egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek ellen létezik széles körben elterjedt védőoltás.

 

Tuberkulózis

A tuberkulózis (gümőkór, tüdővész) bakteriális fertőzés, amely fertőzött személy köhögésével vagy tüsszentésével a levegőbe kerülő apró váladékcseppek belélegzésével terjed. Zömmel a tüdő megbetegedését okozza, de érintheti a csontokat, ízületeket, a vesét és akár az agyhártyákat is. Az időben felismert tuberkulózis ma már megfelelő gyógyszerekkel gyógyítható.

 

Diftéria

A diftéria (torokgyík) baktérium okozta fertőző megbetegedés, amely a légutak érintettségén túl kiterjedhet a bőrre, az idegrendszerre, keringésre is, súlyos esetben akár halált is okozva.

 

Szamárköhögés

A szamárköhögés (más néven pertusszisz) a légzőrendszer bakteriális fertőzése. Könnyen terjed, elsősorban a levegőbe került váladékcseppek útján. Klinikai képére jellemzők a fullasztó köhögési rohamok.

 

Tetanusz

A tetanusz (merevgörcs) ritka, súlyos állapot. A kórokozó bejutása a szervezetbe általában a földdel, rozsdával szennyezett seben keresztül történik. A megbetegedést nem maga a kórokozó, hanem annak mérge okozza, a toxin az izmok görcsös megfeszülését eredményezi. Szinte kizárólag nem vagy nem megfelelően oltottakban alakulhat ki.

 

Járványos gyermekbénulás

A gyermekbénulás (poliomyelitis) egy súlyos, vírusfertőzés okozta megbetegedés, amely korábban világszerte és hazánkban is gyakori volt. Manapság ritka, mert oltással megelőzhető. A fertőzöttek többsége tünetmentes, esetenként akár a vírus átmeneti vagy tartós bénulást okozhat. Hazánkban az 1950-es évek közepén bevezetett védőoltást követően az előfordulási gyakorisága nagymértékben csökkent. A gyermekbénulás ellen jelenleg sincs gyógyszer, ezért fontos a gyermekek oltása.

 

Hib fertőzés

A B típusú Haemophilus influenzae (Hib) egy bakteriális fertőzés, amely számos súlyos betegséget (pl. tüdőgyulladás, ízületi gyulladás) okozhat, különösen kisgyermekeknél. A védőoltásoknak köszönhetően ma már hazánkban ritka a megbetegedés.

 

Kanyaró

A kanyaró (morbilli) egy fertőző vírusos betegség. Különböző tüneteket (magas láz, kiütések, köhögés stb.) okozhat, néha súlyos idegrendszeri szövődményekhez is vezethet. A kötelező védőoltás miatt Magyarországon már ritkán fordul elő.

 

Mumpsz

A mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás) ma már ritka vírusos fertőzés, amely a fültőmirigy nagymértékű duzzanatát okozhatja. A kötelező védőoltás a felnőttkorban kialakuló esetleges fertőzés szövődményei (pl. meddőség) ellen is óv.

 

Rubeola

A rubeola (rózsahimlő) ma már ritkán előforduló, foltos kiütéseket okozó vírusos megbetegedés. Akár kezelés nélkül is megszűnhet, viszont várandósság alatt akár súlyos magzatkárosító hatása is lehet.

 

Bárányhimlő

A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, az őszi-téli hónapokban terjedő, kiütésekkel járó fertőző gyermekbetegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor között, zárt közösségben okoz megbetegedést. Terjedése gyors, cseppfertőzéssel történik, akár használati tárgyak is közvetítik. A betegség akár súlyos szövődményekhez is vezethet (pl. tüdőgyulladás), ezért javasolt az oltással történő védekezés, amely 2019 őszétől a kisgyermekek számára kötelező.

 

Hepatitis B

A hepatitis B fertőzés a vér és testnedvek útján terjed és májgyulladást, illetve rosszindulatú májdaganat kialakulását okozhatja. Felnőtteknél gyakran enyhe tüneteket okoz, lehet akár tünetmentes is, kezelés nélkül általában néhány hónap alatt el is múlhat. Gyermekeknél gyakran évekig fennállhat, esetenként akár súlyos májkárosodást okozva. A súlyos betegségek elkerülése érdekében a gyermekek hepatitis B elleni oltása – 7. osztályos korban – kötelező.


Magyarországon ritkább, mint a világ egyéb részein, de bizonyos csoportokat (pl. intravénás kábítószer-használók, gyakran szexuális partnert váltók) fokozott kockázat fenyegethet, számukra kifejezetten javasolt a védőoltás.

 

Hepatitis A

A hepatitis A-vírus fertőzés májgyulladást okozhat, a kórokozó a fertőzött személy székletével terjed. Magyarországon ritka, leginkább ott fordulnak elő kisebb helyi járványok, ahol ásott kút vizét fogyasztják, a fertőzést a széklettel szennyezett víz okozza. Előfordulhat az endémiás földrajzi területre utazók, továbbá homoszexuálisok körében. Védőoltással védekezhetünk a nem kívánt megbetegedés ellen. A fertőzés általában nem súlyos, az emberek többsége néhány héten belül teljesen felépül.

 

Humán papillomavírus fertőzés

A humán papillomavírus (HPV) egy víruscsoport neve. A legtöbb embernél nem okoznak tüneteket, de egyes típusai nemi szerveken megjelenő szemölcsöket, magas kockázatú törzsei pedig daganatos megbetegedéseket (pl. méhnyakrák) okozhatnak.

 

Járványos agyhártyagyulladás

A járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus fertőzés) az agyat és a gerincvelőt körülvevő védőmembránok – agyhártyák – bakteriális fertőzése. Leggyakrabban csecsemőknél, kisgyermekeknél, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél fordul elő. Időben történő kezelés nélkül akár életveszélyt is okozhat.

 

Kullancsencephalitis

A kullancscsípések által terjesztett vírusos agyvelőgyulladást okozó fertőzés.

 

Veszettség

A veszettség (lyssa) az agy és az idegek ritka, de nagyon súlyos fertőzése. Általában egy fertőzött állat által okozott sérülésből fakad. A veszettség az egész világon előfordul, különösen Ázsiában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában. Magyarországon az állatoltási programoknak köszönhetően háttérbe szorult, az utolsó emberi megbetegedés még az 1990-es években volt.

 

Hastífusz

A tífusz egy baktérium (Salmonella typhi) által termelt méreganyag (toxin) okozta megbetegedés, amely számos szervet veszélyeztethet, azonnali kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat, akár végzetes is lehet. A fertőzés széklettel vagy vizelettel, illetve az általuk szennyezett folyadékkal, táplálékkal terjedhet.

 

Rotavírus-fertőzés

A rotavírus okozza a legtöbb, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében. 3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. A betegség 3–36 hónapos korban a legveszélyesebb, ekkor a gyors folyadékveszteség, a jelentős sóháztartási zavarok kiszáradáshoz is vezethetnek.

 

Sárgaláz

A sárgaláz szúnyogok által terjesztett súlyos vírusos fertőzés. Afrika, Dél-Amerika, Közép-Amerika és a karibi térség egyes részein fordul elő. Ezen területre utazók számára a beutazáshoz szükséges oltás kötelező.

 

KULCSSZAVAK
immunológia  |   antigén  |   ellenanyag  |   immunrendszer  |   immunglobulin  |   toxin  |   toxoid  |   méreganyag  |   aktív immunizálás  |   passzív immunizálás  |   endémia  |   endémiás  |   tbc  |   tuberkulózis  |   diftéria  |   torokgyík  |   pertusszisz  |   szamárköhögés  |   tetanusz  |   merevgörcs  |   poliomyelitis  |   járványos gyermekbénulás  |   hemophilus  |   hib  |   kanyaró  |   morbilli  |   rubeola  |   rózsahimlő  |   mumpsz  |   járványos fültőmirigy-gyulladás  |   bárányhimlő  |   varicella  |   hepatitis  |   HPV  |   humán papillomavírus  |   Meningococcus  |   járványos agyhártyagyulladás  |   kullancsencephalitis  |   veszettség  |   lyssa  |   hastífusz  |   rotavírus  |   sárgaláz
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít