A munkahelyi egészségfejlesztés keretein belül a munkáltatók aktívan segíthetik munkavállalóikat az egészségesebb életmód elérésében, és támogathatják a krónikus beteg kollégákat a munkahelyen maradásban és betegségük rosszabbodásának megelőzésében.
Ez, a jelenleg hatályos szabályozás szerint, nagyrészt túlmutat a munkavállalók és a munkáltatók munkavédelmi és biztonsági jogszabályi kötelezettségein. Az egészség megőrzése érdekében társadalmilag is fontos a munkáltatók és munkavállalók együttműködése, hiszen ezáltal kevesebb a munkahelyi hiányzás és hatékonyabb a munkavégzés.
A munkavállaló egyénileg is tehet munkahelyi egészségéért, azonban még hasznosabb, ha a munkáltató szervezeti szintű változtatásokat érvényesít az összes alkalmazottja egészsége érdekében.
A munkahelyi egészségfejlesztés fő területei:
- táplálkozás,
- fizikai aktivitás,
- ergonómia,
- mentális egészség és jóllét,
- munka utáni regenerálódás,
- közösségi szellem és légkör,
- dohányzásról való leszokás támogatása és a túlzott alkoholfogyasztás mérséklése.
Táplálkozás
Az egészséges étkezés megtervezésekor már néhány alapelv követése fontos lépéseket jelent a pozitív változás érdekében.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- a munkahelyi büfében vagy menzán legyen többféle választási lehetőség az egészséges ételekre,
- a munkahelyi összejöveteleken egészséges étel- és italkínálat összeállítása.
Fizikai aktivitás
A rendszeres testmozgás nemcsak az egészség megőrzése érdekében fontos, de javítja az alvásminőséget és a közérzetet, valamint segíti a koncentrációt is. Minden mozgás értékes, ami megszakítja vagy csökkenti az ülőmunkával töltött időt. Aki nem ülőmunkát végez, annak is egészséges egy rövid, munka közbeni felpezsdítő torna.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- a munkavállalóknak legyen lehetőségük gyógytornásszal, fizioterapeutával konzultálni,
- automatikus, előre beállított emlékeztetők, amelyek figyelmeztetnek a mozgásra,
- lift helyett a lépcső használatára ösztönző üzenetek és a lépcsőház barátságosabbá tétele,
- kerékpár biztosítása a munkába járáshoz.
Lásd még: Ülő életmód veszélyei
Ergonómia
Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. Fontos úgy kialakítani a munkakörnyezetet, hogy az illeszkedjen a benne dolgozó emberek igényeihez, hogy a munkaeszközök és a munkafolyamatok “kézre álljanak”.
Három fő területe:
- fizikai (pl. munkavégzés közbeni testtartás),
- kognitív (pl. mentális túlterhelés, stressz),
- szervezeti (pl. csapatmunka, ütemezés).
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- ergonomikus használati eszközök beszerzése (pl. állítható magasságú asztal, emelést segítő eszköz),
- a munkavállalók bevonása a munkakörnyezet alakításába,
- rugalmas munkafeltételek kialakítása (pl. rugalmas munkaidő, távmunka),
- feladatok rotációja: a megszokottól eltérő feladat kipróbálása 3-6 hónapra.
Mentális egészség és jóllét
A munkavállalók akkor tudnak jól és hatékonyan dolgozni, ha mentálisan is jól érzik magukat. A megterhelő munkakörülmények, a diszkrimináció rontja a mentális egészséget, míg a döntésszabadság, a támogató munkahelyi légkör javítják azt. Fontos a munkával kapcsolatos stressz csökkentése a munkavállaló és a munkahely számára is.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- munkahelyi pszichológus, akit a munkavállalók megkereshetnek problémáikkal,
- tréning a kommunikációs készségek fejlesztésére a munkavállalóknak és vezetőiknek,
- interaktív foglalkozások a támogató légkör és egymás elismerésének elősegítésére,
- stresszkezelési tréning biztosítása a munkahelyen (személyesen vagy online kivitelezhető formában).
Munka utáni regenerálódás
A munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása és megtartása fontos a jólléthez. A munkáltató érdeke is, hogy a munkavállalói regenerálódjanak, hiszen akkor tudnak újra hatékonyan munkát végezni, ha otthon elengedhetik a munkát és kipihenhetik a munkanap fáradalmait, vagy akár a munkaközi szünetekben, egy-egy nehezebb munkafolyamat után ki tudnak kapcsolódni.
A munkahelyi problémákkal való folyamatos foglalkozás rontja a szabadidőben történő regenerálódást, az alvásminőséget; mindez pedig rontja a teljesítményt és krónikus betegségekhez is vezethet.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- csendes terek létrehozása a munkahelyen, ahol feltöltődhet a munkavállaló,
- közös események szervezése szabadidőben,
- az email-rendszer beállítása, hogy a munkaidő után küldött levelek csak másnap, a munkaidő kezdetén érkezzenek meg.
Közösségi szellem és légkör
A pozitív munkaköri légkör csökkenti a szorongást és a munkahelyi stresszt, segíti a csapatmunkát és ezzel a hatékonyságot is. Emellett a támogató munkahelyi környezet a munkavállalók motivációját is növeli. Ezzel szemben az ún. toxikus munkahely, a mérgező légkör számos problémát okozhat.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- a munkahetek nyitásaként vagy zárásaként rövid közösségi összejövetelek szervezése,
- komolyabb munkahelyi problémák esetén szakértői segítség igénybevétele,
- csoportos vezetett foglalkozások a pozitív munkahelyi légkör segítésére.
Leszokás támogatás
A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás számos krónikus betegséghez vezethet, érdemes ezeket csökkenteni vagy teljesen kiiktatni.
Hasznos ötletek a munkahelyek számára:
- a munkahelyi dohányzást és alkoholfogyasztást tiltó irányelvek,
- leszokást segítő tanácsadás biztosítása egyéni vagy csoportos formában,
- nikotinpótló terápián való részvétel anyagi támogatása.
Vonatkozó jogszabályok:
1. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó európai irányelvek
2. Magyar jogszabályok a munkahelyi egészségről a Nemzeti Jogszabálytárban
A, Alapjogszabályok a munkavédelemről, munkahelyi egészségvédelemről
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
- 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
- 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről
B, Munkaeszközökre, egyéni védőeszközökre vonatkozó jogszabályok
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
C, Általános kémiai, fizikai, biológiai, ergonómiai veszélyekre vonatkozó jogszabályok
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
- 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
- 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről
- 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
- 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről
- 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről
- 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről
- 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
- 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről
- 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről
- 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
- 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
- 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
D, Speciális munkahelyekre, munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok
- 4/2001. (II. 23.) GM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről
- 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról
- 4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
- 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
- 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól
- 8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál
- 1/2009. (I. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról
- 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
E, Foglalkozás-egészségügyi jogszabályok
- 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
- 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
- 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
- 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
