A kétezres évek első évtizedéig Magyarországon az egészségfejlesztést szolgáló programok (átfogó rendszer, kidolgozott stratégia hiányában) egymástól független, egyedi kezdeményezésekként valósultak meg. Eközben a népesség egészségügyi állapota elmaradt az ország társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjéhez képest.
A daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek mellett a mentális betegségek nagy mértékű elterjedése is komoly terhet rótt az egészségügyre és az ország egészére. A betegségek kialakulásában ugyanakkor a helytelen életmód, az egészségtudatosság és a megelőző szemlélet hiánya fontos tényezőként határozható meg.
Az EFI irodák létrehozása
Egy egészségtudatosabb szemlélet meghonosítása céljából a kormány az egészségtudatosság fejlesztését segítő hálózat kialakítását szorgalmazta, kedvező pályázati feltételek megteremtésével. A Széchenyi Terv keretében 2011-ben kiírt pályázatok támogatásával 2014-re Magyarországon egy 61 egészségfejlesztési irodából (EFI) álló új egészségfejlesztési hálózat jött létre és kezdte meg működését. Az irodák közel egyharmada a leghátrányosabb helyzetű, egyharmada pedig hátrányos helyzetű térségben nyitotta meg kapuit. A hálózat célja a szemléletformálás, az egészségtudatosság növelése, az egészség megőrzését szolgáló magatartásformák elterjesztése és az egészségfejlesztést célzó programok szervezése, lebonyolítása, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása. A hálózat hosszú távú célja javítani a lakosság általános egészségi állapotát, növelni a hazai lakosság egészségben töltött éveinek számát, az egyéni felelősségvállalást, valamint csökkenteni a területi egészségfejlesztési különbségeket.
Egyes kórházakhoz kapcsolódva vagy önálló intézményként jelenleg 113 EFI működik az országban a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai irányításával. Az irodákban térítésmentesen igénybe vehető közösség- és szemléletfejlesztő szakmai programokon több százezren vettek részt.
Népegészségügy és ellátórendszer
Az egészségfejlesztési irodák az egészségügyi ellátórendszer részeként jöttek létre, azzal a felhatalmazással, hogy összehangolják az adott kistérség, járás különböző prevenciós, egészségfejlesztési programjait, és az ezeket szervező intézmények, szervezetek működését. Létrehozásuk célja volt az is, hogy híd szerepet betöltve az egyes szervezetek között erősítsék az alapellátás szerepvállalását a megelőzésben, a gyógyítást középpontba állító szemlélet és működés mellett.
A népegészségügy és az alapellátás összehangolása világszerte zajló folyamat. Magyarország kormánya a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban nagy hangsúlyt fektetett az egészségügyi alapellátás megújítására és a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésére, az ezt szolgáló hálózat kiteljesítésére. Ebben az időszakban több, az alapellátás és a népegészségügy fejlesztését célzó pályázati lehetőség nyílt meg az Emberi Erőforrás Operatív Programon belül. Az egészségfejlesztési irodák a helyi (térségi) igényekre reagálva a helybeli programok biztosítására, és a népbetegségek kapcsán a megelőzésre helyezték a hangsúlyt.
Miközben az első egészségfejlesztési irodákat létrehozó projektek fokozatosan kifutottak, és az első irodák a fenntartási időszakba léptek, a kedvező pályázati környezetben újabb irodák nyíltak meg. Az egészségfejlesztési irodák működtetésére évről évre több százmilliós keretet különítettek el, ami havi szinten mintegy kétmilliós költségvetést biztosít az egyes irodák fenntartásra és a programok megvalósítására.
2016-ban mérföldkő volt az EFI hálózat számára, hogy történetében először jogszabály említette az irodákat és feladatukat: az egészségügyi törvény 2016-os módosítása járási egészségterv kidolgozását írja elő, melyek megvalósításába az egészségfejlesztési irodákat is be kell vonni.
A közösségi egészségfejlesztés színterei
Az egészségfejlesztési irodák saját székhelyükön térítésmentesen szűréseket végeznek, felmérik az életmódból adódó rizikófaktorokat, és életmódváltó tanácsokat adnak a hozzájuk fordulóknak. Programjaik jelentős hányada külső helyszíneken valósul meg, így települési rendezvényeken, munkahelyeken, oktatási intézményekben, az idősellátás intézményeiben. Túlnyomó többségük a lelki egészség védelmét szolgáló önálló munkacsoportot is működtet, Lelki Egészség Központ (LEK) néven.
Jogszabályi háttér
1997. évi CLIV. törvény [ Eütv. ] 2016. évi módosítása
