egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szűrések során tünet- és panaszmentes személyeket (rizikócsoportba sorolva) vizsgálnak azzal a céllal, hogy egyes betegségek fennállását még a tünetek megjelenése előtt valószínűsítsék.

 

Gyakran csak akkor foglalkozunk az egészségünkkel, ha megbetegszünk, pedig a betegségek egy része megelőzhető. A rendszeres szűrővizsgálatok számos olyan betegség felismerését elősegítik, amelyek kialakulása hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat, és sikeres gyógyításukban meghatározó szerepe van az időtényezőnek, azaz hogy mikor kerülnek felismerésre.

 

Férfiak esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:

 

  • prosztataszűrés,
  • herék önvizsgálata,
  • vastagbélszűrés,
  • csontsűrűségmérés (ODM),
  • bőrvizsgálat,
  • laborvizsgálat,
  • kardiológiai vizsgálat,
  • tüdőszűrés,
  • szemészeti szűrővizsgálat.

 

Prosztatarákszűrés

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de az elváltozás már 45 év felett is megjelenhet. Évekig is eltarthat, amíg a daganat tüneteket, panaszokat okoz. Korai fázisban gyakran tünetmentes, majd elsősorban vizelési panaszokat okoz (gyakori, illetve nehezen induló vizelést, vizelés utáni csöpögést, égető érzést vizelés közben, vér megjelenését a vizeletben vagy az ondóban).

 

A tünetek nem típusosak – hasonló panaszokkal járhat egy gyulladás vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás is –, ezért fontos urológushoz fordulni.

 

Az idejében felismert prosztatarák nagy százalékban gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.

 

A prosztatarák korai felismerése érdekében 45 éves kortól évente javasolt a szűrővizsgálat, amelynek részei:

 

  • vérvétel, amellyel meghatározzák a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét;
  • tapintással történő vizsgálat (a prosztata végbélen át történő vizsgálata, rövid és fájdalmatlan);
  • ultrahangvizsgálat (szükség esetén).

 

Herék önvizsgálata

Az időben felismert heredaganat szinte 100 százalékosan gyógyítható, ezért fontos a rendszeres önvizsgálatuk 13-15 éves kortól legalább havonta egy alkalommal. A herék vizsgálata közvetlenül fürdő vagy zuhany után ideális, amikor a herezacskó az izmok ellazulása miatt elernyed. Első lépésben a tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve előbb az egész szervet, majd külön-külön kell mérlegelni. Nem rendellenes, ha az egyik here nehezebb a másiknál, inkább arra kell figyelni, hogy a szokásosnál súlyosabb-e valamelyik.

 

Ezt követően a mutató- és hüvelykujjal óvatosan körbetapogatva kell mindkét herét ellenőrizni, hogy nem nagyobbodtak-e meg, nem tapintható-e csomó rajtuk (a gyakorlatlanok számára az így kitapintható ondóvezeték és a mellékherék csomóként érzékelhetők). Ha rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat: ez az ún. vízsérv, amely jól kezelhető.

 

Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozás (fájdalom, kellemetlen érzés, csomó) tapasztalható, mielőbb a háziorvoshoz vagy urológushoz kell fordulni.

 

Vastagbélszűrés

A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulása korai felismeréssel megelőzhető.

 

A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat, illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.

 

A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el. Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala. A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.

 

A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia (hasi és kismedencei CT-vizsgálat), illetve a kapszulaendoszkópia (lenyelhető miniatűr videokamera) is.

 

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt. A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai: alacsony kalciumbevitel, dohányzás, túlzott feketekávé-fogyasztás, mozgásszegény életmód, hormonális problémák, genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.

 

Bőrvizsgálat

Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.

 

Az anyajegyeket  javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

 

Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:

 

A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.

B:  border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.

C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.

D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.

E:  evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.

 

A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése (lásd még: Napégés és fényvédelem).

 

Laborvizsgálat

Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet. A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.

 

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.).

 

A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

 

Tüdőszűrés

A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.

 

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat panaszmentesség esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát, például cukorbetegség, magas vérnyomás. A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll. 

 

Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti férfiak esetében:

 

  • nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
  • tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén.

 

KULCSSZAVAK
prosztataszűrés  |   herék önvizsgálata  |   vastagbélszűrés  |   csontsűrűségmérés  |   ODM  |   bőrvizsgálat  |   laborvizsgálat  |   kardiológiai vizsgálat  |   tüdőszűrés  |   szemészeti szűrővizsgálat
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

emmibm

 

sz2020 also infoblokk