A közösségi média használata sok előnnyel járhat, ugyanakkor komoly kockázatot is hordozhat a mentális egészség szempontjából.
Sokan azért használják ezeket a felületeket, mert úgy érzik, így kevésbé lesznek magányosak, könnyebben találhatnak közösséget, és szorosabb kapcsolatokat alakíthatnak ki. A kutatások azonban arra utalnak, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi oldalakon, annál inkább felerősödhet a magány érzése, és növekedhet a mentális problémák – például a szorongás vagy a depresszió – kialakulásának kockázata.
Depresszió és szorongás
A valós emberi kapcsolatok hiánya és a fizikai közelség nélküli életmód növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát. A depresszió a hangulatzavarok egyik formája. Jellemző tünete az öröm és lelkesedés elvesztése, az önbizalom csökkenése, a tartós szomorúság vagy reményvesztettség érzése. Gyakran együtt jár az érdeklődés, a motiváció és az energia hiányával, valamint a gondolkodás lassulásával is. Kutatások szerint a túlzott közösségimédia-használat összefüggésbe hozható a depresszióval és az alacsonyabb életelégedettséggel.
A közösségi oldalakon megjelenő, gyakran irreálisan pozitív tartalmak fokozhatják a stresszt, és növelhetik a szorongás kialakulásának esélyét. A szorongás természetes emberi reakció a mindennapi stresszhelyzetekre, azonban ha tartóssá válik, és aránytalanul erősen jelentkezik, az már mentális problémára utalhat. A szorongás jellemző tünetei közé tartozik a nyugtalanság, a feszültség, a túlzott aggódás, valamint a koncentráció nehézsége. Gyakran testi tünetek is kísérhetik, például szapora szívverés, izzadás, remegés vagy alvászavarok. A túlzott közösségimédia-használat erősítheti ezeket a tüneteket, hiszen az állandó összehasonlítás, a kimaradástól való félelem (FOMO), valamint a folyamatos online jelenlét fokozhatja a bizonytalanság és a nyugtalanság érzését.
Technológiafüggőség
A technológiai- vagy közösségimédia-függőség sok tekintetben hasonlóan működik, mint a fizikai szerek által kiváltott szenvedélybetegségek. Az internet és a digitális eszközök használata azonban a mindennapok szerves részévé vált: munkához, tanuláshoz, kapcsolattartáshoz szinte elengedhetetlen. Emiatt nehéz felismerni, mikor lépi át a határt a „normális” használat, és mikor válik függőséggé.
Közösségimédia-függőségről akkor beszélhetünk, ha a túlzott használat már akadályozza a mindennapi életvitelt, háttérbe szorítja a valós emberi kapcsolatokat, és negatív hatással van a mentális egészségre.
Lásd még: Számítógép-, okoseszköz- és internetfüggőség
Cyberbullying (online zaklatás)
A zaklatás (bullying) egyik leggyakoribb terepe ma már az internet. A cyberbullying esetében a zaklatók sokszor arc és név nélkül támadnak, így az áldozat számára különösen nehéz megküzdeni a helyzettel. A közösségi médián kívül bármilyen digitális felületen vagy eszközön megjelenhet.
A zaklatás nemcsak az elszenvedőre gyakorol súlyos rövid és hosszú távú hatást, hanem az elkövetőre és a szemlélőkre is. Azok, akik végignézik, de nem tudnak, nem mernek vagy nem akarnak beavatkozni, szintén pszichés terhet élhetnek át.
Az elmúlt években a cyberbullying egyre elterjedtebbé vált. Idetartoznak például a bosszúpornó esetei, a mesterséges intelligencia segítségével, mások képeinek felhasználásával készült hamis fotók és videók, valamint az online identitás eltulajdonítása. Ezek a formák különösen veszélyesek, mert gyorsan terjednek, és sokszor nehéz őket teljesen eltüntetni az internetről.
Lásd még: Bántalmazás: van segítség!, Erőszak a közösségi médiában
FOMO
A FOMO (angolul Fear of Missing Out, vagyis „félelem attól, hogy kimaradunk valamiből”) az emberi természet egyik alapvető vágyára, a kapcsolódás és a közösséghez tartozás igényére épít. A közösségi média ezt az érzést erősen felerősíti: azt a benyomást kelti, mintha minden fontos dolog ott történne, és aki nincs jelen, az lemarad.
Ez a félelem könnyen hozzájárulhat a közösségimédia-függőség kialakulásához, hiszen a felhasználók gyakran „ott ragadnak” a felületen, nehogy kimaradjanak valamiből. A FOMO hosszú távon szorongást, elégedetlenséget és a valós kapcsolatok háttérbe szorulását is okozhatja.
Kockázatos viselkedések normalizálása
Az interneten látott példák sokszor követendő mintaként jelennek meg, különösen a fiatalok számára. Ez azonban komoly veszélyeket rejt magában. A különféle online kihívások (challenge-ek) a legkirívóbb példák: gyakran veszélyes vagy egészségtelen viselkedést népszerűsítenek, amelyek súlyos következményekkel járhatnak.
Nemcsak a kihívások, hanem egyes influenszerek mindennapi szokásainak utánzása is kockázatos lehet. Ha például valaki egészségtelen életmódot, szélsőséges diétát, túlzott alkoholfogyasztást vagy felelőtlen viselkedést mutat be, a követők könnyen úgy érezhetik, hogy ez „normális” vagy elfogadható. Ez a jelenség hosszú távon a kockázatos viselkedés társadalmi elfogadásához, normalizálásához vezethet.
Romló testkép
Különösen a képközpontú platformok, például az Instagram, gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a felhasználók testképére. Ennek oka, hogy a közzétett fotók nagy része nem tükrözi a valóságot: sokszor gondosan válogatott, beállított vagy retusált felvételek kerülnek a nyilvánosság elé.
Az emberekben természetes módon jelen van a másokkal való összehasonlítás igénye, ám ez a közösségi médiában könnyen torz képet adhat. Az irreális elvárásokhoz való méricskélés rontja az önbizalmat, és hozzájárulhat a szorongás, a depresszió vagy a testképzavar kialakulásához.
Csökkenő produktivitás
A közösségi média tudatosan úgy van felépítve, hogy a felhasználók minél hosszabb ideig a felületen maradjanak. A végtelen posztfolyam és a folyamatosan érkező új tartalmak miatt nehéz „kiszállni”, és visszatérni a való élet feladataihoz.
Az állandó értesítések és üzenetek tovább rontják a koncentrációs képességet. Emellett a rövid, gyorsan fogyasztható tartalmakhoz való hozzászokás miatt egyre nehezebb tartósan figyelmet fordítani komolyabb feladatokra vagy tevékenységekre. Ez a jelenség a mindennapi élet számos területére hatással van: akadályozhatja a munkát, a tanulást, de még a kikapcsolódást is.
Nem megfelelő tartalmaknak való kitettség
Az interneten megjelenő tartalmak nagy része nem megbízhatóan ellenőrzött vagy hitelesített. A fake news, vagyis a hamis hírek és félrevezető információk világában az átlagos felhasználónak nehéz megkülönböztetni a hiteles forrásokat a valótlan tartalmaktól. Ez komoly kockázatot jelenthet, hiszen a téves információk alapján sokan rossz döntéseket hozhatnak – akár pénzügyi, akár egészségügyi kérdésekben.
Az interneten ráadásul olyan tartalmak is könnyen elérhetők, amelyek kifejezetten károsak. A gyűlöletkeltő anyagok szorongást és agressziót válthatnak ki, sőt a közösségek működésére is romboló hatással lehetnek. A szexuális tartalmak elérhetősége különösen nagy veszélyt jelent a gyermekek számára, akik sokszor akadály nélkül találkozhatnak ilyen anyagokkal. Bár ezek szűrésére már léteznek kezdeményezések, a probléma továbbra is jelentős.
Alvászavarok
A közösségi média végtelen követésére fejlesztett alkalmazások, a FOMO jelensége és az állandó kapcsolatban maradás igénye könnyen késői lefekvéshez és éjszakai képernyőhasználathoz vezethet. A képernyőhasználat önmagában is rontja az alvás minőségét, mivel gátolja a melatonin termelődését, ami az alváshoz elengedhetetlen. Emellett a túlzott közösségimédia-használat folyamatos mentális stimulációt okoz, ami a szorongás és más mentális egészségi problémák révén tovább fokozza az alvászavarok kialakulásának kockázatát.
Lásd még: Alváshiány gyermekkorban, Egészséges alvási szokások
Csökkent fizikai aktivitás
Az egészségmegőrzés elengedhetetlen része az aktív életmód, a mozgás. A közösségi média használata azonban passzivitásra ösztönöz, rengeteg időt felemészt, amelyet többek között éppen a sporttól, az aktivitástól vesz el. A csökkent fizikai aktivitás negatív hatással van a fizikai és mentális egészségre egyaránt.
Lásd még: Mozgáshiány a digitális világban: hogyan állítsuk vissza az egyensúlyt?
Társadalmi elszigetelődés
Bár a közösségi oldalak elsődleges célja a kapcsolattartás és kapcsolatépítés, mégis minél többet használja valaki, annál magányosabb lehet. Ezek a platformok nem helyettesíthetik a valós, fizikai emberi kapcsolatokat. A rajtuk eltöltött idő a kapcsolódások hamis illúzióját teremti meg, emiatt a felhasználó hanyagolja a családját, barátait is, míg végül elszigetelődik. Ennek komoly következményei lehetnek a mentális egészségre és a társas életre egyaránt.
Lásd még: Szociális izoláció és magány, Szociális izoláció és magány serdülőkorban
Ajánlott tartalom:
Egészséges digitális szokások: útmutató a kiegyensúlyozott online jelenléthez
Digitális szülőség: okoseszköz-használat gyermekkorban
