Étrend hatása a koleszterinszintre

Közismert, hogy a magas vérzsírszint (leginkább a koleszterin) növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét: lerakódhat az erek falában (érelmeszesedés), az erek szűkítésével pedig – súlyos esetben – vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.

 

A vér lipidszintjének csökkentésére szolgáló gyógyszercsoport az ún. sztatinok (vagy koleszterincsökkentők), melyet kifejezetten magas LDL-szinttel járó hiperlipidémiákban ajánlanak, illetve ezzel párhuzamban a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a szívinfarktus megelőzése céljából.

 

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis létezik az ún. „jó” koleszterin (high density lipoprotein, HDL) és „rossz” koleszterin (low density lipoprotein, LDL) is.

 

  • A HDL felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik;
  • az LDL pedig a májból a különböző szövetek felé szállítja a koleszterint.

 

Egyáltalán nem mindegy, hogy a vérnek az összkoleszterin-, a HDL-koleszterin vagy az LDL-koleszterinszintje magas-e, illetve nem is mindegyik magas szintje okoz problémát.

 

Lásd még: Anyagcsere és Zsíranyagcsere-zavarok

 

Feltehetően egészségesnek tartjuk azokat, akik nem túlsúlyosak, alacsony vércukorszinttel rendelkeznek, rendszeresen mozognak, alacsony szénhidráttartalmú étrendet tartanak, általában optimális triglicerid- és HDL-szinttel rendelkeznek. Pedig néha ilyen életmód mellett is magas lehet a vér LDL-szintje (vagyis a „rossz koleszterin”), és az eddigi nézetek alapján – ezt kockázati tényezőnek tekintve – előnyös volt gyógyszeres kezeléssel csökkenteni. De vajon ilyen esetekben tényleg fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata?

 

A Current Opinion in Endocrinology & Diabetes and Obesity szaklap 2022 októberi számában a kutatók az alábbi kérdésekre keresték a választ:

 

  • Milyen szerepe van önmagában a magas LDL-nek a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában?
  • Milyen hatással van az alacsony szénhidráttartalmú étrend a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára?
  • Előnyös-e a magas LDL-szint csökkentése (sztatin típusú gyógyszerrel) azokban az esetekben, amikor az egyén egyébként alacsony szénhidráttartalmú étrendet tart?

 

Az alacsony szénhidráttartalmú diéta hatása a koleszterinszintre

Régóta tartja magát az a nézet, hogy az olyan alacsony szénhidráttartalmú étrendek, melyek magasabbak a telített (állati) zsírokban, hozzájárulnak a szívbetegségek és az érelmeszesedés kialakulásához.

 

A legnépszerűbb alacsony szénhidráttartalmú (emellett pedig magas zsírtartalmú) diéták:

 

  • ketogén diéta: a naponta bevitt kalóriamennyiség nagy része (kb. 75%) zsír, emellett pedig minimalizálja a szénhidrátbevitelt, hogy a szervezet a ketózis folyamatában maradjon;
  • Atkins-diéta: a ketogén diétához hasonlóan indul, de a kezdeti időszak után a szénhidrátfogyasztás fokozatosan emelkedik, amíg be nem áll az ún. „Atkins-féle szénhidrát-egyenlőség”, tehát annyi szénhidrátot kell bevinni a szervezetbe, amennyit fel is használ.

 

A fentebb említett tanulmány szerzői a szakirodalmi áttekintés alapján azonban megkérdőjelezik azt a nézetet, miszerint az alacsony szénhidráttartalmú diéták növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Számos olyan vizsgálat eredményét gyűjtöttek össze, melyek az ilyen étrend biztonságát és hatékonyságát igazolják. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta emellett javítja például az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás tüneteit is, melyek a szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikói közé tartoznak.

 

Az alacsony szénhidráttartalmú diéta előnyei a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából megnevezhető rizikótényezőkre:

 

  • csökkenti a testsúlyt (BMI-t),
  • csökkenti a gyulladásos folyamatokat,
  • csökkenti az sdLDL szintjét (az LDL-koleszterin alcsoportja),
  • csökkenti a trigliceridszintet,
  • csökkenti a lipoprotein a-t (hasonlít az LDL-re),
  • csökkenti a vérnyomást,
  • csökkenti a vércukorszintet,
  • csökkenti az inzulinszintet,
  • csökkenti a HbA1c-t (vércukorszintet jelző paraméter),
  • csökkenti az ún. plazminogén aktivátor inhibitor-1 szintet (mely az érelmeszesedés és trombózis rizikóját növeli),
  • növeli a HDL-szintet.

 

Az alacsony szénhidráttartalmú diéta hátránya:

 

  • növeli az LDL-szintet.

 

A tanulmány összefoglalójában a szerzők az alábbi következtetéseket vonták le:

 

  • a vér LDL-szintje önmagában nézve nem hatékony előrejelzője a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának – ha mellette alacsony a triglicerid- és magas a HDL-szint, akkor a kockázat nem emelkedik;
  • az alacsony szénhidráttartalmú étrend kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségek legerősebb kockázati tényezőire, mint például a magas vércukorszintre, a magas vérnyomásra és az érelmeszesedésben szerepet játszó zsíranyagcsere-zavarokra;
  • a sztatinterápia nem indokolt a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésére sem azoknál, akiknek az LDL-szintje emelkedett, de emellett alacsony a triglicerid és magas a HDL-szintjük (vagyis a lipidprofiljuk nem aterogén).

 

Ha a laboreredményeiben vérzsír-eltérések vannak, kérje meg orvosát, hogy beszéljék meg a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének különböző módjait, ideértve a speciális diéták lehetséges kedvező hatásait is!

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk