A tartósan meleg időszak életkortól függetlenül az egészségesek szervezetét is megviseli, de a krónikus betegek veszélyeztetettsége nagyobb mértékben nő meg. A magas hőmérséklet által előidézett kórképek kezelésénél legfontosabb teendő a test hűtése, valamint a folyadék- és sópótlás.
A hőség okozta környezeti stressz a vérkeringés és a perifériás erek túlzott igénybevételéhez vezethet, ami elsősorban a kardiovaszkuláris (szívet érintő) és pulmonális (tüdővel kapcsolatos) betegségekre, illetve a cukorbetegségre van kedvezőtlen hatással.
Globális felmelegedés
A klímaváltozás következtében egyre többször alakul ki a Föld egyes pontjain extrém magas hőmérséklet, melyek időtartama egyre hosszabbodik. Vizsgálatok igazolták, hogy ilyen időszakokban növekszik a kórházi felvételek és a halálozások száma, különösen a városi lakosság körében az intenzívebb hőségszigetek kialakulása miatt. Szervezetünk általában 3–12 nap alatt alkalmazkodik a nagy meleghez, de az alkalmazkodást több tényező – pl. betegség, életkor – gátolhatja.
A felmelegedés a 21. század súlyos környezeti és egészségügyi problémája. Hazánkban a 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok szerint jelenleg az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfontosabb egészségi kockázatot. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) 2005-ben dolgozta ki a hőségriasztást, melyet ma utódja, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ad ki: ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot, akkor széles körben figyelmeztetik a veszélyre a lakosságot, az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint az érintett hatóságokat.
A hőség hatása a krónikus betegségekre
A hőhullámokkal szemben a leginkább veszélyeztetettek az alábbi krónikus betegségekben szenvedők:
- szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, szívritmuszavarok);
- krónikus légzőszervi betegségek (pl. COPD, asztma);
- 1-es típusú és 2-es típusú cukorbetegség;
- vesebetegségek (pl. veseelégtelenség, vesekövesség);
- mentális betegségek (pl. demencia, Alzheimer-kór);
- alkoholbetegség;
- túlsúly és elhízás.
Szívbetegségek
A statisztikák szerint a szívbetegségből (keringési, szív- és érrendszeri betegségből) eredő halálozás gyakoribb a különösen meleg napokon. A túlzott meleg ugyanis növeli a szív munkáját (például az értágulással történő hűtés miatt), ami a szokásosnál megterhelőbb a szervezet számára. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés is fennáll, vagyis a szívkoszorúerek nem jól átjárhatók, így a szív könnyebben oxigénhiányos állapotba kerülhet. A szív nagyobb terhelését jelezheti gyengeség, fáradékonyság, a szabálytalan és erős szívdobogásérzés, szapora pulzus; szívbillentyű-probléma esetén a fokozódó ödémahajlam, nehézlégzés.
A meleg a vér sűrűségét is növeli, különösen, ha a beteg sokat izzad, de nem iszik elég folyadékot. A vér sűrűségének növekedése a véralvadás valószínűségét megnöveli, ami fokozza a vérrögképződés kockázatát. Kánikulában gyakoriak a vérnyomásproblémák is. A meleg csökkenti a vérnyomást, vérnyomás-ingadozást okozhat, illetve felerősítheti a gyógyszerek hatását.
A fenti tünetek esetén, illetve ha a pulzus minden nyilvánvaló ok nélkül napokon keresztül szapora (nyugalmi állapotban 90-nél több, lásd még: Tachycardia), akkor mielőbb kardiológushoz kell fordulni. Érdemes a vérnyomást gyakrabban mérni, és probléma esetén a kezelőorvossal megbeszélni, hogy szükséges-e változtatni a gyógyszer adagolásán.
Krónikus légzőszervi betegségek
A magas hőmérséklet és a légszennyezés kombinált hatása különösen a légúti betegségek kialakulására és lefolyására van kedvezőtlen hatással. Nagy hőségben a tüdő teljes kapacitással működik, a tüdőn át pedig intenzíven párolog a víz, illetve zajlik az anyagcseretermékek cseréje, ezért ilyenkor súlyosbodnak a bronchitissel (hörgőgyulladással) járó betegségek és az asztma is.
Magas légszennyezettségi értéket mutató napokon fontos, hogy a légzőszervi betegségekben szenvedők minimalizálják a szabadban töltött idő hosszát, illetve célszerű maszkot is viselniük.
Cukorbetegség
A forró nyári napokon az inzulinnal kezelt és az egyéb gyógyszeres kezelésben részesülő cukorbetegeknek is fokozottan óvatosnak kell lenniük. Számukra különösen fontos a kellő mértékű folyadékbevitel, mert a kiszáradás hatással van a cukoranyagcserére. A folyadéknak szénhidrát-, koffein- és alkoholmentesnek kell lennie, mert ezek az anyagok vízhajtó hatásuk miatt megemelhetik a vércukorszintet.
Fontos a vércukorszint gyakoribb ellenőrzése, mert nagy melegben a szervezet több energiát fordít a test hűtésére, így gyakoribb a hirtelen vércukoresés (hypoglicaemia), mint a hűvösebb időjárás esetén.
A cukorbetegeknek egyes gyógyszerek szedése esetén kerülniük kell a napozást (vannak olyan készítmények is, amelyek mellett kifejezetten tilos), mert az összetevők napfénnyel szembeni túlérzékenységet okozhatnak (napallergia). Lassabban gyógyul a leégett bőr is, illetve a leégés okozta stressz hatására megnő a glükózszint. A napsütést a déli órákban feltétlenül kerülni kell, és elengedhetetlen a napkrém használata.
A magas hőmérséklet a szervezet inzulinfelhasználását is megváltoztathatja, ezért a vércukorszint gyakoribb mérésére van szükség.
A nyári hőségben fokozott veszélyt jelenthet a nyitott lábbelik viselése, mert a leromlott vérellátás miatt az apró sérülések is könnyen elfertőződhetnek, fekélyeket okozhatnak, melyek nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyulnak. Ennek elkerülése érdekében a cukorbetegeknek nagyon óvatosnak kell lenniük pl. kavicsos terepen, ahol a láb vagy a talp sérülhet.
30 fok feletti hőmérséklet esetén a gyógyszerek tárolására is figyelni kell: érdemes hűtőtáskát használni, ha valaki hosszabb ideig tartózkodik a szabadban.
Vesebetegségek
A hőséggel járó stressz a vesefunkciók fokozatos romlásával járhat, ami különösen veszélyes csökkent veseműködés esetén, mert a kiszáradás következtében felbomlik a víz- és az elektrolitháztartás egyensúlya. A vizsgálatok szerint az extrém hőség idején megemelkedik a súlyos vesebetegek halálozási kockázata is.
A vesebetegeknek arra is figyelniük kell, hogy a túl sok folyadék (napi több liter víz) kivezetése is megterhelheti a vesét, ezért nagy hőségben is csak kissé kell emelni a megszokott vízfogyasztást.
Mentális betegségek
A demenciában vagy egyéb mentális betegségben szenvedők memóriazavaraik miatt nem tudnak magukról kellően gondoskodni, ami veszélyesebbé teheti számukra a meleg időszakokat. A környezetükben lévőknek figyelniük kell arra, nehogy kiszáradjanak, mert sokszor nem éreznek szomjúságot, és elfelejtenek inni, illetve szedhetnek olyan gyógyszereket, melyek fokozzák a kiszáradást. Az öltözködésüket is ellenőrizni kell, mert gyakran nem megfelelő ruhát választanak: túl melegen öltöznek fel, vagy túl szoros ruhadarabokat viselnek (pl. zokni), ami elszoríthatja az ereket, és akadályozza a test természetes hűtését.
Túlzott alkoholfogyasztás
Az alkoholnak értágító hatásai is vannak, mellyel megnő az esélye, hogy a szervezet nem tudja hatékonyan szabályozni a testhőmérsékletet, így fennáll a túlhevülés veszélye, másrészt vízhajtóként is működik, ami különösen kiszáradásközeli állapotban lehet veszélyes.
Ezért a szervezet folyadékszükségletét nem lehet alkohollal pótolni, a fogyasztással csak nő a kiszáradás veszélye. Ha kánikulában mégis alkoholt fogyaszt, akkor mellé legalább kétszer annyi vizet kell inni.
Túlsúly és elhízás
A túlsúly közvetve járul hozzá a szervezet nagyobb sérülékenységéhez. A feleslegben lévő zsírréteg természetes szigetelőanyagként működik, ami télen előnyt, nyáron viszont hátrányt jelent. A zsírtöbblet megnehezíti a hő elosztását a szervezet számára; a túlsúlyosok szívének többet kell dolgoznia ahhoz, hogy keringesse a vért a nagy melegben. Az elégtelen keringés akár ájulást is okozhat, illetve erőteljesebb izzadásra készteti a szervezetet, melynek hatására több vizet és sót veszít.
Ajánlott tartalmak:
