Az ember természetes igénye a munka és a magánélet összeegyeztetése. Egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha az egyén elégedett munkahelyi és családi szerepével egyaránt, és a feladataira megfelelő időt tud fordítani.
Ha a munka rendszeresen a magánélet rovására megy, vagy fordítva: a magánéleti teendők elveszik az energiát a munkától, az hosszú távon veszélybe sodorhatja a karriert és a testi-lelki egészséget is.
A munka és magánélet közötti egyensúly megteremtése a nőket kiemelten érinti, mert a munka mellett általában ők vállalnak nagyobb részt a családi feladatok ellátásában, a gyermeknevelésben, a beteg családtagok ápolásában. Az utóbbi években azonban hazánkban is fokozatosan változik a férfiak helyzete: bár legfőbb feladatuk továbbra is a család anyagi hátterének biztosítása, elvárás feléjük az apaságban – a nevelésben, a gyermek(ek) ellátásának mindennapi feladatában – való aktív részvétel is.
A munka és a magánélet harmonizálása
A kutatások szerint azok az alkalmazottak teljesítenek jobban a munkahelyükön, akiket nem pénzzel vagy béren kívüli juttatásokkal (uszodabérlet, üdülési csekk stb.) ösztönöznek, hanem akik rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak. Fontos tényező a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot is, amit egyrészt a szabadidős tevékenységek, másrészt a munkahelyi légkör ad meg.
A munka és a magánélet harmonizálása az alábbi előnyökkel jár az egyén számára:
- fejleszti az életminőséget és az egyéni jóllétet, boldogságot,
- segíti a képességek kibontakoztatását,
- a családi életben serkenti egy új modell kialakítását, amelyben a kötelezettségek méltányosan oszlanak meg,
- csökkenti a stresszt és a munkával kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A munkáltató számára is számos előnnyel jár a családi kötelezettségeket tiszteletben tartó, toleráns légkört teremtő munkahely kialakítása, mivel:
- vonzó az alkalmazottak számára, ami növeli a vállalat versenyképességét,
- csökkentheti a fluktuációt,
- kevesebb a betegség miatti távol maradás,
- nő az alkalmazottak motivációja, ezzel a munkavégzés hatékonysága.
A munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása
A stressz természetes emberi válasz a kihívást jelentő vagy veszélyes helyzetekre. Kismértékű stressz – például a szoros határidő – még hasznos is lehet, mert fokozott energiához és termelékenységhez vezethet. A hosszú ideig tartó vagy túl nagy nyomás azonban fizikailag és mentálisan is megerőltető. A hosszabb ideje fennálló, krónikus stressz miatt kialakuló érzelmi kimerültség negatívan befolyásolja a munka sikerét és a családi kapcsolatokat is.
A munka és a magánélet egyensúlyának felborulása az egyénre (munkavállalóra) és a munkáltatójára nézve is hátrányos. Az egyén számára azért, mert romlik a fizikai, szellemi és lelki állapota, elvesztheti a motivációját (kiégés – burn-out). A munkáltató szempontjából pedig azért, mert nő a munkahelyi stressz, gyengül a dolgozói elköteleződés, ezáltal romlik az eredményesség.
A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése állami szinten
A munka és magánélet egyensúlyának megteremtése nemcsak a munkavállalóknak, hanem a vállalatoknak és a társadalom egészének is nagy kihívást jelent. Ha a munkahelyi kötelezettségek lehetővé teszik a harmonikus életvezetést, az bátorítólag hat többek között a gyermekvállalásra is. Ily módon a munka és magánélet egyensúlya – több európai országhoz hasonlóan – hazánkban is a családbarát politika eszköze.
Az Európai Unió Tanácsa 2019 júniusában fogadta el a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet, amelynek legfőbb célja, hogy a szülők és a gondozást végzők ne kényszerüljenek a családi élet és a karrier közti választásra.
Az irányelvek fő célja:
- növekedjen a nők részvétele a munkaerőpiacon,
- fokozódjon a családi vonatkozású szabadságok és rugalmas munkafeltételek igénybevétele a férfiak körében,
- a munkavállalók szabadságra mehessenek a rászoruló hozzátartozóik ápolása-gondozása céljából.
Javaslatok a munka és a magánélet egyensúlyának javítására
Időgazdálkodás
Gondolja végig életének prioritásait, és összpontosítson a kulcsfeladatokra, az igazán fontos dolgokra. Tekintse át egy tipikus hét feladatait, és próbálja meg csökkenteni az időveszteséget (pl. vásároljon online, csökkentse ingázását, kerülje a közösségi médiát, mondja le a nem fontos találkozókat stb.).
Határok meghúzása
Határozza meg pontosan a munkaidejét, és szabadidőben ne foglalkozzon munkahelyi problémákkal, feladatokkal. Ne vigye haza a munkáját, otthon ne olvassa az irodai levelezését, kapcsolja ki a céges telefont, és hagyja az irodában a munkahelyi feszültséget is.
Regenerálódás
Szánjon időt a regenerálódásra, akkor könnyebben veszi az akadályokat. A pihenőidő fontos a sikerhez, ezért rendszeresen szánjon időt arra, ami kikapcsolja, olvasásra, sportolásra, kirándulásra vagy akár a semmittevésre.
A munka élvezete
Időnként minden munka fárasztó vagy stresszes, de ezt könnyebb elviselni, ha szereti a munkáját. Ha rosszul érzi magát a munkahelyén, fontolja meg a munkahely-változtatást. Érdemes belevágni a tanulásba is, ami frissen tartja az elmét, és előrelendítheti a karrierjét is.
Pénzügyek átgondolása
A kutatások azt mutatják, hogy ha az alapvető szükségletek kielégülnek, a magasabb jövedelem nem feltétlenül vezet boldogsághoz. Boldog lehet új autó nélkül is vagy egy olcsóbb otthonban – mindezekért a szabadidős élmények kárpótolják.
Kapcsolatok ápolása
A jó kapcsolatok segítenek megbirkózni a stresszel, de ezek kialakításához idő szükséges. Részesítse előnyben a családjával, barátaival, szeretteivel töltött időt.
Sport, egészségmegőrzés
A sportra nemcsak a testünknek van szüksége, hanem segít mentálisan is felfrissülni: a rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót. Emellett fontos az egészséges életmód: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése.
