ajánlások alapján a 350 μg vagy kevesebb szelént tartalmazó étrendkiegészítők szedése nem vezet semmilyen túlfogyasztásból eredő mellékhatáshoz.
Cink
A cink ásványi anyag, amely elengedhetetlen a szervezet számos funkciójának normál működéséhez, beleértve az immunrendszert, a sebgyógyulást, a véralvadást, a pajzsmirigyműködést, valamint az íz- és szagérzékelést.
A cink számos ételben megtalálható, például a húsban, halban, baromfiban, gabonafélékben és tejtermékekben. A borjúmáj, spenót, gomba, szarvashús, spárga, kagyló, marhahús, bárányhús, rák, borsó, zab, szezámmag, tökmag, tönköly is nagy mennyiségben tartalmaz cinket.
A szervezet által felszívódó cink mennyiségét befolyásolja, hogy mennyi fehérje van az étrendben, ezért a vegetáriánusok és vegánok nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak cinkhiányos tüneteket. Ebben az esetben dietetikussal, kezelőorvossal való konzultáció után megfontolandó a pótlás.
Megfelelő táplálkozás
A legtöbb vitamin, nyomelem esetében nem valószínű a hiány kialakulása kiegyensúlyozott, európai étrendet követve. Ennek érdekében fogyasszon idényzöldségeket és gyümölcsöket, illetve ne hagyjon el teljes tápanyagcsoportokat.
