Élelmiszer-hulladékok csökkentése

Becslések szerint az Európai Unió 28 tagországában 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ami egy főre vetítve mintegy 92 kg. Bár az élelmiszerek előállítása, feldolgozása, szállítása és kereskedelme során is keletkezik hulladék, ennek a mennyiségnek több mint a fele a háztartásokban gyűlik össze. A kidobott élelmiszer – azon felül, hogy veszteséget jelent a háztartásoknak – komoly környezetterheléssel is jár.

 

Élelmiszer-hulladéknak számít az az élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit nem fogyasztunk el. Minden háztartásban keletkeznek hulladékok, ezt nem lehet elkerülni: például egyes növényi vagy állati részek (héj, magok, csont) alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.

 

Az élelmiszer-hulladékok egy részének keletkezése azonban megelőzhető lenne például helyes tárolással, vagy a lejárati idő figyelésével, illetve szemétbe kerülnek fogyasztható élelmiszerek is különböző – ízlésbeli, dietetikai– okok miatt (például almahéj, kenyérhéj, a csirke bőre stb.).

 

Az elkerülhető és a potenciálisan elkerülhető élelmiszer-hulladékok keletkezését nevezzük élelmiszer-pazarlásnak.

 

Az élelmiszer-pazarlás okai

A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is keletkezik élelmiszer-hulladék, ott elsősorban a mezőgazdaság és a szállítás során. A fejlett gazdasággal rendelkező országokban – ezek közé tartozik hazánk is – elsősorban a háztartások felelősek az élelmiszer-hulladékok keletkezéséért.

 

A pazarlás okai rendkívül szerteágazók: befolyásolja a lakókörnyezet, a családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora (a gyermekek élelmiszer-fogyasztása gyakran kiszámíthatatlan), a rossz szokások, mint például a túlzott élelmiszer-vásárlás, indokolatlan mennyiségű étel elkészítése vagy kiszedése a tányérra stb.

 

Az élelmiszer-pazarlás környezeti hatásai

A kidobott élelmiszer – azon felül, hogy veszteséget jelent a háztartásoknak – komoly környezetterhelést is okoz: nem csak a megsemmisítése, hanem a megtermelése is erőteljes hatással van környezetünkre.

 

A biohulladékot a magas nedvességtartalma miatt nehéz elégetni, ezért többnyire hulladéklerakóhelyekre szállítják, ahol maguktól bomlanak le. A folyamat során üvegházhatású gázok képződnek, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

 

A Föld népessége folyamatosan növekszik, mely egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert igényel. A terjeszkedő mezőgazdaság, a hatalmas területeket igénylő hulladéklerakók viszont kiszorítják az állatokat természetes élőhelyeikről, csökkentik a védett természeti területek arányát.

 

A vízlábnyom azt mutatja meg, hogy adott idő alatt mennyi víz kerül felhasználásra a világon. A közvetlen vízhasználat a háztartásokban elfogyasztott víz (ivás, mosás, főzés, tisztálkodás); a közvetett vízhasználat pedig a termékek előállításához felhasznált vízmennyiség (pl. öntözés). A közvetett vízhasználat a világ éves édesvíz-felhasználásának 70%-át teszi ki.

 

„Maradék nélkül” program

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2016-os kutatási eredményei szerint Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami élelmiszer-vásárlásunk 10-11%-át teszi ki. Ennek jelentős hányada a háztartásokban gyűlik össze, ami megközelítőleg 68 kg élelmiszer-hulladékot jelent fejenként. A 2019 év végén megismételt felmérés alapján ez a mennyiség 4%-kal csökkent (65 kg/fő).

 

Az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez nem több pénzre, hanem elsősorban több figyelemre lenne szükség a fogyasztók részéről: hogy mindenkiben tudatosuljon, mit tehet a környezete megóvásáért az élelmiszer vásárlása, tárolása és kezelése során. Ennek érdekében indította el a NÉBIH a Maradék nélkül elnevezésű projektjét az EU LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával.

 

A 2016-ban kezdődött, fogyasztóknak szóló program fő célkitűzése a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentése legalább 8-10%-kal, amit elsősorban a fogyasztói szokások, viselkedésminták megváltoztatásával, valamint az általános iskolások tudásszintjének és tudatosságának növelésével kívánnak elérni. Az élelmiszer-hulladék ilyen mértékű csökkentése pénzben kifejezve hozzávetőleg 9 milliárd forint megtakarítást jelentene a háztartásoknak.

 

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésének módjai

A potenciálisan elkerülhető (almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszer-hulladék (megromlott, felesleges élelmiszerek) teszik ki a teljes élelmiszer-hulladék mennyiségének közel felét, ami azt jelenti, hogy egy főre számítva évente mintegy 32-33 kg olyan élelmiszer kerül a szemétbe, aminek hulladékká válása tudatos odafigyeléssel elkerülhető lenne.

 

Tippek, tanácsok az élelmiszer-hulladékok csökkentésére:

 

  • Vásárlás előtt mindig írjunk bevásárlólistát.
  • Ne menjünk éhesen vásárolni, mert akkor kevésbé tudunk racionális döntést hozni, és több élelmiszert veszünk. Érdemes kipróbálni az online bevásárlást is, mert úgy kisebb az elcsábulás veszélye.
  • A nagyobb kiszerelésű termékek gyakran vonzóak a kedvezőbb ár miatt, viszont a kisebb háztartásokban nem mindig fogynak el.
  • Időnként ellenőrizzük a hűtőszekrény, a fagyasztó hőmérsékletét: a helyes hűtve tárolási hőmérséklet 0–5°C közötti, a fagyasztva tárolásihőmérséklet -18 °C !
  • Mindig azt együk meg hamarabb, aminek korábbi a fogyaszthatósági ideje, illetve amit korábban tettünk a hűtőszekrénybe!
  • A lejárat közeli élelmiszereket igyekezzünk minél előbb felhasználni, elfogyasztani.
  • Együk meg a kevésbé szép, de egészséges, nem romlott zöldségeket és gyümölcsöket is!
  • Annyit szedjünk a tányérunkra, amennyit megeszünk, egyszerre inkább kevesebbet, a gyermekeknek pedig gyerekadagot adjunk!
  • A gyermekeknek könnyen elfogyasztható formában kínáljuk az ételeket: például falatnyi katonákat készítve, a gyümölcsöket felszeletelve.
  • Ne adjunk édességet, édes italokat a gyermeknek főétkezés előtt.

 

A lejárati dátumnál figyeljünk arra, hogy fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről van-e szó.

 

A fogyaszthatósági idő nap/hónap/év formában szerepel az élelmiszeren található címkén, vagyis eddig az időpontig a gyorsan romló élelmiszerek (pl. tejtermékek) biztonsággal elfogyaszthatók, a dátumot követően történő elfogyasztásuk viszont már egészségügyi kockázattal járhat, akkor is, ha látszólag nem romlottak meg.

 

A minőségmegőrzési idő a tartós élelmiszereken (száraztészták, konzervek stb.) olvasható, és azt jelzi, hogy az élelmiszer meddig nem veszít a minőségéből. Ha egy termék minőségmegőrzési ideje lejárt néhány nappal, elfogyasztása nem jár kockázattal, azonban érzékszervileg kifogásolt (pl.: megváltozott szagú, nyálkás, penészes, rohadás jeleit mutató élelmiszert még a fogyaszthatósági időn belül sem ajánlatos elfogyasztani.

 

Az élelmiszer-hulladékok hasznosítása

Ha háztartásunkban mégis keletkezett élelmiszer-hulladék, akkor az élelmiszer-hulladékok hasznosításának legjobb módja a komposztálás. Az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot (tojáshéj, kukoricacsutka, zöldségekről lehámozott részek stb.) lebontják a mikro- és makroorganizmusok, és a folyamat során humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek.

 

Az ily módon keletkezett komposzt felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben és a háztartásokban is (pl. virágföldnek, konyhakerthez).

 

Kapcsolódó tartalom: Élelmiszerbiztonság

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk