Digitális szülőség: okoseszközhasználat gyermekkorban

Módosítás: 2025. április 09

A mai, digitalizált világ valamilyen formában minden generáció életének szerves része, de ennek mértéke igen változó. A fiatalok már el sem tudják képzelni az életüket okoseszközök és internet nélkül. A változásokkal párhuzamosan egyre égetőbb a kérdés, hogy milyen hatással vannak az okoseszközök, a digitális világ a gyermekek egészségére. Vajon mivel tesz jobbat a szülő: ha korlátozza a digitális eszközök használatát, vagy ha engedi, hogy gyermeke számára korlátlanul elérhető legyen és teljesen természetessé váljon?

Mennyi tévénézés ártalmatlan a gyermeknek, és milyen műsorokat szabad nézniük? Nem káros-e, ha a fiatalok egész nap a közösségi médián keresztül tartják a kapcsolatot egymással és onnan szerzik be minden információjukat? Az oktatás is egyre nagyobb mértékben települ át az online térbe, mindez káros hatással a gyermek szellemi fejlődésére? Nem lesz hátrányban a gyermek a kortársaihoz képest, ha korlátozzuk számára az eszközhasználatot?

Nem létezik olyan szabályrendszer, amely minden egyes gyermekre és családra nézve ideális, de vannak nemzetközi ajánlások a digitális eszközök használatával kapcsolatban, amelyek útmutatást adhatnak a szülők számára.

A túlzott képernyőhasználat káros hatásai a gyermekekre

A képernyőhasználat túlzásba vitele káros fizikai és mentális hatással lehet a gyermekre, attól függetlenül, hogy milyen tartalmakat fogyaszt rajta.

A túl sok képernyő előtt töltött idő káros hatásai az alábbiak lehetnek:

alvászavarok;

negatív énkép és testképzavar;

egyéb tevékenységek (pl. könyvolvasás, szabadban töltött idő, hobbik) háttérbe szorulása, érdeklődési körök beszűkülése;

iskolai teljesítmény romlása;

mozgáshiányból adódó túlsúly és elhízás;

a közösségi média túlhasználatából eredő testképzavar miatt folyamatos diéta és harc a „megfelelő testsúly” elérése érdekében;

hangulati- és figyelemzavarok.

Korosztály szerint ajánlott képernyőhasználati idők

Bár a túl sok képernyő előtt töltött idő egyértelműen negatív következményekkel jár, a digitális- és okoseszközök démonizálása és teljes tiltása sem megoldás. A gyermekek fejlődésének ugyanis fontos eleme a digitális eszközökkel való ismerkedés, ráadásul a későbbi szociális beilleszkedésben vagy a munkába való elhelyezkedésben is fontos szerepet tölt be ezen eszközök használata.

Kisgyermekek számára ajánlott képernyőidők az alábbiak:

2 éves kor alatt:

egyáltalán nem ajánlott (WHO ajánlása);
a gondozó felügyelete mellett, kizárólag fejlesztő alkalmazások, játékok használata javasolt (Amerikai Gyermekpszichiátriai Társaság ajánlása);

2–5 éves kor között:

legfeljebb 1 óra (WHO ajánlása);
1 óra hétközben, 3 óra hétvégén (Amerikai Gyermekpszichiátriai Társaság ajánlása);

6 éves kor fölött: nincsen konkrét ajánlás, az egyéb tevékenységektől függően egyénileg szükséges eldönteni, hogy mennyi az egészséges képernyőhasználati idő.

Az iskolás korú gyermekek esetén a képernyő előtt töltött idő mennyiségét, de főleg a minőségét nagyon nehéz meghatározni. Ebben az életkorban ugyanis már az oktatás és tanulás közbeni képernyőhasználat is megjelenik, ami értelemszerűen nem tartozik a káros hatású képernyőhasználatok közé.

A képernyő előtt töltött idő sok esetben más tevékenységektől (pl. testmozgás, kreatív hobbik, zenélés stb.) veszi el az időt. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy ilyenkor gyermekük pontosan milyen tevékenységeket végez, és korlátozza azokat, amelyek nem az egészségét szolgálják.

Tippek a képernyő előtt töltött idő szabályozásához

Szülőként nehéz feladat eldönteni, hogy pontosan milyen módon érdemes (vagy érdemes-e) korlátozni a képernyőhasználatot. Első körben hasznos lehet párbeszédet kezdeményezni a gyermekkel arról, hogy a közösségi média és az online világ milyen szerepet játszik az életében és milyen tevékenységeket folytat rajta.

Néhány általános szabály és hasznos tanács a képernyőidő korlátozásához.

Kisebb gyermekeknél a nem nekik való tartalmak korlátozása, blokkolása; idősebb gyermekek és tinédzserek esetén viszont a cél inkább az, hogy önmaguknak állítsák fel saját szabályaikat.

Lefekvés előtt legalább fél- vagy egy órával kapcsolja ki az összes képernyőt.

Az elektronikus eszközök használatának mellőzése a családi eseményeknél vagy az étkezőasztalnál.

A házimunka, a házi feladat és egyéb teendők elvégzése mindig elsődleges legyen ,csak ezek után következzen a számítógépes játékok használata vagy a tévénézés.

Szülőként fontos megérteni, hogy a mai társadalmi normák szerint a szociális kapcsolattartás nagy részben a közösségi médiában és a virtuális világban zajlik, ezért teljes tiltásuk nagy ellenállást, titkolózást és bizalmatlanságot szül a gyermekekben.

Amennyiben a képernyő előtt töltött idő csökkentése ellenállást vált ki a gyermekéből, próbálja megérteni, hogy mi lehet ennek az oka. Esetleg úgy érzi, hogy lemarad a társaitól, vagy valamilyen eseményről? Beszéljen vele arról, van-e más mód ezen szükségleteik kielégítésére.

Ne felejtse el, hogy a digitális eszközök megfelelő használatával kapcsolatban a legjobb minta a szülő viselkedése. Járjon elöl jó példával, hiszen a gyermekek viselkedésének nagy részét a szüleik utánzása teszi ki.

Hogyan használja jól a gyermek a digitális eszközöket?

Ne feledje, hogy nem minden képernyő előtt töltött idő egyformán káros hatású, tehát nem mindegy, hogy a gyermek milyen tartalmakat fogyaszt.

A digitális eszközök előnyös használata érdekében az alábbiakat teheti.

Ismerje meg, hogy gyermeke milyen típusú tartalmakat fogyaszt az interneten – kisgyermekek esetén a káros tartalmakat érdemes blokkolni, nagyobb gyermekek esetén pedig a nem megfelelő tartalmakról való beszélgetés fontos.

Bátorítsa gyermekét az oktatási és fejlesztő alkalmazások használatára, vagy pl. olyan podcastok (hanganyagok különböző internetes felületeken) hallgatására, amelyek az érdeklődési körének megfelelőek.

Korlátozza a közösségi média használatára fordítható időt. Az ebben való passzív jelenlét káros, azonban a kortársakkal való kapcsolattartás miatt bizonyos itt eltöltött idő fontos.