A nagyszülőség az idős(ebb) kor egyik meghatározó életszakasza, amely nemcsak érzelmi, hanem fizikai és szellemi szempontból is jelentős hatással van az egészségi állapotra. Ez az időszak lehetőséget teremt az érzelmi kiteljesedésre, az élet értelmének újraértelmezésére, miközben a nagyszülői szerep fizikailag és mentálisan is aktívabb életmódot ösztönöz.
A magasabb átlagéletkor és a várható élettartam kitolódásával az idősebb társadalmi réteg egyre szélesedik – jelenleg a teljes populáció mintegy 13%-a nagyszülő. Európában a nagyszülők mintegy fele nagyon fontos szerepet játszik unokájuk életében, Amerikában pedig a gyermekek 2%-át a nagyszülők nevelik.
Az unokákkal való kapcsolattartás erősíti a családi kötelékeket, csökkenti a magányosság érzését, és segít megőrizni a mentális frissességet. Kutatások igazolták, hogy azok a nagyszülők, akik aktívan részt vesznek unokáik életében, gyakran egészségesebbek, boldogabbak és hosszabb ideig élnek. Ez az életszakasz tehát nem csupán az örömről, hanem az egészség és a társas kapcsolatok megerősítéséről is szólhat.
A nagyszülővé válás lelki egészségre gyakorolt hatásai
A nagyszülői szerep érzelmi stabilitást, boldogságot és önértékelés-növekedést hozhat, emellett pedig az idősebb korban gyakori magány megélését is csökkenti. Ezek olyan hatások, amelyek pozitívan hatnak a mentális jóllétre.
Érzelmi kötődés alakul ki. A nagyszülők és unokák közötti kapcsolat különleges: szereteten, bizalmon és a közös élmények örömén alapul, mindkét fél számára érzelmi stabilitást és boldogságot nyújt.
Örömforrást jelent. Az unokákkal töltött idő vidámságot és boldogságot hoz a mindennapokba, ami csökkenti a depresszió kockázatát. A közös játékok, nevetés és szeretetteljes pillanatok mindkét fél számára örömforrást jelentenek.
Újradefiniálja az élet értelmét. A nagyszülővé válás lehetőséget ad arra, hogy az élet értelmét újradefiniáljuk, hiszen a generációk közötti kapcsolat ápolása és az unokák támogatása mélyebb célt és kiteljesedést hozhat a mindennapokba. A gyakran nyugdíjas korú nagyszülők már jellemzően nem dolgoznak, életvitelük megváltozott, kevésbé járnak szociális eseményekre, így az unokákkal való kapcsolattartás és programok szervezése újabb célt adhat a mindennapoknak.
A nagyszülők fontos szerepet töltenek be a családban. Sok idősebb ember már „feleslegesnek” érzi jelenlétét a családban, nagyszülővé váláskor azonban ez az érzés jellemzően elmúlik. A nagyszülők gyakran tanácsadóként, támogatóként vannak jelen az unokák életében, illetve sok nehézséget vesznek le a szülők válláról segítségükkel.
Javul az általános hangulat. Az unokák nevetése és a közös tevékenységek endorfint szabadítanak fel, ami javítja a hangulatot.
A nagyszülővé válás fizikai egészségre gyakorolt hatásai
Az unokák körüli tevékenységek fizikailag is aktívabbá és egészségesebbé tehetik a nagyszülőket.
Nő a napi fizikai aktivitás. A gyermekgondozás és a játékos tevékenységek növelik a napi fizikai aktivitást. A nagyszülők gyakran viszik az unokákat játszótérre vagy sétálni, ami jelentősen növeli a mozgás mennyiségét.
Magasabb energiaszint alakul ki. Az unokák lendületessége ösztönző hatással van a nagyszülőkre, csökkentve a mozgásszegény életmód kockázatait.
Csökken a stressz. A nagyszülői szerep csökkentheti a stressz szintjét, ami közvetve javíthatja a szív- és érrendszer állapotát.
Csökken a vérnyomás. Az érzelmi kötelékek stresszoldó hatásúak, így csökkenthetik a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
A nagyszülővé válás társas kapcsolatokra gyakorolt hatásai
A nagyszülői szerep erősíti a családi kötelékeket, és bővítheti a társas hálót, ami pozitívan hat a mentális és testi egészségre.
Megerősödnek a családi kapcsolatok. Az unokákkal való kapcsolat javíthatja a szülő-gyermek viszonyt is. Az unokák nevelésében való együttműködés közelebb hozza egymáshoz a generációkat. A közös érdekek, mint az unokák boldogsága, segíthetnek a nézeteltérések elsimításában.
Új társas kapcsolatok alakulnak ki. A nagyszülők sokszor új barátságokat kötnek más nagyszülőkkel, ami további érzelmi támogatást nyújt. A nagyszülői klubok, a játszótéri találkozók új kapcsolatokat hozhatnak az idősebbek életébe. Az unokákkal kapcsolatos élmények megbeszélése segíti a közösségi érzés kialakulását.
A nagyszülővé válás kognitív előnyei
A nagyszülői tevékenységek mentálisan is stimulálóak, segítenek az időskori szellemi hanyatlás megelőzésében.
Fenntartja a szellemi frissességet. Az unokák játékai, kérdései és tanulási folyamatai kihívást jelentenek a nagyszülők agyának. Az új tevékenységek beépítése segíti az agy rugalmasságát.
Csökken az időskori demencia kockázata. A nagyszülői szerep által biztosított mentális aktivitás csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát.
Javul a memória. Az unokák szokásainak és eseményeinek megjegyzése edzi a memóriát.
Hosszabb és boldogabb élet titka?
A nagyszülőség a hosszú és boldog élet egyik titka lehet, hiszen ez az életszakasz elősegíti a testi és lelki jóllétet az idősebb korban. Az unokákkal való kapcsolat érzelmi örömöt, társas kapcsolatokat és újradefiniált életcélt ad, miközben a közös tevékenységek növelik a fizikai aktivitást, és mentálisan is jótékony hatásúak. A családi kötelékek megerősödése és az unokák napi feladataiban való részvétel csökkentheti a magányosság érzését, enyhítheti a stresszt, és javíthatja az életminőséget.
Kutatások szerint azok a nagyszülők, akik aktív szerepet vállalnak unokáik életében, nemcsak boldogabbak, hanem gyakran hosszabb és egészségesebb életet is élnek, így a nagyszülői szerep valóban hozzájárulhat a tartalmas és kiegyensúlyozott időskorhoz.
Ajánlott tartalom:
- Nagyszülők szerepe az unokák egészségében
- Szülőnek lenni jót tesz az egészségnek
- A gyermekek egészségében az apa is meghatározó
- A gyermek egészsége az anyák kezében is van
