Az ivóvíznek amellett, hogy nem tartalmazhat káros anyagokat és veszélyes mikroorganizmusokat, esztétikai elvárásoknak is meg kell felelnie: a fogyasztó számára elfogadhatónak kell lennie. Annak megítélése azonban, hogy mi elfogadható, nagymértékben függ az egyéni ízléstől és a megszokástól is.
Fontos! Az ivóvíz esztétikai megváltozása az esetek nagy részében nem jár egészségügyi kockázattal.
Az esztétikai problémák oka gyakran az épületen belüli belső hálózatban vagy a fogyasztói szokásokban keresendő. Hosszabb ideig nem használt hálózatban (pl. nyaralás alatt) a víz hosszú ideig tartózkodik (pang), és ez az ízére és a szagára is kihathat.
Ivóvízzel kapcsolatos panasz esetén először az ivóvízszolgáltatónál érdemes érdeklődni, ezt követően, ha szükséges, a területileg illetékes népegészségügyi szervnél lehet panaszt tenni. Amennyiben fogyasztói panaszbejelentés érkezik, az illetékes területi mérnökség haladéktalanul köteles kivizsgálni az esetet, megalapozottság esetén pedig meghatározni a szükséges intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat, a vízminőségvizsgálati helyek és komponensek körét.
Az ivóvízbiztonságról, az ivóvíz minőségét meghatározó tényezőkről bővebben tájékozódhat az NNGYK Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztály Vízhigiénés Laboratóriumának honlapján.
Színproblémák
Az ivóvíz elszíneződését jellemzően a vízbe oldódott különféle ásványi anyagok okozzák. Ezek egy része természetes forrásból, más része a vízvezetékrendszerből származhat.
Az ivóvíz elszíneződésének okai az alábbiak lehetnek:
Sárgás vagy barnás szín: Az ivóvízben lévő természetes eredetű szerves anyagok, például humin vagy fulvin, valamint a vas oxigén hatására történő kicsapódása okozhatja.
Fekete szín: A leggyakoribb ok a mangán jelenléte az ivóvízben. Anaerob vagy alacsony oxigéntartalmú körülmények között a vas- és mangánvegyületek kicsapódhatnak a vízhálózatban, ami fekete színű elszíneződést eredményezhet. Ez általában nem káros az egészségre, de az ivóvíz fogyaszthatatlanná válhat.
Fehér szín: A fehér szín gyakran levegő bekeveredése, illetve magas ásványianyag-tartalom vagy magas vízkeménység miatt jelentkezhet. Az ivóvízben lévő levegő néhány perc alatt kiszellőzik, és a víz átlátszóvá válik. Amennyiben a víz keménysége okozza az elszíneződést, a víz kitisztulása több időt vesz igénybe (kb. 1 óra), és megfigyelhetően fentről lefelé következik be a víztároló edényben a részecskék leülepedése. A fehér szín megjelenése nem függ össze sem a klór, sem egyéb vegyszer adagolásával.
Aktívszén szemcsék: Az aktívszenet tartalmazó víztisztító készülék nem megfelelő beüzemelése vagy meghibásodása esetén fekete szemcsék jelenhetnek meg a vízben. Ebben az esetben ajánlott a készülék szervizelése.
Vízkőkiválás: Nagy ásványianyag-tartalom esetén vízkőkiválás léphet fel, ami fehér elszíneződést okozhat, és a víz kitisztulása lassúbb lehet. Ez általában nem káros az egészségre.
Szagproblémák
Az ivóvíz szagának megváltozása mögött jellemzően a víz fertőtlenítése céljából alkalmazott fertőtlenítőszerek, illetve a vízvezetékekben megtelepedő, az ivóvízben elszaporodó mikroorganizmusok állhatnak.
Klóros szag: Alapvető közegészségügyi követelmény az elosztóhálózatban esetlegesen végbemenő káros mikrobiológiai, bakteriológiai folyamatok megelőzése és visszaszorítása, ami általában fertőtlenítőszer adagolását követeli meg. Ezt világszerte leggyakrabban a víz klórozásával végzik. A maradék klór önmagában az ivóvízben nem jár egészségkockázattal. Nagyobb szervesanyag- vagy ammóniatartalmú vizek esetén azonban a klórozás következtében a vízben természetesen jelenlévő anyagokból egyéb klór-oxidációs és fertőtlenítési melléktermékek is keletkezhetnek, melyek okozhatják a jellemző „klóros szagot”. Ezek jelenlétét azonban az ivóvízszolgáltatók, illetve a területileg illetékes népegészségügyi szervek folyamatosan vizsgálják, és amennyiben mennyiségük meghaladja a határértéket, azonnal beavatkoznak a probléma megoldása érdekében.
Megoldás: a víz szellőztetése néhány perces időtartamra.
Dohos, földes szag: Általában egészségre nem káros mikroorganizmusok, mint az aktinobaktériumok vagy algák jelenléte okozza. Mikroorganizmusok természetes módon előfordulnak az ivóvízben, számuk azonban megemelkedhet jellemzően a nyári, meleg hónapokban az épületek belső vezetékszakaszaiban, különösen hosszabb vízhasználati szünetek (pl. nyaralás) alkalmával. Általánosságban elmondható, hogy a földes szagú víznek nincs káros hatása az egészségre, azonban érzékszervi problémát okoz.
Megoldás: az ivóvíz főzésre és ivásra csak a vízcsap kifolyatása után ajánlott.
Ízproblémák
Az ízproblémát jellemzően a fémes íz tapasztalása jelenti.
Fémes ízt okozhatnak az alábbi szennyeződések:
A fémtartalom lehet természetes, például vas vagy mangán, amelyeket a víz előállításához használt nyersvíz a kőzetekből old ki. Csökkentésükre megfelelő technológiai megoldások állnak rendelkezésre a víztisztítás lépései során.
Fémes íz származhat emberi szennyezésből vagy a szerkezeti anyagokból, vezetékekből történő kioldódással (például réz, ólom). A réz kioldódása kékeszöld elszíneződésként jelentkezhet, ami zavaró lehet. A réz általában az épületek belső vezetékeiből származik, különösen az újonnan beépített rézvezetékek esetében; a kioldódás az idő múlásával csökkenhet. Nagy rézkoncentráció hosszabb használati szünetet követően alakulhat ki, ilyen esetben a víz fogyasztása hányást, hasmenést okozhat (rézmérgezés).
A hosszabb állás után (2-3 nap) az ivóvízvezetékekben pangó víz nagyobb mennyiségben oldhatja ki a fémeket, ezért javasolt a hideg víz kifolyatása a friss hideg víz megérkezéséig.
A vasas íz leggyakrabban a vízbázisból vagy a vezetékekből származik, és bár nem káros az egészségre, sokak számára kellemetlen lehet.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy a víz esztétikai változása egészségügyi kockázatot jelent-e, jelezze a problémát a vízszolgáltatónál, vagy a területileg illetékes népegészségügyi hatóságnál.
Ajánlott tartalmak:
Szükséges-e víztisztítót használni?
Ivóvízbiztonság
Miért más a különböző ásványvizek íze?
Bátran ihatjuk a csapvizet
Mikroműanyagok a környezetünkben
Vízminőségi paraméterek
Víztípusok a háztartásban
Ivóvízforrások és vízkezelés