egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


A dohányzás súlyos egészségkárosító viselkedés, a leg­főbb megelőzhető halálok a világon és Magyarországon is. Több áldozatot szed, mint az alkohol, a kábítószerek, a fertőzések, a tűzesetek és bűnügyek együttvéve.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön napjainkban mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen, és a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság Eurobarometer felmérésének adatai szerint 2017-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 27 százaléka dohányzott, hasonlóan az Európai Unió tagállami átlagához (26 százalék).

 

A dohányzás káros hatásai

A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik azoknak a vegyületeknek, amelyek a dohányosok szervezetébe jutnak a cigarettázás során. Egy szál cigarettában körülbelül 4000 különböző vegyület található, amelyeknek csak egyike a függőség kialakulásáért felelős nikotin.

 

A dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, angina pectoris, szívinfarktus, stroke), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi rák, gégerák, nyelőcsőrák és húgyhólyagrák), valamint a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) kockázata. A rendszeresen napi húsz szál cigarettát elszívók körében 15-ször gyakrabban fordul elő a tüdőrák, és 12-szer gyakrabban a COPD, mint a nemdohányzóknál.

 

A dohányzás növeli a csontritkulás és különböző szemészeti megbetegedések – például a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció – kialakulásának kockázatát is. A dohányzó emberek vérének alacsony oxigénszintje megváltoztatja a daganatsejtek szaporodási ütemét, ezért azok a gyógyszerek, amelyek éppen a daganatsejtek szaporodásának gátlását szolgálják, nem képesek kifejteni a kellő hatást. Emiatt a dohányzás rontja a daganatos betegek gyógykezelésének hatékonyságát is.

 

A dohányzók körében sűrűbben alakul ki meddőség nőknél és férfiaknál egyaránt. A várandós anyák dohányzása nemcsak saját egészségüket, de a magzatuk életkilátásait is rontja, és hatása egy generációval később is észlelhető (lásd még: káros szenvedélyek elhagyása családtervezéskor).

 

A passzív dohányzás is károsítja az egészséget. A dohányfüst nem pusztán kellemetlen és zavaró a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. Ennek súlyosságát bizonyítja, hogy az évente világszerte a dohányzáshoz köthető 8 millió halálesetből kb. 1 millió a passzív dohányzás okozta ártalmak miatti halálozás. A környezeti dohányfüst ártalmait a dohányos által kifújt, illetve a szívások szünetében keletkező mellékfüst képezi. Ennek azonnali hatásaként fejfájás, könnyezés, az orrnyálkahártya irritációja, köhögés és hányinger jelentkezhet. A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása pedig megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal.

 

A cigarettázás, pipázás és szivarozás mellett a napjainkban egyre nagyobb teret hódító e-cigaretta és alternatív dohánytermékek használata szintén számos egészségkárosító hatással jár. A hagyományos cigarettát fogyasztók aránya 2009 óta ugyan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, az e-cigarettát ki­próbálóké viszont az utóbbi években folyamatosan növekszik, ami aggodalomra ad okot.

 

Nikotinfüggőség

A dohányzók 90 százaléka 23 éves kora előtt kezdi meg a rendszeres dohányzást. A serdülők rászokási hajlamát egyaránt befolyásolja a felnőttek vélekedése a dohányzásról, a dohánytermékekhez való hozzáférés lehetősége és a kortárs kapcsolati hatások. A dohányosok kétharmada foglalkozott már a leszokás kérdésével, mintegy fele próbálkozott vele, de saját erőből csak mintegy 3-5 százaléknak sikerül hosszú távon a dohányzás teljes mellőzése.

 

Ennek elsődleges oka az, hogy a dohányzás komoly függőséget (addikció) alakít ki. A cigaretta egyik összetevője, a nikotin ugyanazon agyi folyamatokon keresztül fejti ki a hatását, mint a tudatmódosító szerek, így megvonása élettani megvonási tüneteket idézhet elő. Ingerlékenység, türelmetlenség, álmatlanság, depresszív hangulat, fokozott étvágy vagy szomjúságérzés jelentkezhet, és csökkenhet a koncentrálóképesség.

 

Míg a dohányosoknak csak 5-7 százaléka számít könnyű, azaz nem függő dohányosnak (legfeljebb öt szál cigarettát szív el egy nap), addig a túlnyomó többségre a nagymértékű függőség jellemző. Az egyszeri használatból a függőségbe való átmenet a dohányzás esetében a legmagasabb arányú a kábítószerek és az alkohol használatához viszonyítva.

 

A WHO meghatározása szerint nikotinfüggőség akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül legalább három megfigyelhető a megelőző 12 hónap során:

 

  • erős dohányzás iránti vágy,
  • kontroll nélküli dohányfogyasztás,
  • csökkent dohányfogyasztás esetén megvonási tünetek,
  • a nyilvánvaló káros hatások ellenére is folyamatos dohányfogyasztás,
  • a dohányzás más tevékenységek elé helyezése,
  • magas tolerancia (a hozzászokás miatt a kis mennyiség nem éri el a kívánt hatást),
  • nikotinmegvonási tünetek.

 

Leszokással kapcsolatos tévhitek

Sok dohányos tart attól, hogy elhízik, ha leteszi a cigarettát. A nikotin – a dohányzás során a szervezetbe jutó dohányalkaloida – bizonyos értelemben véve valóban felgyorsítja az anyagcserét. Mivel a leszokást követően nem kerül be a szervezetbe az anyagcserét gyorsító nikotin, a felvett táplálék jobban hasznosul, ami két-három kilogrammnyi hízást eredményezhet. Emellett a cigarettázás rítusa – a cigarettásdoboz elővétele, a cigaretta kivétele, meggyújtása, mások megkínálása –meghatározó elem a dohányos számára. Ha ennek hiányát édességek vagy rágcsálnivalók fogyasztásával pótolja, akár öt-tíz kilónyi súlyfelesleg is keletkezhet. A cigaretta letételét követően felszedett súlytöbblet testmozgással és az étrend tudatos módosításával rendezhető. A leszokást követően az anyagcsere körülbelül egy év elteltével tér vissza az élettani szintjére.

 

Számos dohányos azért nem szánja rá magát a leszokásra, mert úgy véli, a cigaretta segít oldani és felköhögni a váladékot. Egyes dohányosoknál a több évtizednyi cigarettázás következtében váladékfelszaporodással, köhögéssel, köpetürítéssel és nehézlégzéssel járó idült hörgőhurut (krónikus bronchitis) alakul ki. A betegség velejárójaként reggelente a beteg erőltetett köhögés, krákogás során kénytelen kiüríteni az éjszaka felgyülemlett váladékot. A váladék oldására cigarettázás helyett megfelelő váladékoldó gyógyszerek szedése, bőséges folyadékfogyasztás és rehabilitációs gyógytorna gyakorlatok végzése, megfelelő légzéstechnika ajánlott.

 

A leszokás módja

A dohányzásról való leszokás kezdetben számos nehézséggel jár, de megértő családi és baráti háttér mellett, szakember irányításával, viselkedésterápia (lásd pszichoterápia) és szükség esetén gyógyszeres támogatás alkalmazásával a megvonási tünetek két-három hónap elteltével megszűnnek. Esetenként családterápiára is szükség lehet annak érdekében, hogy a hozzátartozókban tudatosuljon, milyen próbatételen megy keresztül a leszokni vágyó személy.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a dohányos családtag nem akaratgyenge, hanem függőségben szenved, és segítségre van szüksége. A leszokási próbálkozások sikertelensége nem szégyellnivaló kudarc, hanem a folyamat velejárója. Komoly függőségtől kell megszabadulni, ami nem biztos, hogy első próbálkozásra sikerül (lásd még: Függőségkezelés). A tapasztalatok szerint jóval nagyobb a leszokás sikerének esélye a második, illetve harmadik próbálkozás alkalmával. A dohányzók többsége nem vesz igénybe külső segítséget a leszokáshoz, holott hozzájuk képest a különböző leszokást támogató programok résztvevői körében a siker esélye akár ötszörös lehet.

 

A segítségnyújtás színterei

A dohányzás idült függőségi betegség, amelynek gyógykezelése tartós, részben a motiváció erősítéséből, részben a viselkedés megváltoztatásából álló viselkedésterápiát jelent a dohányfüggőség csökkentése és a dohányzás abbahagyása céljából. A dohányzásról való leszokás támogatása elsősorban egészségügyi feladat, többsíkú, egymást erősítő, különböző elemekből álló folyamat összessége.

 

Aki eldöntötte, hogy akár egyedül, akár csoportosan leszokik a cigarettáról, segítséget kaphat.

 

A leszokástámogatás első lépése az ún. minimálintervenció, amely az alapellátás (háziorvosi rendelés), de azon túlmenően bármely orvos–beteg találkozás során megvalósulhat. A módszer alkalmas a dohányzás tényének azonosítására és az alapszintű tanácsadásra. Már egy-egy rövid beszélgetés is megerősítheti a dohányos ember leszokási motivációját. Ha nem is dönt rögtön arról, hogy abbahagyja a dohányzást, előbb-utóbb megérik a gondolat, és akár egy heveny légúti fertőzés vagy egyszerű meghűlés hatására is tovább erősödhet benne az elhatározás.

 

Amennyiben a dohányos kellően motivált a leszokásra, a további teendőket a leszokást támogató szakemberrel közösen határozzák meg. A tüdőgondozók bázisán 2013-ban létrehozott akkreditált leszokástámogatási tanácsadást végző centrumok országos hálózata csoportos leszoktató programot működtet.

 

A függőséggel való megküzdés könnyebb, ha a sorstársak megoszthatják egymással a tapasztalataikat, és pozitív példákat láthatnak maguk körül.

 

Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:

http://www.leszokastamogatas.hu

Zöldszám: 06-80-44-20-44

 

Kapcsolódó téma: Minimálintervenció a leszokástámogatásban

 

A leszokás kedvező élettani hatásai

A leszokást követően változó mértékben és idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. A dohányzás abbahagyását követően 24 óra múlva már megkezdődik a hörgők regenerációja, 72 óra után érezhetően könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje 5 év, és 10-15 év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát.

 

Annak, aki évtizedek óta dohányzott, különösen jótékony hatású a leszokás. A káros folyamatok megállíthatók, és igazi felszabadulást élhet meg az, aki ezt megteszi.

 


 

Jogszabályi háttér

 

 

KULCSSZAVAK
nikotin  |   cigaretta  |   dohányfüst  |   függőség  |   addikció  |   kábítószer  |   leszokás  |   megvonási tünet  |   anyagcsere  |   köhögés  |   minimálintervenció

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít