egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, elektronikus levelekben. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra és nemzetközi tudományos kutatásokra való hivatkozások, csúsztatások, tárgyi tévedések jelennek meg, és előfordul az is, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.

 

A rutinszerűen alkalmazott védőoltások révén megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete hazánkban kiváló, köszönhetően a magas átoltottságnak (tehát annak, hogy a lakosság nagy része megkapta az oltásokat) és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek veszélyesek! A betegség súlyosságától függően a betegek kórházi ellátást is igényelhetnek, a gyógyulást követően maradandó egészségkárosodás fordulhat elő, és egyes esetekben akár halállal is végződhet a fertőzés. Ezeknek a súlyos szövődményeknek a megelőzésében jut a védőoltásoknak központi szerep.

 

A 20. század első felében az otthon ápolt 1000 kanyarós gyermek közül átlagosan 4 életét veszítette. A fertőző kórházakban, egyéb gyermekintézményekben még megdöbbentőbb volt ez az arány: akár minden második beteg is meghalt! A védőoltásoknak köszönhető, hogy ilyen sokkoló adatokkal hazánkban ma már nem találkozunk.

 

Azok a szülők, akik azt vallják, hogy gyermekeiknek szükségük van arra, hogy természetes módon átessenek a betegségeken, felesleges kockázatnak teszik ki őket. A védőoltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, szövődmények jelenthetnek. 

 

Egy példa a fent leírtak szemléltetésére:

  • 1974-ben Japán végrehajtott egy sikeres szamárköhögés (pertusszisz) elleni védőoltási programot.
  • A japán gyermekek közel 80%-át beoltották.
  • Abban az évben csak 393 bejelentett szamárköhögéses megbetegedés volt, és nem fordult elő haláleset sem.
  • Ezután rémhírek terjedtek arról, hogy a vakcina nem biztonságos.
  • Ennek eredményeként 1976-ra már csak a csecsemők 10%-a volt beoltva a betegség ellen.
  • 1979-ben Japánban súlyos szamárköhögés-járvány lépett fel, több mint 13 000 megbetegedéssel és 41 halálesettel.
  • 1981-ben a kormány megkezdte az oltásokat az acelluláris (sejtmentes) pertusszisz vakcinával, és a megbetegedések száma újra csökkent.

 

De a közelmúltból is vannak példák. A kanyaró nagy járványokat okozott az elmúlt években Európa-szerte. Szíriában a járványos gyermekbénulás okoz problémát. Ez a – korábban már visszaszorított – betegség azért tud ismét járványosan terjedni, mert a polgárháborús helyzet akadályozza a védőoltási program tervezett végrehajtását.

 

  • A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ma már ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük.
  • Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegséget fel nem számoljuk.
  • A védőoltás a lehető leghatékonyabb módja, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk.

 


Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.)

 

  • Mi az oka, hogy több európai ország is van, ahol nincsenek kötelező védőoltások?

Azokban az országokban, ahol hazánktól eltérő védőoltási rendszert működtetnek, gyermek csak akkor mehet közösségbe, ha a meghatározott védőoltások beadásáról bemutatja a szükséges igazolásokat. Igaz tehát, hogy nincsenek kötelező védőoltások, de bölcsődébe, óvodába, iskolába csak akkor járhat a gyermek, ha a védőoltásokat rendben megkapja. Mivel az iskoláztatás kötelező, ezért a védőoltások is indirekt módon kötelezők.

 

  • Igaz, hogy egészségesebbek azok a gyermekek, akiket nem oltanak be?

Az érvrendszer, amely szerint az oltatlan gyermekek egészségesebbek az oltottaknál, nélkülözi a tudományos megalapozottságot, és ezáltal félrevezető. A védőoltásokat azért alkalmazzuk, hogy az immunrendszer működését felkészítse a kórokozóval való találkozásra, s ezáltal a megbetegedés, illetve annak következményei, szövődményei elkerülhetők legyenek.

 

  • Igaz, hogy összefüggés van a védőoltások beadása és az allergiás megbetegedések között? 

A Robert Koch Intézet (Németország) 2011-ben készítette el az úgynevezett KiGGS (Studie zur Gesundheit von Kindern und Jugendlichen in Deutschland) tanulmányát. Ez 2003 és 2006 között vizsgálta Németországban az oltott és a védőoltásban nem részesült 1–17 éves korosztály egészségi állapotát. Összesen több mint 13 ezer nem bevándorló német gyermeket vontak be a vizsgálatba, 0,7 százalékuk volt oltatlan.

 

A vizsgálat eredményeiből azt a következtetést vonták le a szerzők, hogy nincs tudományosan igazolt különbség az oltottak és oltatlanok allergiára való hajlama, illetve oltással nem megelőzhető betegségekkel szembeni ellenálló képessége között.

 

  • A vakcinák higanyt tartalmaznak?

Az oltásellenesek gyakran hivatkoznak a vakcinában található higany, illetve a tiomerzál káros hatásaira, de állításaik hamisak. A tiomerzál egy szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére. A tiomerzál (esetenként thimerosalnak is nevezik) tehát oltóanyagokban használt, higanyalapú tartósítószer. Az ilyen módon tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony. Habár nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna, a legtöbb oltóanyagból kivonták. A gyermekeken és felnőtteken végzett vizsgálatok az oltóanyagokban használt tiomerzálnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.

 

A higany egy természetben is előforduló fém. A higany három formában fordul elő:

    • fémhigany,
    • szervetlen higany (amely megtalálható a természetben és az állati szövetekben),
    • szerves higany (amelynek két leggyakoribb formája a metil-higany és az etil-higany).

 

A higany különböző vegyületei megtalálhatók a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban (legfőképpen a hosszú életűekben, pl. a cápákban). Használják az iparban, a fogak tömőanyagaiban, hőmérőkben és oltóanyagokban is.

 

A higany két szerves formája, a metil-higany és az etil-higany sok szempontból hasonló, de vannak köztük fontos különbségek is. A metil-higany az emberi szervezetre sokkal veszélyesebb, mivel a szervezetből való kiürülésének ideje körülbelül 50 nap. A tiomerzálban lévő etil-higany nem raktározódik a szervezetben ilyen mértékben, mivel a felezési ideje kb. 7 nap. Az etil-higany gyorsan átalakul a szervezetben szervetlen higannyá, amely a bélcsatornán keresztül kiürül. A higanyvegyületek károsíthatják a központi idegrendszert, a bőrt, a vesét, de a mérgező hatások elsősorban a metil-higanyhoz köthetők.

 

  • Igaz, hogy a védőoltások autizmust okoznak?

Több tanulmány is foglalkozott a kérdéssel Dániában, Svédországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, és ezekben a tanulmányokban nem találtak összefüggést a fejlődési vagy neurológiai rendellenességek és az oltások között. 2004-ben az Egyesült Államok egy független tanácsadó testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a tiomerzáltartalmú oltóanyagok használata között.

 

Szintén 2004-ben egy átfogó tanulmányt közöltek a tiomerzáltartalmú oltóanyagok és az autizmus, illetve az idegrendszeri károsodások esetleges összefüggéseiről, az eredményeket a Gyerekgyógyászat (Pediatrics) nemzetközi magazinban publikálták. A tanulmányok az autizmus, a szellemi visszamaradottság, a beszédzavarok és a figyelemzavarok előfordulását vizsgálták. Összességében a bizonyítékok azt mutatják, hogy az autizmus és a szellemi károsodások nem függnek össze a tiomerzáltartalmú oltóanyagokkal. A szerzők azt is megjegyzik, hogy azok a népegészségügyi vizsgálatok, amelyek összefüggést feltételeztek, jelentős hiányosságokat mutattak a vizsgálat megtervezését, valamint a levont következtetések érvényességét tekintve.

 

Jelenleg az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem tartalmaz tiomerzált. Az MMR, IPV, HIB, BCG, Tetracoq védőoltások nem tartalmazzák ezt a tartósítószert, amely néhány influenza elleni oltóanyagban található meg alacsony mennyiségben. A jelenleg használt vakcinákban előforduló higany mennyisége jóval alacsonyabb, mint a higanybevitelre vonatkozó ajánlások. Több vizsgálat is történt, amely meghatározta a csecsemők és kisgyermekek vérében a higanykoncentrációt tiomerzáltartalmú oltóanyag beadását követően, de az eredmények szerint a vér higanyszintje nem haladta meg az ajánlott határértéket.

 

  • Egyesek szerint a védőoltások mellett a gyógyszercégek lobbiznak, befolyásolják az orvosokat, így növelve profitjukat. Milyen jogi szabályozás teszi mindezt valójában lehetetlenné?

Fontos tudni, hogy hazánkban egész Európa egyik legszigorúbb szabályozása van érvényben, amely nemcsak a gyógyszerek engedélyezésére, hanem a gyógyszeripar által nyújtott támogatásra, a szponzorációs tevékenységre, orvoslátogatásokra, reklámozásra is vonatkozik.

 

  • Milyen eszközökkel téveszti meg az embereket az oltásellenes nézeteket terjesztő kisebbség?

Fontos rávilágítani, hogy a védőoltások beadását ellenzők tábora bizonytalan, vagy nemegyszer rosszindulatúan manipulált, máskor hamis adatokra hivatkozik. Rendszerint forrásmegjelölés nélkül „idéznek” kétes vizsgálatokat, ugyanakkor az egyes fertőző betegségek gyakran tragikus, máskor „csak” maradandó egészségkárosító hatását bagatellizálják, így próbálják meg a közvéleményt befolyásolni. Különösen szomorú, hogy ezek a hangok az utóbbi időben komoly olvasottságra számot tartó, országosan elismert, népszerű médiafelületeken és portálokon is teret kapnak.

 

  • A tudomány mai állása szerint nem megkérdőjelezhető tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások hazai rendszere segítségével számos, akár halálos, illetve súlyos szövődménnyel járó betegséget sikerül megelőzni, gyakorlatilag teljesen száműzni Magyarországról!

 

  • Kit veszélyeztet az a szülő, aki a gyermekét nem oltatja be?

Ebben az esetben a fertőző betegség nemcsak a gyermeket veszélyezteti, hanem mindenkit, aki az oltatlan gyermek környezetében van, és valamiért nem áll fenn nála megfelelő védettség (pl. az idősek – nagyszülők, játszótársak, krónikus betegséggel élők). Az oltások széles körű alkalmazása a közösséget is védi, ezt nevezzük nyájimmunitásnak. A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában. Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben a kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megszűnik.

 

A kanyaró esetében például minimum 95%, a mumpsznál pedig 86% oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok” védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk.

KULCSSZAVAK
tévhitek  |   rémhírek  |   fake news  |   higany  |   tiomerzál  |   thimerosal  |   autizmus  |   nyájimmunitás  |   oltásellenesség  |   kuruzslók  |   sarlatánok  |   kötelező oltások
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít