Munka és magánélet egyensúlya

Az ember természetes igénye és az egészséges életmód feltétele a munka és a magánélet összeegyeztetése. Egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha az egyén elégedett munkahelyi és családi szerepével egyaránt, és a feladataira megfelelő időt tud fordítani.

 

Ha a munka rendszeresen a magánélet rovására megy, vagy fordítva: a magánéleti teendők elveszik az energiát a munkától, az hosszú távon veszélybe sodorhatja a karriert és a testi-lelki egészséget is.

 

A munka és magánélet közötti egyensúly megteremtése a nőket kiemelten érinti, mert a munka mellett általában ők vállalnak nagyobb részt a családi feladatok ellátásában, a gyermeknevelésben, a beteg családtagok ápolásában. Az utóbbi években azonban hazánkban is fokozatosan változik a férfiak helyzete: bár legfőbb feladatuk továbbra is a család anyagi hátterének biztosítása, elvárás feléjük az apaságban – a nevelésben, a gyermek(ek) ellátásának mindennapi feladatában – való aktív részvétel is.

 

A munka és a magánélet harmonizálása

A kutatások szerint azok az alkalmazottak teljesítenek jobban a munkahelyükön, akiket nem pénzzel vagy béren kívüli juttatásokkal (uszodabérlet, üdülési csekk stb.) ösztönöznek, hanem akik rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak. Fontos tényező a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot és a stresszkezelés egyéni módjainak kialakítása is, amit egyrészt a szabadidős tevékenységek, másrészt a munkahelyi légkör is meghatároz.

 

A munka és a magánélet harmonizálása az alábbi előnyökkel jár az egyén számára:

 

  • fejleszti az életminőséget és az egyéni jóllétet, boldogságot;
  • segíti a képességek kibontakoztatását;
  • a családi életben serkenti egy új modell kialakítását, amelyben a kötelezettségek méltányosan oszlanak meg;
  • csökkenti a stresszt és a munkával kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát.

 

A munkáltató számára is számos előnnyel jár a családi kötelezettségeket tiszteletben tartó, toleráns légkört teremtő munkahely kialakítása, mivel:

 

  • vonzó az alkalmazottak számára, ami növeli a vállalat versenyképességét;
  • csökkentheti a fluktuációt (a felmondások és új alkalmazottak felvételének gyakoriságát);
  • kevesebb a betegség miatti távol maradás;
  • nő az alkalmazottak motivációja, ezzel a munkavégzés hatékonysága is.

 

A munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása

A stressz természetes emberi válasz a kihívást jelentő vagy veszélyes helyzetekre. Kismértékű stressz – például a szoros határidő – még hasznos is lehet, mert fokozott energiához és termelékenységhez vezethet. A hosszú ideig tartó vagy túl nagy nyomás azonban fizikailag és mentálisan is megerőltető. A hosszabb ideje fennálló, krónikus stressz miatt kialakuló érzelmi kimerültség negatívan befolyásolja a teljesítményt és a családi kapcsolatokat is.

 

A munka és a magánélet egyensúlyának felborulása az egyénre (munkavállalóra) és a munkáltatójára nézve is hátrányos. Az egyén számára azért, mert romlik a fizikai, szellemi és lelki állapota, elvesztheti a motivációját (láas még: kiégésburnout). A munkáltató szempontjából pedig azért, mert nő a munkahelyi stressz, gyengül a dolgozói elköteleződés, ezáltal romlik az eredményesség.

 

A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése állami szinten

A munka és magánélet egyensúlyának megteremtése nemcsak a munkavállalóknak, hanem a vállalatoknak és a társadalom egészének is nagy kihívást jelent. Ha a munkahelyi kötelezettségek lehetővé teszik a harmonikus életvezetést, az bátorítólag hat többek között a gyermekvállalásra is. Ily módon a munka és magánélet egyensúlya – több európai országhoz hasonlóan – hazánkban is a családbarát politika eszköze.

 

Az Európai Unió Tanácsa 2019 júniusában fogadta el a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet, amelynek legfőbb célja, hogy a szülők és a gondozást végzők ne kényszerüljenek a családi élet és a karrier közti választásra.

 

Az irányelv főbb céljai:

 

  • növekedjen és javuljon a nők részvétele és helyzete a munkaerőpiacon;
  • bővüljön a családi szabadságok és rugalmas munkafeltételek lehetősége a férfiak körében;
  • a munkavállalók szabadságra mehessenek a rászoruló hozzátartozóik ápolása-gondozása céljából.

 

Javaslatok az egyensúly javítására

Időgazdálkodás: gondolja végig életének prioritásait, és összpontosítson a kulcsfeladatokra, az igazán fontos dolgokra. Tekintse át egy tipikus hét feladatait, és próbálja meg csökkenteni az időveszteséget (pl. vásároljon online, csökkentse ingázását, kerülje a közösségi média túlzott használatát, mondja le a nem fontos találkozókat stb.).

 

Határok meghúzása: határozza meg pontosan a munkaidejét, és szabadidőben ne foglalkozzon munkahelyi problémákkal, feladatokkal. Ne vigye haza a munkáját, otthon ne olvassa az irodai levelezését, kapcsolja ki a céges telefont, és lehetőleg hagyja az irodában a munkahelyi feszültséget is.

 

Regenerálódás: szánjon időt a regenerálódásra, akkor könnyebben veszi az akadályokat. A pihenőidő fontos a sikerhez, ezért rendszeresen szánjon időt arra, ami kikapcsolja, olvasásra, sportolásra, kirándulásra vagy akár a semmittevésre. Lásd még: Miért jó aktívan pihenni?

 

Munka élvezete: időnként minden munka fárasztó vagy stresszes, de ezt könnyebb elviselni, ha szereti a munkáját. Ha rosszul érzi magát a munkahelyén, fontolja meg a munkahely-változtatást. Érdemes belevágni a tanulásba is, ami frissen tartja az elmét, és előrelendítheti a karrierjét is.

 

Pénzügyek átgondolása: kutatások azt mutatják, hogy ha az alapvető szükségletek kielégülnek, a magasabb jövedelem nem feltétlenül vezet boldogsághoz. Boldog lehet új autó nélkül is vagy egy olcsóbb otthonban – mindezekért a szabadidős élmények kárpótolják.

 

Kapcsolatok ápolása: a jó kapcsolatok segítenek megbirkózni a stresszel, de ezek kialakításához idő szükséges. Ha van rá mód, részesítse előnyben a családjával, barátaival, szeretteivel töltött időt a túlmunkával szemben.

 

Sport, egészségmegőrzés: a testmozgásra nemcsak a testünknek van szüksége, hanem segít mentálisan is felfrissülni: a rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót.

 

Emellett fontos az egészséges életmód: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése.

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

Anyék védelme a munkába való visszatérésig

Munkahelyi egészségvédelem

Boldogság és egészség

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk