A jód elengedhetetlen az emberi szervezet számára. Különösen fontos szerepet tölt be a megfelelő fejlődésben: a növekedésben és az agy fejlődésében.
A kiegyensúlyozott táplálkozás része a megfelelő jódbevitel, azonban túlzott mértékű fogyasztása káros is lehet. A jód természetes körülmények között a tengervízben, illetve a talajban található meg.
Fontos! Magyarország jelentős része mérsékelten jódhiányos terület, így javasolt kizárólag jódozott sót fogyasztani.
A jód hatásai
A jód a pajzsmirigy tiroxin hormonjának termeléséhez szükséges. A tiroxin számos sejt anyagcseréjére hatással van, a csontok és az idegek megfelelő fejlődésében is szerepet tölt be, valamint befolyásolja a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcsereutakat is.
A jód fontos szerepet tölt be a magzati életkorban, illetve kisgyermekkorban is: nélkülözhetetlen az agy és az idegrendszer érésében, valamint támogatja az érzékszervek működését, a figyelmet és a koordinációt is.
Jódszükséglet
A jódszükséglet az életkorral változik. Az alábbi táblázat összefoglalja az életkor szerinti ajánlott napi jódbevitel mennyiségét.
|
Életkor |
Ajánlott napi jódmennyiség (mikrogrammban) |
|
6 éves korig |
90 |
|
6–12 éves |
120 |
|
serdülő és felnőtt |
150 |
|
kismama |
250 |
|
szoptatás alatt |
250 |
Fontos a megfelelő mértékű jódbevitel, mivel a kevés és a túlzott mennyiség is káros hatással lehet az egészségre.
A megfelelő jódbevitel biztosítása
A szervezet számára szükséges jódmennyiséget magas jódtartalmú ételek fogyasztásával biztosíthatjuk. A magas jódtartalmú élelmiszerek közé tartozik például a tengeri halak húsa, az osztriga és a tengeri moszat. A lazac, a kenyér, a tojás, a tej és a tejtermékek, például a joghurt szintén tartalmaznak jódot.
Az alábbi táblázatban néhány élelmiszer jódtartalma olvasható.
|
Étel |
Jódtartalom (mikrogrammban) |
|
6 db osztriga (90 g) |
144 |
|
1 kis konzerv lazac (105 g) |
63 |
|
1 kis konzerv tonhal (95 g) |
10 |
|
cheddar sajt (16 g) |
4 |
|
2 db tojás (88 g) |
19 |
|
1 nagy pohár kakaó (300 ml) |
60 |
|
1 pohár ízesített joghurt (200 g) |
32 |
|
1 nagy pohár tej (250 g) |
57 |
|
1 db alma |
0,6 |
Hazánkban a jódbevitel biztosítása céljából kapható jódozott só (ez a csomagoláson mindig fel van tüntetve).
Várandósság és a jód
Várandósság esetén kiemelten fontos odafigyelni a megfelelő jódbevitelre, hogy a kismama elegendő mennyiséghez jusson. A csökkent jódszint gyakoribb vetélést, valamint a születendő gyermek növekedésbeli visszamaradottságát, intellektuális képességeinek csökkenését okozhatja.
A WHO ajánlása szerint a várandós nőknek és a szoptató édesanyáknak 250 μg (mikrogramm) jódot szükséges bevinniük. A kismamáknak jódpótlás céljából a szájon át szedhető jódtabletta javasolt. Ne tengeri moszatok fogyasztásával pótolják a hiányt, mivel a bennük lévő jód mennyisége változó, így nehezen dozírozható, illetve nehézfémeket (például higanyt) is tartalmazhat.
Jódhiány
A jódhiány következménye lehet: kóros fáradtság, hidegintolerancia, koncentrációzavar és hajhullás. Ezenkívül jódhiány esetén a pajzsmirigy növekedése golyvát okozhat.
A jódhiány további tünetei lehetnek:
- izomgyengeség,
- súlygyarapodás,
- tanulási és memóriazavarok,
- székrekedés,
- gyenge, alacsony pulzus,
- száraz bőr,
- puffadt arc,
- rendszertelen menstruáció.
Gyermekekben a súlyos, hosszan tartó jódhiány fejlődésbeli visszamaradáshoz, agyi károsodáshoz, alacsony IQ-hoz és az intellektus hanyatlásához, kreténizmushoz vezethet.
Nőkben a jódhiány az alábbi következményekkel járhat:
Jódhiány következtében kialakuló állapotok
Jódhiány következtében számos állapot kialakulhat.
Veleszületett jódhiány-szindróma (kreténizmus, magzati jódhiány, veleszületett hypothyreoidizmus)
A veleszületett jódhiány-szindróma születéskor jelen lévő állapot, amikor a szervezet elégtelen pajzsmirigyhormon-termelése (hypothyreoidizmus) az újszülött fizikális és szellemi fejlődésének elmaradáshoz vezet. Hátterében az anya terhesség alatti elégtelen jódbevitele vagy elégtelen pajzsmirigy-működés állhat. Korai diagnózis (születést követő szűrővizsgálat) esetén hormonpótlással kezelhető, amely élethosszig szükséges.
Amennyiben a diagnózis elmarad vagy késik, és nem megfelelő a hormonpótlás, az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- növekedésbeli elmaradás, alacsony/törpenövés,
- beszéd- és hallási rendellenességek,
- idegrendszeri rendellenességek,
- golyva megjelenése,
- egyensúly- és testtartászavarok.
Idegrendszeri típusában a mentális fejlődési elmaradás különböző fokai jelentkezhetnek, amelyhez egyéb neurológiai tünetek, izomtónus-, egyensúly- és testtartás-zavarok különféle súlyossági fokozatai társulhatnak. Az érintettekre jellemző a meglassultság, a vontatott beszéd, a tanulási nehézségek, de hallási problémák (akár teljes süketség) és némaság is kialakulhat.
Myxoedemás formájában az alacsony pajzsmirigy-működés esetén domináló tünet a kötőszöveti (bőrben, a dermisben kialakuló) mukopoliszacharidok felszaporodása és a következetes ödémaképződés (vizenyőképződés).
Kevert formában a fenti tünetek egyaránt megtalálhatók.
Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva
A golyva a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, és kompenzatórikus mechanizmusként alakul ki. Endémiás golyva esetén a pajzsmirigy az állományának megnövelésével próbálja kompenzálni az alacsony pajzsmirigyhormon-szintet, a megnövekedett állomány megnövekedett összhormon-szintézisével. Diffúz golyva esetén a pajzsmirigy egész állománya megnövekszik, ilyenkor a pajzsmirigy mérete megnövekedett, sima tapintatú.
Jódhiányhoz társuló multinoduláris (endémiás) golyva
Multinoduláris formájában a pajzsmirigyben apró csomók jelennek meg, melyek tapintással is érezhetők és képalkotó vizsgálatokkal kimutathatók.
A jódhiány okai
Vannak olyan térségek, ahol a termőföld és a víz nem tartalmaz kellő mennyiségű jódot; erre kiváló megoldást jelent a jódozott só fogyasztása. Akad olyan eset is, amikor a bevitt táplálék nem tartalmaz elegendő mennyiségű jódot (pl. diéta miatt).
A jódhiány kialakulására fokozott rizikójuk van:
- várandósoknak,
- szoptató édesanyáknak,
- magzatoknak,
- újszülötteknek.
A jódhiány diagnosztizálása
A fizikális vizsgálaton túl a diagnózisalkotáshoz vérvétel szükséges: főként a TSH-szintet nézik, illetve a T3, T4 hormon szintjét. Ha ezekben az értékekben eltérés mutatkozik, akkor a vizsgálat kiegészíthető pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal, melynek segítségével képet kapunk a pajzsmirigy szerkezetéről. Ebben az esetben javasolt endokrinológussal konzultálni. A jód szintjének meghatározása laboratóriumi körülmények között is lehetséges, rutinszerű meghatározása azonban nem része a mindennapi orvosi gyakorlatnak.
A pajzsmirigy-vizsgálatokról külön cikkben olvashat bővebben.
A jódhiány kezelése
A jódhiány kezelése során fontos a jódban gazdag ételek fogyasztása, jódozott só használata, valamint jódpótló készítmények szedése.
A jódhiány megelőzése
A jódhiány megelőzése hasonló a kezelésénél leírtakkal: törekedjünk jódban gazdag ételeket fogyasztani, valamint jódozott sót használni. A kismamák és a szoptató édesanyák a jódhiány megelőzésére szedjenek jódpótló készítményt a kezelőorvosukkal folytatott konzultációt követően.
A jódtúladagolás veszélye
Fontos, hogy a jódpótlást megelőzően mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, mivel egyes pajzsmirigybetegségek esetén (pl. pajzsmirigy-adenóma) a hirtelen nagy mennyiségű jód káros hatással is lehet az egészségre: egyaránt okozhat pajzsmirigy túl-pajzsmirigy túl- és alulműködést, ami súlyos anyagcsere-problémákhoz vezethet, és akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
Ajánlott tartalom:
