Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzését Magyarországon minisztériumi rendelet szabályozza. Ezek között szerepel az újszülöttek csípőficamszűrése, amelyet a csecsemők 3-4 hetes, valamint 3-4 hónapos korában újabb mozgásszervi szűrővizsgálatok követnek.
A csípőszűrés célja az alulfejlett csípő, illetve a csípőficam korai felismerése annak érdekében, hogy az így felfedezett csípődeformitások kezelése haladéktalanul megkezdődhessen.
A csípőízület felépítése és élettani szerepe
A csípőízület szervezetünk egyik legnagyobb ízülete, amelyet a medencecsont kimélyülése (vápa) és az abba illeszkedő combcsontfej alkot. A csípőízület ízületi árkát a medencecsont – csípőcsont, szeméremcsont és ülőcsont – alkotja. Az ízületi fej a combcsont fejrésze, amelynek – lévén a csípőízület gömbízület – bármilyen irányú mozgása lehetséges, viszont a medencét alkotó, összecsontosodott csontokban nem jön létre mozgás. Egészséges csípő esetén tökéletesen illeszkedik a combcsont a medencecsontba, és a fej nem képes elhagyni a vápát.
Ha a csípő alkotóelemei nem fejlődnek megfelelő módon (veleszületett csípőízületi diszplázia), vagyis a vápa fejletlen, az ízület instabillá válik. Ennek következtében a combcsont ízületi feje már a legkisebb terhelésre is kimozdítható a vápából, és csípőficam alakulhat ki. Veleszületett csípőficam esetén a vápa fejletlensége miatt a fej nem képes a vápában maradni, ezért kificamodik az ízület.
A csípőszűrés rendje
A Magyarországon megvalósuló szűrővizsgálati rend szerint 3-4 napos, 3-4 hetes, valamint 3-4 hónapos korban történik a csecsemők mozgásszervi szűrővizsgálata.
A csecsemők első csípővizsgálatát az újszülöttgyógyász (neonatológus) szakorvos végzi el a kórházi újszülöttosztályon. Amennyiben a magzat farfekvéses volt, vagy a családban előfordult már csípőficam, akkor a szűrést bizonyos időközönként meg kell ismételni. A rejtett csípőfejlődési rendellenesség felismerésének érdekében egy hónapos korban akkor is el kell vinni a csecsemőt ortopédiai szakrendelésen történő csípőszűrésre, ha az újszülöttkori vizsgálat során nem találtak csípőeltérést.
Azon újszülöttek és csecsemők esetében, akiknél fennáll a csípőficam valamely kockázati tényezője, ultrahangvizsgálatot kell végezni a csípő diszpláziájának kizárására. Szintén indokolt az ultrahangvizsgálat, ha közvetlenül a születés után a neonatológus laza, instabil csípőt állapított meg, és ez az állapot 2-3 hét alatt nem rendeződik.
A kiszűrt csípőeltérések kezelési lehetőségei
A csípőficam és a csípődiszplázia kezelésének eredményei annál jobbak, minél korábban sikerül felismerni az elváltozást és megkezdeni a kezelést. Minden instabil csípő, csípődiszplázia, illetve csípőficam kezelését egy hónapos kor előtt kell megkezdeni, és a legkíméletesebb módszerrel végezni. Minden esetben javasolt a csípők intenzív tornáztatása és speciális pelenkázása, ami terpesznadrág vagy terpeszpelenka alkalmazását jelenti. Ezek az eszközök úgy rögzítik a combcsont fejét a medencecsont vápájában, hogy elkerülhető legyen a helytelen terhelés, és az elégtelen módon kialakult vápa lassan kifejlődhessen. Pólyapárna helyett az angolpólya, hálózsák vagy rugdalódzó használatával teremthetők meg a csípők élettani fejlődéséhez szükséges, kedvező feltételek.
Igazolt csípőficam esetén ún. Pavlik-kengyel viselése szükséges, amely széttartott tartásba hozza a lábakat. Ily módon a csípőficam eredményesen kezelhető, és műtéti beavatkozásra csak ritkán kerül sor (ld. még Csípőbetegségek gyermekkorban).
Jogszabályi háttér
- 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról
