A közösségi média térnyerésével párhuzamosan a pozitív és negatív hatásai is egyre inkább megmutatkoznak. Különösen aggasztó jelenség, hogy sok felhasználó irreális ideálokhoz próbálja magát hasonlítani.
Az emberiség életében újdonságnak számít, hogy szinte mindenki folyamatos hozzáféréssel rendelkezik olyan eszközökhöz, amelyekkel fotókat és videókat készíthet, majd azokat azonnal megoszthatja. Ezen eszközök ráadásul egyre fejlettebbek, így egyre több lehetőséget biztosítanak a képek manipulálására, ami torzítja a valóságot. A manipulált, retusált tartalmak állandó jelenléte hozzájárul ahhoz, hogy a külső megjelenés sokak számára felértékelődjön.
A következmények már most érzékelhetők: a folytonos összehasonlítás stresszt, önbizalomhiányt és önértékelési problémákat eredményezhet, sőt, akár testképzavar kialakulásához is vezethet. Az, hogy a valóság és a manipulált kép közötti különbséget egyre nehezebb felismerni, a mentális egészség szempontjából komoly kockázatot jelent.
Káros az összehasonlítás
A közösségi média, különösen a vizuális tartalmakra építő platformok, mint az Instagram, tele vannak manipulált, retusált, filterekkel ellátott képekkel, amelyek gyakran jelentősen eltérnek a valóságtól. Természetes, hogy mindenki olyan fotókat szeret megosztani magáról, amelyeken a lehető legelőnyösebben néz ki, így alapvetően is felesleges hétköznapi külsőnket ezekhez hasonlítanunk. Amikor pedig a valóban „hibátlan” vagy a legelőnyösebb oldalakat hangsúlyozó képekkel vetjük össze a tükörben látott önmagunkat, óhatatlanul a negatívumokra koncentrálunk. Ennek következménye sokak számára az önbecsülés csökkenése: egyre többen érzik úgy, hogy nem elég jók. Számos kutatás kimutatta, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi média felületein, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki elégedetlenség a saját külsejével kapcsolatban.
A filterek használata mellett jelentős hatása van annak is, hogy napjainkban jóval több alkalommal láthatjuk saját arcunkat, mint korábban. A közösségi média és a videóhívások révén gyakran szembesülünk arcunkkal kedvezőtlen szögből vagy megvilágításban, ami torzíthatja arányainkat. Míg a filterek célja a szépség fokozása, a kamerák sokszor ellenkező hatást váltanak ki: torzítanak, és így hozzájárulnak az önbizalom csökkenéséhez.
A jelenséghez továbbá a folyamatos összehasonlítás is hozzájárul, amelyre a közösségi média platformok ösztönöznek. A mások által bemutatott idealizált képekhez való viszonyítás állandó nyomást gyakorol, ami hosszú távon szorongást, testképzavart és önbizalomhiányt okozhat.
Komoly következmények
A közösségi média által ösztönzött állandó összehasonlítás és a torzított önkép komoly pszichés problémákhoz vezethet. Ezek a problémák gyakran összefüggnek egymással, és hosszú távon jelentős hatással lehetnek a fiatalok mentális és fizikai egészségére.
Csökkent önértékelés: a folyamatos összehasonlítás mások idealizált képeivel alááshatja az önbizalmat, és az önértékérzés csökkenéséhez vezethet.
Testképzavar: a valóságtól eltérő, idealizált képekhez való folytonos hasonlítás torzíthatja a saját test és megjelenés észlelését.
Táplálkozási zavarok: a külső megjelenés miatti nyomás étkezési rendellenességek kialakulásához vezethet, például anorexia vagy bulimia formájában.
Testedzésfüggőség: a tökéletes testkép folyamatos követése kényszeres, túlzott edzéshez vezethet, ami fizikai és pszichés problémákat okozhat.
Szorongás: a folytonos összehasonlítás és a közösségi média nyomása állandó feszültséget és szorongást idézhet elő.
Depresszió: a tartós elégedetlenség, az önbecsülés csökkenése és a társas összehasonlítás súlyos esetben depresszió kialakulásához vezethet.
A negatív hatások csökkentése
Bár gyakran a kamaszlányokra fókuszál a figyelem, a szakemberek tapasztalatai szerint a közösségi média okozta testkép- és önértékelési problémák minden korosztályban és nemnél megjelenhetnek. A megoldás kulcsa a tudatos függetlenedés a digitális platformoktól, valamint a kritikus szemlélet kialakítása.
Mit tehetünk?
Tudatos és korlátozott használat: csökkentsük a közösségi média használatát, és inkább olyan profilokat kövessünk, amelyek reális, pozitív testképet közvetítenek.
Valóság és manipuláció elkülönítése: tartsuk szem előtt, hogy a képek többsége nem teljesen valós, sokszor manipuláltak vagy beállítottak.
Tökéletesség illúziója: fogadjuk el, hogy senki sem néz ki állandóan tökéletesen, és a filter nélküli képek is torzíthatnak.
Önelfogadás: tanuljuk meg értékelni a saját tökéletlenségeinket, hiszen a gyorsan változó és irreális szépségideáloknak lehetetlen megfelelni.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Fontos időben felismerni, ha a közösségi média negatív hatásai problémát okoznak. Érdemes szakemberhez (pszichiáter vagy pszichológus) fordulni, ha a testképpel vagy az önértékeléssel kapcsolatos aggodalmak tartóssá válnak; ha az étkezési szokásokban jelentős változások történnek; túlzott testedzés esetén; vagy ha szorongás, depresszió tünetei jelennek meg. Az orvosi vagy pszichológiai konzultáció segíthet abban, hogy megfelelő támogatást kapjunk, megelőzzük a krónikus problémák kialakulását, és megtanuljuk kezelni a digitális világ hatásait.
Ajánlott tartalom:
Digitális szülőség: az okoseszköz-használat szabályai gyermekkorban
Közösségi médiával összefüggő mentális problémák
Lájkok, követőszám és mentális egészség
Egészségkárosodást okozó kihívásos trendek
