egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A szűrések során tünet- és panaszmentes személyeket (rizikócsoportba sorolva) vizsgálnak azzal a céllal, hogy egyes betegségek fennállását még a tünetek megjelenése előtt valószínűsítsék.

 

Gyakran csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, ha megbetegszünk, pedig a betegségek egy része megelőzhető. A rendszeres szűrővizsgálatok számos olyan betegség felismerését elősegítik, amelyek kialakulása hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat, és sikeres gyógyításukban meghatározó szerepe van az időtényezőnek, azaz hogy mikor kerülnek felismerésre.

 

Férfiak esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:

 

  • prosztataszűrés,
  • herék önvizsgálata,
  • vastagbélszűrés,
  • csontsűrűségmérés (ODM),
  • bőrvizsgálat,
  • laborvizsgálat,
  • kardiológiai vizsgálat,
  • tüdőszűrés,
  • szemészeti szűrővizsgálat.

 

Prosztataszűrés

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 éves kor felett is megjelenhet. Évekig is eltarthat, amíg a daganat tüneteket, panaszokat okoz. Korai fázisban gyakran tünetmentes, majd elsősorban vizelési panaszokat okoz (gyakori vagy nehezen induló vizelést, vizelés utáni csöpögést, égető érzést vizelés közben, vér megjelenését a vizeletben vagy az ondóban).

 

A tünetek nem típusosak – hasonló panaszokkal járhat egy gyulladás vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás is –, ezért fontos urológushoz fordulni.

 

Az idejében felismert prosztatarák nagy százalékban gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.

 

A prosztatarák korai felismerése érdekében 45 éves kortól évente javasolt a szűrővizsgálat, amelynek részei:

 

  • vérvétel, amellyel meghatározzák a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét;
  • tapintással történő vizsgálat (a prosztata végbélen át történő vizsgálata, rövid és fájdalmatlan);
  • ultrahangvizsgálat (szükség esetén).

 

Herék önvizsgálata

Az időben felismert heredaganat szinte 100 százalékban gyógyítható, ezért fontos a herék rendszeres önvizsgálata 13-15 éves kortól legalább havonta egy alkalommal. A herék vizsgálata közvetlenül fürdő vagy zuhany után ideális, amikor a herezacskó az izmok ellazulása miatt elernyed.

 

Első lépésben a tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve előbb az egész szervet, majd a heréket külön-külön kell mérlegelni. Nem rendellenes, ha az egyik here nehezebb a másiknál, inkább arra kell figyelni, hogy a szokásosnál súlyosabb-e valamelyik.

 

Ezt követően a mutató- és hüvelykujjal óvatosan körbetapogatva kell mindkét herét ellenőrizni, hogy nem nagyobbodtak-e meg, nem tapintható-e csomó rajtuk (a gyakorlatlanok számára az így kitapintható ondóvezeték és a mellékherék csomóként érzékelhetők). Ha rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat: ez az ún. vízsérv, amely jól kezelhető.

 

Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozás (fájdalom, kellemetlen érzés, csomó) tapasztalható, mielőbb háziorvoshoz vagy urológushoz kell fordulni.

 

Vastagbélszűrés

A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulásuk korai felismeréssel megelőzhető.

 

A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.

 

A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el. Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala. A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.

 

A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia (hasi és kismedencei CT-vizsgálat), illetve a kapszulaendoszkópia (lenyelhető miniatűr videokamera) is.

 

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt. A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai: alacsony kalciumbevitel, dohányzás, túlzott feketekávé-fogyasztás, mozgásszegény életmód, hormonális problémák, genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.

 

Bőrvizsgálat

Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.

 

Az anyajegyeket  javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk pedig havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

 

Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:

 

A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.

B:  border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.

C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.

D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.

E:  evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.

 

A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.

 

Lásd még: Napégés és fényvédelem

 

Laborvizsgálat

Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet. A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.

 

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.).

 

A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

 

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

 

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat panaszmentesség esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát, például cukorbetegség, magas vérnyomás. A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll. 

 

Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti férfiak esetében:

 

  • nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
  • tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén. 
KULCSSZAVAK
prosztataszűrés  |   herék önvizsgálata  |   vastagbélszűrés  |   csontsűrűségmérés  |   ODM  |   bőrvizsgálat  |   laborvizsgálat  |   kardiológiai vizsgálat  |   tüdőszűrés  |   szemészeti szűrővizsgálat
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít