egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem kialakítására) sarkalljuk az immunrendszert. Ez a folyamat az aktív immunizálás. Az aktív védelemre élő vagy nem élő vakcinát használnak. Bizonyos esetekben lehetséges kész ellenanyagok bejuttatásával időleges védelmet kialakítani. Ezt nevezzük passzív immunizálásnak.

 

Élő kórokozót tartalmazó védőoltások

Az élő kórokozót tartalmazó vakcinák gyengített kórokozót tartalmaznak – tüdőgümőkor (tbc) elleni BCG-oltás, morbilli (kanyaró), rubeola (rózsahimlő), mumpsz, varicella (bárányhimlő), sárgaláz elleni védőoltás stb.

 

Jellemzőik:

 

  • A szervezetbe bejutva szaporodnak, és a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki hatásukat.
  • Ritkán enyhe oltási betegséget is okozhatnak (az immunrendszer hiányának, sérült vagy elégtelen működésének fennállása esetében azonban az élő kórokozót tartalmazó vakcinák súlyos betegséget is okozhatnak – sérült immunrendszerrel rendelkezők oltásával kapcsolatban érdemes szakember tanácsát kérni).
  • Védőhatásuk hosszú távú.

 

Magyarországon jelenleg forgalomban lévő, élő kórokozót tartalmazó vakcinák

  • BCG (tuberkulózis), kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (MMR), bárányhimlő (varicella), rotavírus (Rotarix/ Rotateq) elleni védőoltások;
  • sárgaláz (Stamaril) elleni védőoltás (csak kijelölt oltóhelyek adhatják).

 

Nem élő kórokozót tartalmazó védőoltások

A nem élő kórokozó tartalmú vakcinák aktív összetevőjük szerint lehetnek:

 

  • a kórokozók részleteit tartalmazó vakcinák (acelluláris pertusszisz);
  • a baktériumok tokjának részletét tartalmazó, kapcsolt fehérjével javított hatású vakcina (Pneumococcus, Meningococcus);
  • gyengített, hatástalanított méreganyagot (toxoidot/anatoxint) tartalmazó vakcinák (diftéria, tetanusz, kolera);
  • a kórokozók fehérjéit kódoló genetikai részletet (ún. mRNS-t) tartalmazó vakcinák (egyes koronavírus-vakcinák);
  • ún. vírusvektort tartalmazó vakcinák, amelyekben a kórokozó genetikai részleteit egy másik vírus külső burka segítségével juttatják a sejtbe (egyes koronavírus-vakcinák).

 

Nem élő kórokozót tartalmazó vakcinák esetén az oltással bevitt aktív összetevő a szervezetben nem szaporodik. Ismételt oltásokkal (alapimmunizálás és emlékeztető oltás) váltható ki a megfelelő védelem. Hatásukat nem befolyásolják sem az anyai, sem a passzív ellenanyagok, ezért (pl. HBV-, HAV-, tetanuszfertőzés, veszettség gyanúja esetén) egyszerre aktív és passzív védelem is alkalmazható. Immunhiányos betegekben az immunválasz elmaradhat, védelmüket passzív immunizálással biztosíthatják.

 

Oltás beadásának lehetőségei

Az oltások bejuttathatók:

 

  • az izomzatba injekció segítségével (ún. intramuszkuláris módon);
  • a bőrbe injekció segítségével (ún. intrakután módon);

 

 Az egyes oltóanyagokat a gyártó által meghatározott módon kell a szervezetbe juttatni.

 

A védőoltások hatásmechanizmusa

Fertőződés során az immunrendszer részét képező falósejtek bekebelezik a kórokozókat, megölik és feldarabolják azokat. A kórokozók megfelelő darabjait (amelyeket antigéneknek nevezünk) „bemutatják” az immunrendszer további sejtjeinek. Ez az immunrendszer „tanulásának” szakasza, amely általában 7 napot vesz igénybe. Ekkor már kialakulhatnak a megbetegedés kezdeti tünetei.

 

Ezt követően az immunrendszer megfelelő sejtjei szaporodni kezdenek, miközben fehérjéket (ellenanyagokat) termelnek a kórokozó ellen. Ezek az ellenanyagok az immunrendszer sejtjeinek segítségével elpusztítják a kórokozókat. Ilyenkor alakulnak ki a megbetegedések jellegzetes tünetei: láz, fájdalmak, gyulladások, kiütések stb., amiket a rengeteg elpusztított kórokozó mérgei, az elpusztult beteg sejtek anyagai, a továbbszaporodó kórokozók és a védekezés közben termelt fehérjék károsító hatása okoz.

 

Egy második azonos fertőzés már csak az immunrendszer válaszát idézi elő 7 napon belül, de tünetek és betegség nélkül.

 

A védőoltás az immunrendszer iskolája

A védőoltás tehát azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amelyek később megbetegedést okozhatnak. Megtanítja a szervezetünk 1/10 részét kitevő immunrendszernek, hogy készítsen ellenanyagokat és memóriasejteket az adott kórokozók ellen, így később, ha az adott élő, vad mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket. A védőoltások után az immunrendszer már az első fertőzéskor ártalmatlanná teszi a kórokozókat, anélkül, hogy a betegség tünetei kialakulnának, és 7 napra rövidíti a hatékony védekezés kezdetét.

 

Milyen hosszú védelmet nyújt egy védőoltás?

Számos vakcina élethosszig tartó védelmet biztosít a betegség kialakulása ellen, ez azonban attól függ, hogy milyen oltást kapott az illető.

 

A védelem tartóssága függ:

 

  • a kivédendő kórokozótól,
  • az alkalmazott oltóanyagtól,
  • az oltandó személy egészségi állapotától.

 

 Néhány vakcina tartós védelmet nyújthat, egyes oltásokat azonban meghatározott időnként ismételni kell a kívánt hatékonyság elérése érdekében.

 

A gyógyszerek és a védőoltások közötti különbség

Lényeges különbség, hogy míg gyógyszereket leggyakrabban a már kialakult betegség kezelésére alkalmazunk, a védőoltások segítségével az immunrendszert „megtanítjuk” a védekezésre egy olyan kórokozóval szemben, amellyel a szervezet korábban még nem találkozott. Így a tényleges védelmet (szemben a gyógyszerekkel) nem közvetlenül maga a védőoltás jelenti, hanem az oltás következtében „felébredt”, megerősödött immunrendszer. Ezért nem jelent a védőoltás azonnali védelmet a kórokozóval szemben. Az immunrendszer teljes megerősödéséhez időre és rendszerességre van szükség.

 

Nyájimmunitás

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség megfelelően nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában. Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megszűnik. A kanyaró esetében például minimum 95%, a mumpsznál pedig 86% oltottsági szint szükséges az oltatlanok védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk.

 


Vonatkozó jogszabály:

 

KULCSSZAVAK
védőoltások  |   vakcinák  |   vakcinatípusok  |   oltóanyagok  |   oltástípusok  |   védőoltások általában  |   nyájimmunitás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít