Az elmúlt évtizedekben a daganatos megbetegedések száma jelentősen emelkedett a világ valamennyi fejlett országában. Az emlőrák a fejlett országok többségében az egyik vezető daganatos halálok a nők körében, a megbetegedés gyakorisága és a magas halálozás miatt jelentős népegészségügyi probléma.
Hazánkban a tüdődaganat mögött a rosszindulatú emlődaganat a második legtöbb halált okozó daganatos betegség: évente több mint 2 000 nő veszti életét, és közel 9 000 új esetet diagnosztizálnak.
Az emlőszűréssel kapcsolatos tényekről és tévhitekről bővebben itt olvashat.
Az emlőrákkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről bővebben itt olvashat.
Az emlőszűrés célja
A daganatos betegségek kialakulása több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat, mely alatt egyes esetekben lehetőség van a tünetek megjelenés előtti kimutatására, vagyis a szűrésre. Az emlőrák kezdetben tünetmentes, nem okoz panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, amit rendszeres önvizsgálattal a nők maguk is felfedezhetnek. A gyógyulási esély annál jobb, minél korábban felismerik és megkezdik a kezelését.
A daganatos betegségek szervezett szűrővizsgálatának elsődleges célja a célbetegségből származó halálozás csökkentése. Emellett fontos cél az életminőség javítása, a rákmegelőző állapot vagy a betegség mielőbbi, „korai” felismerése és a célbetegség kezelése – korábban, mint arra szűrővizsgálat nélkül sor került volna.
Az emlőrák jól szűrhető daganattípus. Magyarországon 2002 óta működik szervezett formában mammográfiás emlőszűrés a 45-65 éves korú nők körében. A kockázati csoportba tartozó, szűrésre jogosult nők a kétéves szűrési ciklus ideje alatt névre szóló, a szűrés pontos idejét és helyét tartalmazó szűrési értesítést kapnak.
A szervezett emlőszűrésre jogosultak köre
Mammográfiás emlőszűrésre meghívható minden társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 45-65 év közötti nő, aki az elmúlt két évben (pontosan 22 hónapban) nem járt emlőszűrésen vagy diagnosztikus emlővizsgálaton, és akinek nincs igazolt emlődaganata.
A rosszindulatú emlődaganatok miatti halálozások jelentős hányada megelőzhető volna a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétellel.
A szervezett emlőszűrés helyszínei
Szervezett emlőszűrést csak az egészségügyi hatóság által 2001-ben kijelölt Komplex Mammográfiás Központok (KMK), illetve Mammográfiás Szűrő Állomások (MSZÁ) végezhetnek, melyek tevékenységi területe lefedi az egész országot.
A szervezett emlőszűrési feladatot jelenleg 39 mammográfiás szűrővizsgálatra és klinikai betegkövetésre egyaránt alkalmas KMK, valamint 10 kizárólag szűrővizsgálatokat végző MSZÁ látja el az életkor alapján veszélyeztetett teljes népesség vizsgálatára alkalmas kapacitással.
A mammográfiás központok területi eloszlása ITT érhető el.
Az emlőszűrés menete
Az emlőszűrő állomáson a bejelentkezéskor a pácienst kikérdezik a betegségeiről, valamint a családban esetleg előforduló daganatos megbetegedésekről. Ezt követően a szűrés fizikális vizsgálatból – tapintással megvizsgálják az emlőket – és mammográfiából áll. A mammográfia az emlők kétirányú röntgenvizsgálata lágy röntgensugárzással, mely alacsony sugárterhelést jelent. A vizsgálat nem fájdalmas, és az öltözőben töltött idővel, az adminisztrációval együtt legfeljebb 20 percet vesz igénybe.
A mammográfiás felvételt az úgynevezett „négyszem elv” alapján, egymástól függetlenül két radiológus értékeli. Nem-negatív eredmény esetén, tehát ha bármilyen elváltozást észlelt a mammográfiás felvételen a két radiológus, további tisztázó vizsgálat(ok) szükséges(ek), mely(ek)re a szűrőállomás hívja vissza a pácienst.
Az emlőszűrés lehetséges eredményei
Negatív eredmény: a mammográfiás felvételt értékelő orvosok nem találtak elváltozást az emlőkben, ilyenkor nincs további teendő.
Nem-negatív eredmény: ebben az esetben a pácienst visszahívja az emlőszűrő központ, és további vizsgálatot végeznek (pl. ultrahang, biopszia) az elváltozás tisztázására. Visszahívás esetén feltétlenül fontos a vizsgálaton való megjelenés az egészség érdekében.
Fontos tudni, hogy abban az esetben is visszahívható a páciens az emlőszűrő központba, ha technikai hiba miatt nem értékelhető a röntgenfelvétel.
Az emlők önvizsgálata
Általános tapasztalat, hogy a nők vagy párjuk ismeri fel a leggyakrabban az emlőben növekvő elváltozásokat. A korai felismerés egyik lehetséges módszere az otthoni környezetben elvégezhető önvizsgálat.
Fontos! A rendszeres önvizsgálat azonban nem helyettesíti a szűrővizsgálaton való részvételt, csak az elváltozások egy részének észrevételét teszi lehetővé.
A mammográfia ezzel szemben a nem kitapintható elváltozásokat is képes kimutatni, illetve az elváltozás jellegéről is ad információt. Ha a önvizsgálat során szokatlan eltérést tapasztal, mielőbb forduljon nőgyógyászához vagy kérje háziorvosa segítségét!
Az önvizsgálatot a következő utasításoknak megfelelően kell elvégezni:
- Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal! Figyelje meg a mellek alakját, és hogy látható-e bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat vagy szokatlan alakváltozás (például a mellbimbók behúzódása). A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli!
- Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja! Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét!
- Kényelmesen hanyatt fekve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is! Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon!
- Enyhén nyomja meg a mellbimbóit, és figyelje meg, hogy ürül-e belőle váladék.
Ha a mellében szokatlan csomót vagy a bőr megvastagodását észleli, illetve ha a mellbimbó váladékozik haladéktalanul forduljon orvoshoz!
További információt itt talál: Tájékoztató az emlőszűrésről
Kapcsolódó tartalom:
