A rákos megbetegedések kialakulásában számos esetben megelőzhető tényezők is szerepet játszanak, sokszor nagyobb mértékben, mint a genetikai hajlam. Ehhez szolgál útmutatóval az Európai Rákellenes Kódex.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) és az Európai Bizottság által közösen kiadott, folyamatosan frissített dokumentum olyan egészségkárosító kockázati tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek az életvitel megváltoztatásával kiküszöbölhetők. A kódex az egészséges életmód mellett az egyes daganattípusok korai felismerését és kezelését célzó szűrővizsgálatok és védőoltások jelentőségét is hangsúlyozza.
Dohányzás kerülése
A dohányzás fokozottan növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Nemcsak az aktív dohányzás, hanem a passzív dohányzás is bizonyítottan károsítja az egészséget. Passzív dohányzásnak nevezzük a nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való, zárt helyiségben történő, akaratuktól független kitettségét.
Fontos! Nemzetközi felmérések szerint évente 8 millióan vesztik életüket dohányzás okozta betegségben, közülük 1 millióan passzív dohányzási ártalom miatt. Saját és a környezetében élők egészsége védelmében tegye füstmentes övezetté az otthonát és a munkahelyét. Amennyiben dohányzik, fontos leszoknia a dohányzásról.
Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
zöldszám: 06-80-44-20-44.
Egészséges testsúly
Az elhízás számos betegség, így bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázati tényezője. 25 kg/m2 feletti testtömeg index (BMI) érték esetén túlsúlyról, míg 30 felett már elhízásról beszélünk. Kutatások szerint minden 5 kg/m2 BMI növekedés fokozza a daganatkockázatot. Az elhízás ellenszere nem a fogyókúra, hanem az életmód-változtatás, ami megfelelő étrendet, mozgásprogramot és lelki egyensúlyt jelent.
Javasolt a kalória bevitelének 25-30 százalékkal való csökkentése az étkezés minőségi átalakítása mellett úgy, hogy lassú, fokozatos testsúlyredukciót érjünk el. A hirtelen leadott kilogrammokat sokszor követi ismételt, olykor a korábbiaknál is fokozottabb testsúlygyarapodás (ezt jojóeffektusnak is hívják). Ezzel kapcsolatban célszerű dietetikus szakember tanácsát kérni, aki az egyéni táplálkozási szokások felmérését követően személyre szabott étrendi javaslatot fog adni.
A diéta mellett a tartós fogyás másik alappillére a testmozgás.
A súlynövekedés elkerülése érdekében ügyeljen az elfogyasztott ételek mennyiségére is, mozogjon rendszeresen, illetve havonta ellenőrizze a testsúlyát.
Lásd még: Civilizációs ártalmak szerepe az elhízásban
Egészséges táplálkozás
A rákos betegségek kialakulásában táplálkozási tényezők is szerepet játszhatnak. Egyes kutatások szerint a vörös húsok és a feldolgozott (pl. sózott, füstölt, pácolt, tartósítószerrel kezelt) húskészítmények túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a vastagbél-, gyomor-, illetve emlőrák kialakulásával.
Nem csak a tartósítás, hanem a húsok „túlsütése” során is keletkezhetnek rákkeltő anyagok.
A cukorban, feldolgozott szénhidrát forrásokban gazdag táplálékokat is érdemes kerülni, mivel ezek fokozzák a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázatát. Ezek az állapotok a petefészek-, emlő-, vastagbél-, méhtestrák rizikó tényezői. Rosthiányos táplálkozás esetén a tápcsatornában lassul a tranzit idő, így a méreganyagok tovább lehetnek kapcsolatban a bélhámsejtekkel, ami szintén fokozza a vastagbélrák kialakulásnak kockázatát. Tanulmányok szerint a sok telített zsírsavat és transzzsírsavat tartalmazó táplálékot is érdemes kerülni. A zsiradékokat, olajakat nem szabad túlhevítetni, többször felhasználni, mivel ez is az egészségre káros anyagok keletkezéséhez vezethet.
Fentiekből is kitűnik, hogy a rákos betegségek megelőzésében nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozás. Az egészséges táplálkozás kulcsa a változatosság és a mértékletesség. Általánosan ajánlható az egyszerű cukrok, például fehérlisztből készült péksütemények, csokoládé, cukorkák felvételének csökkentése. Mértékkel fogyasszon feldolgozott hústermékeket, vörös húsokat, magas zsírtartalmú és magas sótartalmú élelmiszereket.
Ajánlott a megfelelő minőségű és könnyen emészthető fehérjék – hal, tojás, túró, kefir, joghurt – fogyasztása, valamint az összetett szénhidrátban - teljeskiőrlésű pék árukban és tésztákban, zabpelyhekben, barnarizsben - és élelmi rostban gazdag étrend. Az alacsony szénhidráttartalmú zöldségek és gyümölcsök akár minden étkezés részét képezhetik.
Rendszeres testmozgás
Egészséges testmozgással csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. A testmozgás csökkenti a vastagbelet érintő rákbetegségek előfordulását, valamint nők esetében a mell és a méhnyálkahártya daganatos megbetegedéseinek esélyét. Segít a testsúlynövekedés megakadályozásában is, aminek további kockázatcsökkentő hatása van számos egyéb daganattípus, így a vese, a hasnyálmirigy, a nyelőcső, a prosztata és a húgyhólyag rákos megbetegedése tekintetében is.
A naponta legalább 30 percig végzett testmozgás pozitív hatást gyakorol a vérnyomásra és az anyagcserére, különösen a vércukorszintre, valamint az ahhoz kapcsolódó hormonokra, a nemi hormonokra és az immunrendszer működésére is. Olyan fizikai aktivitás kifejtése ajánlott, amely pulzusszám-emelkedést okoz (ún. dinamikus sportok, például kocogás, úszás, gyors ütemű kerékpározás).
Lásd még:
Testmozgás hatása az egészségre
Testmozgás és mentális egészség
Alkoholfogyasztás kerülése
Az alkoholfogyasztás növeli a rákbetegség – főként a száj, a garat, a gége, a máj, a vastag- és végbél, valamint az emlő rosszindulatú daganatai – kialakulásának kockázatát, mivel a mértéktelen alkoholfogyasztás során acetaldehid, egy rákkeltő vegyület keletkezik. Az alkoholfogyasztás mérséklésével, illetve az alkohol teljes elkerülésével csökkenthető e daganattípusok kialakulásának a veszélye.
Lásd még:
Fényvédelem
A rövid hullámhosszú UV-B és a hosszú hullámhosszú UV-A sugárzás károsítja a bőrt, ami hosszú távon bőrdaganatokat okozhat. Ezért ajánlott a túlzott napozás és a szolárium használatának kerülése. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak 60 százaléka 11–15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás.
A nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és kalap viselése – javasolt. Különös gondot kell fordítani a gyermekek bőrének védelmére, ugyanis a gyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.
További részletek a Napégés és fényvédelem cikkben olvashatók.
Egészséges környezet
Sok ezer olyan mesterségesen előállított vagy természetes anyag van jelen az ember környezetében, amely rákot okozhat. Ezek közül például az azbeszt, a benzol, a gépkocsik kipufogógáza, az égési folyamtok során keletkező ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek), az arzén és vegyületei, valamint a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok számos rákbetegség – többek között a tüdő, a mellhártya, a bőr és a vérképző szervek daganatainak – előidézői lehetnek. Tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok a dioxinok, amelyek vulkánok és erdőtüzek, ipari tevékenység, illetve hulladékégetés során keletkező színtelen, szagtalan, zsírban oldódó vegyi anyagok.
Számos olyan munkahely ismert, ahol magasabb a rákkeltő anyagoknak való kitettség. A munkahelyi egészségügyi és biztonsági előírások betartásával ugyanakkor megelőzhetők a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések. A mindennapok során tudatos vásárlással sokat tehet egészségének megőrzéséért. Figyeljen arra, hogy az Ön által megvásárolt és használt termékek milyen vegyi anyagokat tartalmaznak. Ha a környezetében eltávolítandó azbeszt található, szakképzett vállalkozót bízzon meg az eltávolításával. Csak jól szellőztethető helyiségekben vagy a szabadban használjon vegyi anyagokat. Megfelelő szellőzés biztosításával csökkentheti a beltéri légszennyezést.
Emellett használjon energiatakarékos háztartási gépeket, és kerülje a szerves anyagok (fa vagy kerti hulladék) nyílt színi égetését. Hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez a gépkocsihasználat korlátozásával, kerékpár vagy tömegközlekedési eszközök használatával. Elősegítheti az ivóvíz és a talaj szennyezettségének minimalizálását, ha megfelelő módon – arra kijelölt gyűjtőhelyen – szabadul meg a háztartási vegyszerektől (növényvédő szerek, festékek) és a fel nem használt gyógyszerektől.
Sugárzással szembeni védekezés
A radon a természetben előforduló radioaktív gáz, amely akár az otthonokban is sugárterhelést okozhat. Különösen olyan területeken magas a koncentrációja, ahol több természetes urán található a talajban és a kőzetekben, de előfordulhat építőanyagokban is. A radonnak való kitettség növeli a tüdőrák kockázatát. Ezért amennyiben az otthona olyan térségben helyezkedik el, ahol fokozott a radonterhelés kockázata, méresse meg otthonában a radon szintjét.
Lásd még: Épületek radonmentesítése
A természetes források többsége, vagyis a kozmikus sugarak és az ételben jelen lévő alacsony szintű természetes radioaktivitás általában nem ér el magas szintet. A betegségek vagy sérülések diagnosztizálása során végzett röntgenfelvételek, illetve a daganatos megbetegedések kezelése során alkalmazott besugárzások a betegek javát szolgálják és biztonságosak, az ily módon létrejövő sugárterhelés minimális.
Szoptatás
Minél tovább szoptat egy nő, annál védettebbé válik az emlőrákkal szemben. A hosszan tartó szoptatás orvosi tapasztalatok alapján olyan védelmi mechanizmust alakít ki a kismamákban, ami akár ötödével is csökkentheti az emlődaganat kialakulását.
A csecsemők számára pedig az anyatej a legjobb táplálék, aminek számos jótékony egészségügyi hatása van. Az anyatej összetétele ideális a gyermek testi és szellemi fejlődése szempontjából. Hat hónapos korig ajánlott a csecsemők kizárólag anyatejjel történő táplálása, ezt követően a szoptatás igény szerinti folytatása a kiegészítő táplálás mellett is.
Lásd még: Csecsemők táplálása
Gyógyszerek
Bizonyos gyógyszerek tartós szedése növelheti a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát. Ilyen például a nők változókori tüneteinek enyhítése érdekében alkalmazott ún. hormonpótló terápia.
Daganatos megbetegedéshez vezethetnek továbbá az immunrendszer működését gátló gyógyszerek (immunszuppresszánsok), amelyeket szervátültetésre szoruló, illetve bizonyos vérképző szervi vagy immunológiai betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek kezelése során alkalmaznak.
Ezért az ilyen gyógyszerekkel történő kezelést csak a szükséges ideig, az egészségügyi kockázatok és előnyök személyre szabott mérlegelésével szakorvosi konzultáció mellett szabad alkalmazni.
Védőoltások
A daganatos megbetegedések közel egyötödét vírus- és baktériumfertőzések okozzák. A humán papillomavírus (HPV) rákkeltő törzsei felelősek közel az összes méhnyakrák-megbetegedésért, valamint gyakran a végbéltájék, a fej-nyak és a pénisz rosszindulatú daganataiért is.
Magyarországon a HPV elleni védőoltás térítésmentesen elérhető a 13 éves lányok és fiúk számára, 14 év felett térítés ellenében igényelhetik.
Lásd még: HPV elleni védőoltás
Szűrővizsgálatok
A szűrés a tünet- és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálatát jelenti, amelyet abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét.
Hazánkban jelenleg a 45–65 éves nők 2 évenkénti mammográfiás emlőszűrése, a 25–65 éves nők 3 évenkénti méhnyakszűrése és az 50–70 év közötti nők és férfiak vastagbélszűrése valósul meg. Egészsége megőrzése érdekében fogadja el a meghívást, és vegyen részt a szervezett népegészségügyi célú szűrésen.
Emellett javasolt legalább évente egyszer fogászati és bőrgyógyászati ellenőrzés, valamint az 50 év feletti férfiak számára a prosztata egészségének rendszeres ellenőriztetése urológus szakorvossal.
Lásd még:
Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek
Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak
Ilyen fiatalon nem lehet daganat?
