A mai fiatalok számára az ún. „digitális ökoszisztéma” teljesen természetes közeget jelent. Az utóbbi évtizedekben gyorsan utat tört magának és ma már széles körben használják a különböző digitális eszközöket a gyermekek is – akár egészen fiatal koruktól.
Napjainkban már felesleges elméleteket gyártani, vitákat kezdeményezni arról, hogy a digitális technológia használata szükséges-e vagy sem, hiszen eltüntetni gyakorlatilag lehetetlen. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen hatással van a gyermekek fejlődésére, illetve milyen veszélyeket hordoz, amelyek elkerülésére lépéseket tehetünk.
A digitális technológiák használatának befolyásolásában, korlátozásában a szülőknek fontos szerepe van. A korábbi generációk életének nem volt szerves része, így sok kérdés felmerülhet a digitális szülőséggel és az okoseszközök szabályozásával kapcsolatban, melyekről itt olvashat bővebben.
A digitális technológiák hatása a „digitális generáció” fejlődésére
A mai, digitális világban felnővő gyermekek számára természetessé vált az online térből elérhető hatalmas mennyiségű információ. Ez olyan változásokat hozott, amelyek egyértelműen megfigyelhetők a legfiatalabbak fejlődését tanulmányozva.
A digitális technológia hatásai a „digitális generáció” fejlődésére:
- észlelés felgyorsulása: szüleikkel vagy nagyszüleikkel ellentétben már másodpercenként több képre van szükségük ahhoz, hogy a képek sorozatát mozgásnak érzékeljék, ezért a 20–30 évvel ezelőtt készült rajzfilmek számukra már nem felelnek meg, könnyen unalmassá válhatnak;
- multitasking (több tevékenység párhuzamos végzése): erősödik az a képességük, hogy egyszerre több műveletet tudjanak feldolgozni, így a multitasking számukra természetes, sőt egyfajta igényként is megjelenik a mindennapi életben, a tanulásban és a munkavégzés során is;
- „néma generáció”: gyakorivá vált, hogy a digitális világban született gyermekek akár hároméves korukig sem beszélnek – ellenben nagyon magabiztosan tájékozódnak a világban.
Az internethasználat veszélyei
Az internethasználat egyre szélesebb körű elterjedésével olyan új veszélyek is megjelentek, amelyek korábban nem léteztek. Használatukkal kapcsolatban nincsenek olyan kialakult szabályrendszerek és normák, mint például a közösségi együttélés szabályai, amelyek évezredeken át vésődtek az emberek viselkedésébe.
Az online tér és az internethasználat veszélyei az alábbiak lehetnek:
- Anonimitás: a teljes anonimitással gyakorlatilag bárki új identitást tud kialakítani magának, ami segítheti a kommunikációt és a közösségépítést, viszont visszaélésekre is lehetőséget adhat. A személytelenség miatt az egyén és a valóság kapcsolata torzulhat, pszichés zavarok, kóros viselkedések alakulhatnak ki.
- Személyes adatok védelmének hiánya: sok alkalmazás vagy online felület használatáért a felhasználók személyes adataikkal fizetnek, illetve vannak, akik bizonyos platformokon önként osztanak meg bármit adataikból, aktuális állapotukról, vagy tesznek közzé fényképeket, melyeket gyakorlatilag bárki könnyen felhasználhat az eredeti szándéktól független célokra is.
- Káros tartalmak könnyű elérése: az erőszakos, pornográf, öngyilkosságra, kábítószerhasználatra vagy táplálkozási zavarokra buzdító tartalmak negatív befolyással lehetnek a gyermekek testi-lelki fejlődésére. Ezek a weboldalak gyakran teljesen véletlenül, felkeresési szándék nélkül is megjelennek, ami növeli veszélyességüket.
Online zaklatás és egyéb online devianciák
Az online térben gátlásoktól mentesen lehet viselkedni, vonatkozik ez a barátkozásra, a véleményformálásra és az információmegosztásra is. Ennek következtében már gyermekkorban megjelenhetnek olyan online devianciák, amelyek a digitalizációhoz köthetők.
A legfőbb online deviancia a kiskorúak között az online kortárs zaklatás (bullying), melynek az alábbi típusait különíthetjük el:
- égetés: dühös, fenyegető vagy vulgáris üzenetek küldése az áldozat számára, ismétlődően;
- befeketítés: az áldozat jóhírének megsértése (pl. iskolai honlapra vagy különböző fórumokra az áldozat szexuális képességeit és méreteit gúnyoló szövegek, rajzok feltöltése);
- megszemélyesítés: az áldozat nevében (gyakran a jelszavát kifigyelve/feltörve) a baráti körének, szerelmi és egyéb társas kapcsolatainak tönkretétele, megítélésének rontása;
- kibeszélés: az áldozat titkának vagy rá nézve kínos információnak a megosztása;
- szándékos kirekesztés: az áldozat kizárása bizonyos közösségi online tevékenységekből (pl. fórum, chat-szoba, közösségi csoportok);
- „cyberstalking”: az áldozat szokásainak online megfigyelése és későbbi felhasználása;
- „cyberthreats”: közvetlen fenyegetés.
Az online zaklatás mindig személyes indítékkal indul, a célja pedig félelmet, stresszt, szorongást kelteni az áldozatban. A személyes zaklatással szemben fontos tulajdonsága, hogy kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt zajlik, ráadásul az online tér „végtelensége” miatt a zaklatás folyamatos, nem korlátozódik például csak az iskolában való tartózkodás idejére.
Az online zaklatási módok közül mindegyik nagyon káros hatással lehet az áldozat személyiségfejlődésére. A hosszan tartó (nem felismert vagy nem megfelelően kezelt) online bántalmazás súlyos esetben önsértéshez vagy akár öngyilkossághoz is vezethet. De nem szokatlan az sem, hogy a bántalmazott a későbbiekben bántalmazóvá válik.
Online deviancák még az alábbiak is:
- sexting: erotikus képek vagy videók küldése egymásnak, ami később visszaélésekre adhat lehetőséget (pl. bosszúvágy esetén, ha a kapcsolat valamilyen okból megszakad);
- online becserkészés, behálózás: az elkövető tudatos stratégiával, gyakran hosszú időn keresztül férkőzik a fiatalok bizalmába, majd személyes találkozóra is ráveheti az áldozatot, ami szexuális irányultságú is lehet;
- trollkodás: provokatív, tárgyhoz nem tartozó üzenetek küldése személynek vagy közösségnek, hogy az áldozatokból heves érzelmi reakciót provokáljon ki, vagy ellehetetlenítse a témáról való eszmecserét;
- mém küldése: egy személy tulajdonsága vagy megnyilvánulásából készített (leggyakrabban képi) tartalom.
A bántalmazás különböző formáiról és arról, hogyan kérhet segítséget, illetve a segítségnyújtásról külön cikkekben olvashat.
Függőségek kialakulása
Az utóbbi években sokkal több, függőségre késztető veszélyforrással kell megbirkózniuk a fiataloknak, mint a korábbi generációknak. Korábban a cigaretta, az alkohol és a nehezen hozzáférhető kábítószerek voltak ezek leginkább, mára azonban ilyen csapdáknak tekinthető a Facebook, az Instagram, a pornográf tartalmak, az online vásárlás és az internetes játékok is.
A függőségek kialakulása hajlam kérdése is: megjelenésükre annál nagyobb esély van, minél több hiánnyal (érzelem, biztonság, bizalom, szeretet) kell a gyermeknek a valós életében megküzdenie.
Lásd még: Számítógép-, okoseszköz- és internetfüggőség
A közösségi média negatív hatása
A közösségi médiában gyakran terjednek hamis képek, ideák, amelyekről a gyermekek könnyen úgy vélhetik, hogy az az elfogadott norma. Az így közvetített hamis tartalmak megfelelési kényszert ébresztenek, ami különféle pszichés veszélyeket hordozhat magában (testképzavar, depresszió, táplálkozási zavarok, testedzésfüggőség stb.).
Kapcsolódó tartalmaink:
